Cikksorozatunk első részében elkezdtük boncolgatni, hogy mi is megy végbe a jog szintjén, amikor vásárolunk valakitől egy kortárs képzőművészeti alkotást, például egy festményt, és mi az, amire ügyelnünk kell, ha a képet nem csak a szobánk falán szeretnénk nézegetni, de felajánlanánk esetleg kiállításra is. Anélkül, hogy a korábbi írásunk tartalmát ismételgetném, csak emlékeztetőül: a festmény feletti tulajdonjog megszerzése nem jelenti azt, hogy szerzői jogokat is szereztünk a műalkotás t...
Nem kis bosszúságot okozhat, ha egy hivatalos eljárásban a hatóság úgy dönt, hogy elutasítja a kérelmünket, vagy hiába terjesztünk elő kérelmet, a hatóság a füle botját sem mozdítja. A bosszúság mellett azonban előfordulhat, hogy a hatóság hibájából kárunk származik. Mit lehet ilyen esetben tenni? A jó hír az, hogy a közigazgatási szervek is kötelesek helyt állni az általuk okozott kárért. De mi a rossz hír? Hogy nem fogjuk megúszni a pereskedést! A Polgári Törvénykönyv szabályai alapjá...
Aki az elmúlt években akár ingatlanadásvételi, akár más, ingatlannal kapcsolatos eljárás során találkozott tulajdoni lappal, bizonyosan feltűnt, hogy a tulajdoni lap III. része, vagyis a teherlap vezetékjoggal kapcsolatos bejegyzést tartalmaz. Sok esetben a tulajdonosok csak az ingatlanügyi hatóságok határozatából, az ingatlan tulajdoni lapjáról ismerhetik meg az ingatlanukat terhelő bejegyzést, holott valójában az már csak a bejegyzési eljárás legutolsó fázisát jelenti, azaz a vezetékjogo...
A földhivatali okiratok benyújtására vonatkozóan alapvető követelmény, miszerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. Végeredményben ez nem egy teljesíthetetlen követelmény, valamint ez a jogszabályi elvárás találkozik az érdekeinkkel is. Hiszen ki ne szeretné minél hamarabb biztonságban tudni a jogi helyzetét? A földhivatali szélj...
Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a közlekedési balesetek főbb kárrendezési kérdéseivel. Most pedig következzen egy érdekes és gyakori eset a kárfelelősség kérdésköréből. Több esetben komoly problémát okoz annak eldöntése, hogy a balesetben részes felek milyen mértékben kötelesek a bekövetkezett károkat megtéríteni. Ez a kérdés akkor is felmerülhet, ha a balesetet okozó fél teljes mértékben elismeri felelősségét a baleset bekövetkezéséért. Képzeljük el az alábbi esetet! Főhősünk,...
Az egyik legkellemetlenebb szituáció egy megnyert pert követően, ha kiderül, a pervesztes fél nem tudja kifizetni a bíróság által megítélt összeget a pernyertesnek, mert nem rendelkezik semmilyen vagyonnal. Az ilyen esetekben is érdemes megvizsgálni az adós korábbi, ismert vagyontárgyait, ugyanis könnyen kiderülhet, hogy a kötelezett fedezetelvonó tevékenysége miatt nem képes kielégíteni a jogos követelést. Elsődlegesen érdemes rögzítenünk, mi is az a fedezetelvonó ügylet, melyik szerződés...
Visszatérő kérdés és örök problémaforrás a munkahelyi dohányzás. Aki nem dohányzik, az többet dolgozik, mint, aki igen? Aki dohányzik, az maradjon bent tovább?! Megtiltható munkaidőben a dohányzás? A kérdést nem lehet a szőnyeg alá söpörni! Magyarország élen jár a dohányzásban: a férfiak 34 százaléka, a nők 22 százaléka dohányzik. Tisztázzuk rögtön az elején! A Munka törvénykönyvében előírtak szerint a munkavállaló köteles a munkáltató által előírt helyen és időben munkára képes állapot...
Gyakran felmerül ügyfeleink körében az a probléma, hogy olyan cégekkel vagy vállalkozókkal folytattak közös jogügyleteket, amelyek pénzügyi nehézségekbe ütköztek, vagy csak egyszerűen nem tudták visszafizetni tartozásukat az ügyletekből eredően. A velük szemben keletkezett követelés behajtását ilyen helyzetben nehezíti, ha a hitelező és az adós társaság székhelye, telephelye az Európai Unión belül különböző tagállamban található. Ezekben az esetekben különleges fizetésképtelenségi eljárások á...