3+1 hiba, amit elkövethet az ajánlatban a szakemberek bemutatásakor

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Csepy Dorottya | 2019.01.31 | Közbeszerzés

A Kbt. 76. § (3) bekezdése lehetővé teszi az ajánlatkérők számára, hogy a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értékelési szempontok keretében a szerződés teljesítésében részt vevő személyi állomány szervezettségét, képzettségét és tapasztalatát értékeljék, amennyiben a személyzet minősége jelentős hatással lehet a szerződés teljesítésének színvonalára. Ajánlatkérői oldalon tehát elsődleges kötelezettségként jelentkezik, hogy az alkalmazott értékelési részszempont valóban jelentős hatással legyen a szerződés teljesítésének a színvonalára. Hangsúlyozandó, hogy értékelési szempontként nem kerülhet előírásra olyan szempont, mely az alkalmasság körében vizsgálandó, s további követelmény az is, hogy a megajánlás igazolási módja kellően részletes és egyértelmű legyen, biztosítva ezáltal az objektív és átlátható értékelést.

Az elmúlt években mind az ajánlatkérői, mind pedig az ajánlattevői oldalon szerzett tapasztalataink alapján felhívjuk a figyelmet azokra a buktatókra, melyek rosszabb esetben az ajánlat érvénytelenségét, de jobb esetben is a szerződés teljesítésének megnehezítését eredményezhetik.

1. Az értékelés és az alkalmasság igazolása körében bemutatott paraméterek közötti azonosság, átfedés:

Gyakran vétett hiba, különösen azon közbeszerzési eljárásokban, ahol többlet szakmai tapasztalat vagy további szakemberek bevonása kerül értékelésre, hogy az értékelés és az alkalmasság körében bemutatott személyek, tapasztalatok vagy projektek között átfedés található. Főszabályként érvényesül ugyanis az az elv, hogy az értékelési szempont körében nem értékelhető az ajánlattevőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassága. Tehát az ajánlat előkészítésekor javasolt akként modellezni az értékelést, hogy az alkalmassági követelmények teljesítését követően fennmaradó kapacitásoknak megfelelő megajánlást tegyen az ajánlattevő:

2. Az ajánlatban bemutatott szakember önéletrajzából nem állapítható meg az előírt képzettség, végzettség, szakmai tapasztalat:

 Az EKR-ben alkalmazott karakterkorlátozásra tekintettel az értékelési részszempont részletes leírását rendszerint az egyéb közbeszerzési dokumentumok tartalmazzák. Ajánlatkérő itt rendelkezik mindazoknak a követelményeknek, különösen a kötelező tartalmi elemeknek a meghatározásáról, melyek mentén az értékelést végzi. Abban az esetben, ha az ajánlatkérő nem értelmezi, még jogszabályi hivatkozással sem, az általa használt fogalmakat (pl.: mit fogad el klinikai vizsgálatok monitorozása körében szerzett tapasztalatként), kiegészítő tájékoztatáskérés keretében érdemes ennek utólagos értelmezését, kiegészítését kérni. A részletes előírás ellenére gyakori hiba, hogy a benyújtott önéletrajz alapvető fontosságú adatokat nem tartalmaz, úgymint a szakmai tapasztalathoz rendelt időtartamot, melyet rendszerint év, hónap pontossággal szükséges megadni vagy a szakmai tapasztalat bemutatása alapján nem állapítható meg, hogy a szakember milyen minőségben vett részt az adott projekt teljesítésében.

3. A szakmai tapasztalat összesítésekor vétett számítási hibák:

Leggyakrabban az időtartamban rögzítendő szakmai tapasztalat összesítésekor vétenek hibát az ajánlattevők. Ennek elkerülése érdekében szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy ajánlatkérői előírás alapján rendszerint a párhuzamos gyakorlati idők csak egyszer számítanak bele az adott szakember gyakorlati idejébe. Ezek a párhuzamos idők pedig jelentős különbségeket eredményezhetnek a felolvasólapon tett megajánlás és az ajánlatkérő által végzett ellenőrzés eredménye között. Az ellentmondás feloldásáról, illetve a szakember cseréjéről részletesen korábbi bejegyzésünkben olvashat.

3+1. A kevesebb néha több. Mire is gondolunk?

Annak a megajánlásnak az alátámasztására kell törekedni, melynek igazolásához a szükséges adatok és dokumentumok az ajánlattevő rendelkezésére állnak. Az ajánlatkérők a teljesíthetetlen vállalások elkerülése érdekében rendelkeznek egy bizonyos felső határról, amely feletti megajánlásokat egyaránt maximum pontszámmal értékelik. Azaz többletpontot nem eredményez, ha az ajánlattevő maximum feletti megajánlást tesz, azonban a szerződés teljesítése során mégis ehhez a vállalásához lesz kötve. Természetesen ugyanez irányadó az az ajánlatban benyújtandó további dokumentumokra is. Abban az esetben, ha elegendő jogosultsági számról nyilatkozni az ajánlatban, az előírt jogosultság birtokában teljesen felesleges és adatvédelmi szempontból kifogásolható olyan képzettséget vagy végzettséget igazoló iratok benyújtása, amelyről az ajánlatkérő nem rendelkezett az értékelési részszempont vagy alkalmassági követelmény igazolásának leírásában.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.