A birtokról kicsit közelebbről, avagy ki is az a főbirtokos és albirtokos?

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2018.09.27 | Ingatlan

A birtokkal mint jogintézménnyel a hétköznapok során nagyon gyakran találkozhatunk, hiszen például minden adásvételnél – akár ingó, akár ingatlan dologról van szó – szóba kerül, mivel egy autó vagy egy lakás tulajdonjogának átruházása nem valósulhat meg a birtok átruházása nélkül.

Mielőtt közelebbről megvizsgáljuk a főbirtokos és az albirtokos viszonyát, fontos, hogy bizonyos alapfogalmakat tisztába tegyünk. Mi is az a birtok? Ki minősül birtokosnak?

A birtok fogalmát nem definiálja a hatályos polgári törvénykönyvünk. A birtok nem más, mint egy védett jogi pozíció, amely nem feltétlenül kötődik a dolog közvetlen fizikai uralom alatt tartásához. A birtokhoz fűződnek bizonyos joghatások, amik értelmet és jelentőséget adnak ennek az intézménynek. Ilyen joghatás a birtok védelmi hatása, jogosító hatása és a tulajdon átruházásánál a birtokátruházás részeként betöltött szerepe.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

A birtok nem pusztán tényleges állapot, hanem alanyi jog, amelynek alapján a birtokos, mint jogosult, jogi értelemben vett uralmat gyakorolhat. Ezért tekinthető természetesnek az, hogy jogi személyek és cselekvőképtelenek is birtokosnak minősülhetnek, a birtok átruházható, a birtoklásban jogutódlás tételezhető, és a birtok megszerzéséhez, valamint elvesztéséhez kapcsolódó cselekmények képviselet útján is véghez vihetők.

A dolog feletti fizikai uralom mindenképpen birtoklást jelent, de a jog mindig elismert olyan birtoklási helyzeteket is, amelyekben a birtokosi pozíció nem jár együtt a dolog feletti tényleges fizikai uralom gyakorolhatóságával. Ezekben a helyzetekben a birtokos a dolog feletti fizikai uralmat közvetlenül gyakorlóval ügyleti jogviszonyban állhat.

A dolog feletti hatalom, mint a birtok alapvető fogalmi eleme, nem feltétlenül jelent fizikai uralmat, a fizikai uralom időleges elvesztése sem jár a birtok elvesztésével.

Mivel a Ptk. a birtokot, mint alanyi jogot szabályozza, a birtoklási „képesség” is az általános magánjogi jogképességgel azonos. Az más kérdés, hogy a dolog feletti rendelkezéshez, a birtokvédelemből származó jogok gyakorlásához szükséges cselekményeket önálló magatartás gyakorlására nem képes személyek (jogi személyek, cselekvőképtelenek) nem tudják véghezvinni, nevükben a birtok megszerzését és elvesztését eredményező cselekményeket, csakúgy, mint a birtokvédelemhez szükséges cselekményeket törvényes képviselőjük viszi végbe.

De ki minősül birtokosnak? A Ptk. elsőként azt a tipikusnak mondható esetet szabályozza, amikor valaki annak alapján minősül birtokosnak, hogy a dolgot sajátjaként vagy olyan jogviszony alapján, amely őt a dolog időleges birtoklására jogosítja, hatalmában tartja.

A saját birtoklás követelménye nem feltétlenül a tulajdonos általi birtoklásra utal, hanem mindazon eseteket jelöli, amikor a dolog birtokosa saját birtoklását a maga nevében és a maga részére véglegesnek és kizárólagosnak tekinti. Ha csak a tulajdonos birtokolhatná a dolgot sajátjaként, akkor értelmüket veszítenék az elbirtoklásra vonatkozó rendelkezések is.

Az elbirtokló az elbirtoklás ideje alatt ugyanis nyilvánvalóan nem tulajdonosa a dolognak, a tulajdonjog megszerzése érdekében mégis sajátjaként kell a dolgot birtokolnia. A külvilág éppen a saját birtoklásból következően gondolhatja azt, hogy a dolog birtokosa a dolog tulajdonosa is egyben.

Most pedig elérkeztünk cikkünk központi részéhez, vagyis, hogy ki is az a főbirtokos és albirtokos?

Abból következően, hogy nemcsak azt a személyt kell birtokosnak tekinteni, aki a dolog feletti tényleges hatalmat gyakorolja, egyszerre több személy is minősülhet birtokosnak. Birtokos egyfelől az, aki a dolgot ténylegesen a hatalmában tartja, másrészt az is, akitől a tényleges hatalmat gyakorló a birtokát származtatja. Mindketten birtokosok, és ezzel birtokvédelemre jogosultak.

A főbirtok és az albirtok közötti különbségtétel azokban a helyzetekben szükséges, amelyekben a dolog feletti fizikai uralom és a jogi értelemben vett birtok egymástól – a birtokos és a tényleges fizikai uralmat gyakorló személy közötti jogviszony alapján – elválik.

Albirtokos a dolgot nem saját jogán tényleges hatalmában tartó személy, míg az a személy, akitől az albirtokos a birtokát származtatja, a főbirtokos. Az albirtokost a főbirtokossal szemben jogcíme szerint illeti meg birtokvédelem. A főbirtok és az albirtok közötti megkülönböztetés alapja a birtokláshoz való jogosultság, amely a főbirtokos és az albirtokos viszonyában releváns. Így ha a tulajdonos a dolgot bérbe, a bérlő pedig albérletbe adja, az albérlő pedig letétbe helyezi, akkor a letéteményes mindenki irányában birtokos, kivéve az albérlővel szemben, akinek irányában a dolog kiadására lesz köteles. Az első bérbeadóval szemben pedig jogcímétől függően részesül birtokvédelemben. Ha az albérlő bérleti jogviszonya megszűnt, a letéteményes a dolog kiadását nem tagadhatja meg (nem részesül birtokvédelemben), amíg azonban fennáll, addig az albérlőtől származtatott és az albérlőt a bérbeadóval szemben is megillető birtoklási jog alapján sikerrel tagadhatja meg a dolog kiadását.

Az ideiglenes birtoklásra jogosító jogcím sokféle lehet, jellemző eseteit azonban a bérleti vagy használatra jogosító más jogviszony alapján történő tényleges birtoklás képezi. A dolog feletti tényleges hatalmat gyakorló személy ilyenkor nem tekint(het)i birtoklását véglegesnek, hiszen – általa is tudottan – a dolog birtokába csak időleges jelleggel jutott. A saját birtoklás tehát az ilyen esetekben kizárt, a dolgot tényleges hatalmában tartó személy a birtoklását megalapozó jogviszony alapján lesz a dolog birtokosa.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető-helyettes | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja