Az elévülés lényegében egy követelés érvényesíthetőségének megszűnése egy meghatározott idő elteltével. Ez az elévüléshez kapcsoló határidő akkor kezdődik, amikor az esedékessé vált, vagyis amikor ki kellett volna fizetni.
Alapesetben a követelések 5 év alatt évülnek el. Az általános ötéves elévülési időtől egyes jogviszonyokban már maga az alkalmazandó jogszabályok eltérő időtartamot határoznak meg.
Példaként hozható, hogy az adó megállapítására, követelésére vonatkozó jog annak az ese...
Milyen tárgyak tartozhatnak óvadékba a Ptk. és az egyéb jogszabályok alapján?
Dr. Jean Kornél , Garadnai Tibor | 2024.04.25 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Az óvadék sajátos jellege – amelyet a hétköznapi életben is kauciónak neveznek – az óvadéki tárgyak sajátos természetéből fakad. Ebből következően az óvadék lehetséges tárgyául szolgáló vagyontárgyak köre lényegesen szűkebb, mint általában a zálogjog esetében, ami az óvadék szabályozásának alapját képezi a Ptk.-ban.
Óvadékul eredetileg pénz, majd pedig a pénz módjára funkcionáló értékpapírok szolgáltak. Az 1959-es Ptk. 2004. évi módosítása az óvadék tárgyainak lehetséges körét kiterjesztet...
Lassan öt éve publikált korábbi cikkünkben a privát vagyonvédelmi kamerák üzemeltetésével kapcsolatos jogi aspektusokat vetettük fel annak szemléltetésére, hogy a kamerák, illetve a megfigyelni kívánt terület nem megfelelő kiválasztása milyen jogi következményekkel járhat.
Időközben a technika ezen a téren is látványos fejlődésen ment keresztül, így napjainkban már bárki számára elérhetőek olyan térfigyelő kamerák, amik telefonos applikáción keresztül is irányíthatóak, illetve az applikáci...
A cég alapítását követően a vállalkozások életében számos olyan helyzet adódhat, amikor szükség van cégadatváltozások bejegyzésére. Ezek a változások lehetnek például a cég nevének, címének vagy főtevékenységi körének módosítása vagy a jegyzet tőke felemelése, leszállítása vagy akár a cég törlése.
A cégnyilvántartás a cégadatok kapcsán tartalmazza a változás bekövetkeztének időpontját. Az adatváltozásnál eltérhet, hogy az mikor lép hatályba (mikortól érvényes) és ténylegesen mikor jegyzi b...
A választottbírósági eljárás egy olyan vitarendezésre használt jogi folyamat, amely során két vagy több fél egy szerződésben előre vagy a jogvita kialakulásakor írásban megállapodik abban, hogy vitájukat nem a hagyományos bírósági rendszeren keresztül próbálják rendezni, hanem egy, az államtól független jogalkalmazó, ügydöntő szerv, egy választottbíróság előtt. Ezek a választottbírósági eljárások általában az adott iparág, kamara, szakmai vagy más szervezetek által előre meghatározott szabály...
A bizonyítás lefolytatására a polgári perrendtartás szabályai szerint az érdemi tárgyalási szakban kerül sor, azonban szükséges esetben lehetőség van egyes bizonyítási cselekmények korábbi lefolytatására is; így a perindítás előtt, illetve a perindítást követően a keresetlevél perfelvételre alkalmasságától kezdődően is, előzetes bizonyítási eljárásként.
Előzetes bizonyítás iránti kérelmet a közjegyző előtt is elő lehet terjeszteni – cikkünk most erre az előzetes bizonyítási lehetőségre kon...
Jól ismert, és talán túlzás nélkül állítható, hogy a jogkereső közönség által közkedvelt lehetőség a közigazgatási eljárásokban, amikor a hatóság saját hatáskörben módosítja vagy visszavonja a döntését.
Csak a rend kedvéért idézzük fel, hogy erre a hatóságnak két módon van lehetősége:
az ügyfél által benyújtott keresetlevél alapján vagy
hivatalból.
Mindkét esetben feltétele a döntés visszavonásának vagy módosításának annak jogszabálysértő jellege.
[reklam reklam_slug="ecovis-...
Szótöbbséggel hozott határozat megtámadása közös tulajdon esetén a Ptk. szabályai alapján
Dr. Jean Kornél , Dr. Garadnai Tibor | 2024.03.21 | Minden egyéb, ami érdekelheti
Azzal a kiindulóponttal, hogy a tulajdonostársak mindegyike az egész dolog felett gyakorol tulajdonjogot, az lenne összhangban, hogy a tulajdonostársak minden kérdésben egyhangú határozattal döntenek, a törvényi szabályozás (Ptk.) az egyhangúságot csak meghatározott esetekben követeli meg. E szerint a tulajdonostársak – ha eltérően nem rendelkeznek – szótöbbséggel határoznak a közös tulajdont érintő kérdésekben. Minden tulajdonostársat tulajdoni hányada arányában illeti meg szavazati jog.
...