Az élet legkülönbözőbb területein találkozhatunk a hetes szám misztériumával, nincs ez másképp a korlátozási kártalanítás esetében sem. Az idő múlása – pontosabban 7 év eltelte - ugyanis korlátja lehet az építési szabályok hátrányos változása esetén a tulajdonosnak járó korlátozási kártalanításnak. Vizsgáljuk ezért meg ezt az ún. „7 éves szabályt”. Korábbi bejegyzésünkben már ismertettük a korlátozási kártalanítás intézményére vonatkozó főbb szabályokat, de röviden térjünk rá vissza. ...
Bizonyos helyzetekben a határozott idejű munkaszerződések alkalmazásának is megvan a létjogosultsága, különösen a munkáltatók oldaláról nézve. Gondoljunk csak például arra az esetre, amikor a cégnél egy GYES-en lévő dolgozó átmeneti helyettesítésére van szükség, vagy ha a rövid ütemtervű projekt megbízások csak a projekt teljesítéséig igényelnek új munkaerőt. A határozott idejű munkaszerződések alkalmazásához ráadásul számos előny társul: a munkaviszony a határozott idő lejártakor automati...
A telefonos ügyfélszolgálatok többsége – még mielőtt élőhangot kapcsolnának a hívó félnek – csicsergő hangon közli a jóhiszemű ügyféllel, hogy a telefonhívást „minőségbiztosítási szempontból” vagy a „vonatkozó jogszabályok alapján” rögzítik. A hívásrögzítéseknek megvan a maga előnye, de megvannak az árnyoldalai is, így például az, hogy a hangomat, mely mind a jelenleg hatályos Info törvény, mind a hamarosan alkalmazandó GDPR (EU általános adatvédelmi rendelete) értelmében is személyes adat...
A Kúria friss eseti döntésében kimondta, hogy a közterület használatának engedélyezési eljárása közigazgatási hatáskörbe tartozik. Ennek megfelelően határozatot kell hozni róla, amely, ha sérelmes a kérelmezőre nézve, fellebbezhető. Miért van ennek jelentősége? Mivel Magyarországon nincs olyan ingatlan, amelynek ne lenne tulajdonosa, így a közterületeknek is van „gazdája” és ezek általában a helyi önkormányzatok. A kúriai döntés ugyanakkor rámutat arra, hogy ezek az ingatlanok speciális...
A hétköznapi polgárok számára annak lehetősége, hogy követeléseiket minél hamarabb, jelentősebb költségek nélkül érvényesíteni tudják, illetve, hogy adott esetben bírósághoz fordulhassanak a polgári igazságszolgáltatási rendszerek működésével kapcsolatban az egyik állandó fő probléma. Erre is szolgálhat megoldásként a kis értékű követelések európai eljárása. A kis értékű követelések európai eljárásának bevezetéséről szóló, 861/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet célja a határoko...
Meghatározó pillanata életünknek, amikor ingatlan vásárlásra adjuk a fejünket. Különösen fontos ilyenkor kellő gondossággal, körültekintéssel eljárni, mert a csalók, szélhámosok, a lakásmaffia soha nem alszik, és mire kettőt pislogunk, több millió forintot húztak le rólunk, az áhított ingatlan pedig továbbra is álom marad. Mit tegyünk, vagy éppen ne tegyünk akkor, ha a kinézett kéglinek zavaros a tulajdonosi köre? Aranyszabály, hogy soha ne adjunk oda pénzt a „tulajdonosként” bemutatkoz...
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) a korábban hatályos közbeszerzési törvényhez és annak jogalkalmazási gyakorlatához képest az üzleti titokká nyilvánítás szabályait jelentősen szigorította, az üzleti titokká nyilvánítás kapcsán a megelőző években tapasztalt visszaélések visszaszorítása érdekében. Az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések gyakorta szinte teljes egészének üzleti titokká nyilvánítása ugyanis formálissá tette az iratbetekintés lehetőségét...
Mi van akkor, ha az ingatlan közös tulajdonban van, és a másik (többi) tulajdonostárs az ingatlan felé sem néz évek óta? Van-e lehetőségem arra, hogy ebben az esetben az ő tulajdoni illetőségét elbirtokoljam? A bírói gyakorlat a kérdésben egységes álláspontot képvisel, továbbá az új 2013. évi V. törvény (Ptk.) is kifejezett rendelkezést tartalmaz az elbirtoklást szabályozó rendelkezések között. Minden további értekezést megelőzve röviden vegyük sorra az elbirtoklást és annak törvényi fe...