Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 4. részt. A társasházi közgyűlésre vonatkozó szabályok Joggal merülhet fel a kérdés az eddig olvasottak alapján, hogy ha a társasház létrehozása során az alapító okirat elfogadására az alapító tulajdonosok jogosultak, ami értelemszerűen az alapító okirat tulajdonosok általi aláírásával t...
Az új Ptk. hatálybalépésével került a magyar jogrendszerbe bevezetésre a kötelmek közös szabályai között a teljességi záradék intézménye, amelyet a gazdasági élet szereplői ezt megelőzően is alkalmaztak, és amelyet egyébként a bírói gyakorlat is elismert. Angolul – az éppen alkalmazott rezsimtől függően – több terminus is használatos a teljességi záradék kapcsán: entire agreement clause, integration clause, merger clause vagy parol evidence. A nemzetközi kereskedelem kapcsán kiemelendő, hogy ...
A hulladékgazdálkodási témájú blogcikksorozat harmadik részében egy különösen fontos tevékenységet, a hulladékszállítást ismertetjük. A szállítás definíciója végtelenül egyszerű: a hulladék telephelyen kívüli mozgatása. Ebből következik, hogy ha a hulladék mozgatása telephelyen belül történik – még ha erre szállítójárművel is kerül sor –, az nem minősül hulladékszállításnak. A korábbi cikkek alapján magától értetődő, hogy hulladékot csak hulladékgazdálkodási engedély birtokában vagy ...
Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a haszonélvezet alapítása után is keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Jelen cikk a legtipikusabb eseteket hivatott feldolgozni, példákkal tarkítva. Korábbi blogbejegyzésünkben foglalkoztunk már azzal, hogy amennyiben valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant kíván megvásárolni, a tulajdonjog megszerzésén kívül a haszonélvezetről történő lemondás után szintén illetéket kell fizetnie. A fizetendő illeték a lemondás jogcímétől függ, ugyanis ell...
A Kúria 2019 májusában Pfv.V.20.231/2018/11. sz. ítéletében a szabálytalanság jogkövetkezményeként a megítélt támogatás visszafizetéséről határozott. Bevezetésként szükséges megjegyezni, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott szabálytalanság miatt indult eljárás esetén a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a kifizetett támogatás szabálytalansággal érintett részét vagy egészét visszakövetelni, és a megítélt támogatást csökkenteni. Te...
A közigazgatási döntések teljesítése jellemzően hatósági beavatkozás nélkül, önkéntes jogkövetéssel történik. Ha azonban a kötelezett önkéntes teljesítése elmarad, úgy azt a hatóság kényszerítheti ki végrehajtás elrendelésével. Felmerül a kérdés: amennyiben a kötelezettel szemben hatósági ügyben végrehajtási eljárás indult valamely lejárt határidejű és nem teljesített kötelezettség miatt, van-e lehetőség a végrehajtási eljárás felfüggesztésére, illetve azt ki és milyen indokkal kérheti? ...
A témához kapcsolódó előző cikkünkben elsősorban azokat a szabályokat tekintettük át, amelyek a várandósság bejelentésétől a szülési szabadságig terjedő időszakban irányadóak a munkáltató és a várandós munkavállaló számára. Az alábbiakban azokat az eseteket vesszük sorra, amikor a várandósság okán már nem végez munkát a kismama, erre ugyanis többféle jogcím – és persze hozzá kapcsolódó jogkövetkezmény – alapján is sor kerülhet. Mindenekelőtt kezdjük a legáltalánosabb távolléti formával, a ...
A Ptk.-ban a szerződésszegés általános szabályai között elhelyezett kártérítési felelősség a hibás teljesítéshez kapcsolódóan is érvényesül. A jogszabály mégis tartalmaz speciális rendelkezéseket, mert a hibás teljesítés miatti vagyoni hátrány egyik fajtájára, a szolgáltatás hibájában álló érdeksérelemre (a „tapadó kárra”) a törvény különös jogintézményként a szavatosságot alkalmazza. A hibás teljesítés jogkövetkezményei általában ahhoz igazodnak, hogy a szolgáltatás fogyatékossága a jo...