Korábbi, az egyes hulladékgazdálkodási tevékenyégségeket ismertető sorozatunkat követően most a hulladékgazdálkodás legfontosabb szereplőit mutatjuk be – elsőként a gyártót. Definíció szerint a gyártó a termék előállítója, továbbá – ha a terméket nem hazánk területén állítják elő – az, aki a terméket gazdasági tevékenysége körében Magyarország területén elsőként forgalomba hozza. A szabályozás – vélhetően éppen azért, mert a gyártói oldalon jelentősnek mondható a hulladékképződés – alap...
Pár hete egy több részből álló összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek beépítésének jogi hátteréről. Íme, a befejező rész. Az előző részben ismertettük a „tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok” részeként (1) az építésügyi szabályok rendszerét és (2) a tetőterekkel kapcsolatos szabályozási kollízió lényegét. Ezen a héten – a sorozatot záró cikkünkben – a fentebb megkezdett fejezetet folytatva körbejárjuk (3) a tetőtér-beépítés lehetőségeit és (4) a s...
A bankok előszeretettel alkalmazzák a kezességet mint hitelbiztosítékot arra az estre, ha az adós valamilyen okból kifolyólag nem tudja rendezni a hitelező felé fennálló tartozását. De milyen lehetőségei vannak a kezesnek, ha az adós helyett kifizeti a hitelezőt? Jelen cikkünkben erre keressük a választ. Mi a kezesség? A kezesség a jogosult és a kezes közötti szerződéssel jön létre, melyben a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem fizet, maga fog helyette fizetni...
Amennyiben egy ingatlant végrehajtási jog terhel, és a vevő nem akar a végrehajtási jog jogkövetkezményeivel számolni, akkor az ingatlant értelemszerűen annak tehermentesítésével szerzi meg. Abban az esetben, amikor a vételár meghaladja a végrehajtási jog alapját képező követelést, valamint a végrehajtással összefüggő követeléseket, a tehermentesítés nem ütközik különösebb akadályokba, hiszen az eladó, vagy a felek megegyezése alapján a vevő közvetlenül a végrehajtó felé teljesít, aki megk...
Talán az nem szorul külön magyarázatra, hogy egy ingatlan-adásvételnél mindenképpen szükséges rendezni többek között a közüzemi díjak kérdését is. A díjak eladó és a vevő közötti elszámolásán túl mindenképpen intézkedni kell a közszolgáltatási szerződések „átírásáról” is az egyes közműszolgáltatóknál. Na, igen ám, de kinek is a feladata bejelenteni a felhasználóváltozást a szolgáltató felé? A gyakorlat azt mutatja, hogy a felek általában a vevő feladatának tekintik a „közműátírást”, mel...
Nem első és vélhetően nem utolsó alkalommal döntött bíróság az ingatlanközvetítést végző társaságok ellen azok tisztességtelen szerződési feltételei miatt. Személyes és régi vesszőparipám – minden kedves ezzel foglalkozó kollégát ismeretlenül is megtisztelve – hogy az ingatlanközvetítők egyre jobban túlterjeszkednek a megbízásukon és egyre lehetetlenebb szerződési feltételekkel bombázzák ügyfeleiket. Az ingatlanközvetítők számomra vélt platóni ideájában a szolgáltatás az, hogy megteremt...
Korábbi cikkünkben a munkavállalókat terhelő kártérítési kötelezettség általános kérdéseit vizsgáltuk, jelen cikkünkben a munkavállalói kártérítési felelősség egyik speciális esetét, a megőrzési felelősséget foglaljuk össze közérthetően. Lényeges különbség a két esetkör között, hogy a megőrzési felelősség esetében a munkavállaló sokkal szigorúbb szabályok mentén szabadulhat a felelősség alól: ha bizonyítja, hogy a kárt részéről elháríthatatlan ok idézte elő. A megőrzési felelősség esetei ...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 9. részt. A tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok Az előző fejezetekben részletesen bemutattuk azokat a szabályokat, melyek a társasházak közös tulajdonába tartozó ingatlanrészeinek külön tulajdonná alakítására és elidegenítésére vonatkoznak. Ezek az előírások általános...