18 éven aluliak foglalkoztatása munkaviszonyban

Szerző: Dr. Bihary Ákos, Dr. Mudri Sándor | 2018.09.27 | Munkajog

Egyre több szorgalmas középiskolás nebuló vállal munkát a nyári szünet időtartamára. Munkáltatóként ilyenkor nem árt tisztában lennünk a tizennyolc éven aluliak munkaviszonyban történő foglalkoztatására vonatkozó kötelező jogszabályi előírásokkal.

A főszabály szerint, munkaviszonyt munkavállalóként csak az létesíthet, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. A munka világában a 18 éven aluli munkavállalókat fiatal munkavállalóknak nevezzük.

A főszabály alól rögtön az első kivételt jelenti, amennyiben a tanuló nappali rendszerű képzés keretében tanulmányokat folytat, mert ebben az esetben az iskolai szünet ideje alatti időszakra már tizenöt évesen is munkaviszonyt létesíthet.

A kivételek második csoportját jelenti, hogy a tanköteles fiatal munkavállaló a gyámhatóság engedélye alapján, művészeti, sport-, modell- vagy hirdetési tevékenységek keretében akkor is foglalkoztatható, ha még nem töltötte be a tizenhatodik életévét, illetve ha munkavégzésére nem az iskolai szünet alatt kerül sor. Művészeti tevékenység alatt értjük az előadó-művészeti és az alkotóművészeti tevékenységeket, mint például a zenészi, népzenészi, színészi, bábjátékosi, énekesi, táncművészi, írói és költői, képzőművészi, iparművészi, zeneszerzői, koreográfusi tevékenységeket. A fenti rendelkezések kógensek, azaz eltérést nem engednek.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Fontos továbbá, hogy munkaszerződést a fiatalkorú törvényes képviselője (szülő vagy gyám) is aláírja, ugyanis a kógens előírás szerint a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges a fiatal munkavállaló vagy a cselekvőképességében a munkaviszonnyal összefüggő ügycsoportban részlegesen korlátozott munkavállaló olyan jognyilatkozatának érvényességéhez, amely a munkaszerződés megkötésére, módosítására, megszüntetésére vagy kötelezettségvállalásra irányul.

A fent fel nem sorolt nyilatkozatokat a fiatal munkavállaló önállóan is megteheti (pl. rendes szabadság igénybevétele, kárfelelősség elismerése, megbízás szakszervezeti tagdíj levonására stb.).

A fiatal munkavállaló számára sem éjszakai munka, sem túlóra nem rendelhető el, napi munkaideje legfeljebb nyolc óra lehet, munkaidőkeret esetén számára legfeljebb egy heti keretet lehet elrendelni, a heti pihenőnapok pedig egyenlőtlenül nem oszthatók be, és legalább tizenkét óra időtartamú napi pihenőidőt kell számára biztosítani.

A munkaközi szünet tekintetében fontos megjegyezni, hogy négy és fél órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén legalább harmincöt perc, hat órát meghaladó beosztás szerinti napi munkaidő esetén pedig legalább negyvenöt perc munkaközi szünetet kell számára biztosítani.

Kiemelendő továbbá, hogy a fiatal munkavállaló részére évenként öt munkanap pótszabadság is jár, utoljára abban az évben, amelyben a tizennyolcadik életévét betölti.

A fiatal munkavállalót semmi esetre nem szabad olyan munkára alkalmaznunk, amely fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel járhat. Azokat a munkaköröket pedig, amelyekben fiatal munkavállaló nem, vagy csak meghatározott munkafeltételek biztosítása esetén, illetve előzetes orvosi vizsgálat alapján foglalkoztatható, jogszabály határozza meg.

Fiatalkorút csak jogszabály által megengedett munkakörben, illetőleg munkahelyen szabad foglalkoztatni, továbbá az egészségét kötelező orvosi ellenőrzésekkel és megfelelő munkaidő-beosztással kell védeni. A jogszabály szerint a fiatalkorú csak olyan munkakörben, illetve munkahelyeken foglalkoztatható, ahol a munka ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik, foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetőleg a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja, foglalkoztatása az utódaira veszélyt nem jelent, mások egészségét, testi épségét nem veszélyezteti, és a munkára – külön jogszabályokban meghatározottak szerint – alkalmasnak bizonyult.

A munkáltató a munkavédelmi szabályzatában, illetve egyéb belső szabályzatában külön jegyzékben köteles megjelölni azokat a munkaköröket, amelyekben fiatalkorúak nem foglalkoztathatók. Ebben számára kötelező iránymutatásul szolgál a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet 8. számú melléklete, amelyben tételesen fel vannak sorolva a tiltott munkakörök.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja