A cserepótló vételről röviden

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019.08.08 | Ingatlan

Olvasóink közül bizonyára már sokan adtak el vagy vettek ingatlant, kötöttek adásvételi szerződést. Míg az eladásnak személyi jövedelemadó, addig a vásárlásnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége lehet.

Főszabály szerint – az illetéktörvény szabályrendszere alapján – az ingatlannak a visszterhes megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Azonban az illetéktörvény számos olyan lehetőséget biztosít, mely esetben kedvezményesebb összegű illetéket kell megfizetnie a lakás vevőjének, illetve vannak olyan esetek is, amikor egyáltalán nem kell illetéket fizetni.

Jelen cikkünkben a cserepótló vételt érintő illetékfizetésre vonatkozó szabályokat tekintjük át röviden. Főszabály szerint lakástulajdon szerzése esetén a visszterhes vagyonátruházási illeték alapja a lakástulajdon terhekkel nem csökkentett forgalmi értéke. Az illeték mértéke pedig lakásonként 1 milliárd forintig 4%, a forgalmi érték ezt meghaladó része után 2%, de ingatlanonként legfeljebb 200 millió forint.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Ki fizeti a megvásárolt ingatlan közmű tartozását?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Azonban a főszabálytól eltérő szabályokat állapít meg az illetéktörvény magánszemély lakásvásárlása esetében. E szerint amennyiben a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlását megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete lesz az illeték alapja. Vagyis ez azt jelenti egy példával szemléltetve, hogy ha vásárolunk egy lakást 40 millió forintért, s egyúttal a tulajdonunkat képező lakást 20 millió forintért eladtuk a vásárlást megelőző 3 éven belül, akkor a 4% mértékű illetéket nem a 40 millió forintos vételár, hanem a 20 millió forintos különbözet után kell lerónunk a NAV felé.

Készülnünk kell arra, hogy az eladás tényét a NAV felé igazolnunk kell. A másik lakástulajdonunk eladását az adásvételi szerződés másolatával vagy más megfelelő módon (pl. tulajdoni lap, járási hivatal tulajdonjog törléséről rendelkező határozata) igazolhatjuk.

Abban az esetben, ha a vásárláskor még nem értékesítettük a másik lakástulajdonunkat, a cserepótló vétel szabályai szerint a vásárlást követő 1 éven belül még megtehetjük, és akkor szintén a csökkentett illetékalap után kell megfizetni az illetéket.

Ebben az esetben a lakásvásárlás során a szükséges NAV nyomtatványon nyilatkoznunk kell arról, hogy a lakásvásárlást követő 1 éven belül a másik lakástulajdonunkat értékesítjük, és kérjük az állami adóhatóságot, hogy az illetéket azt figyelembe véve állapítsa meg. Fontos, hogy ha a megtett nyilatkozattal ellentétben a lakásvásárlást követő 13. hónap utolsó napjáig a másik lakástulajdon eladásának tényét nem igazoljuk, akkor az állami adóhatóság a vásárolt lakás forgalmi értéke után illetéket, továbbá az illeték összege után a nyilatkozat benyújtásának napjától a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével számított pótilletéket szab ki.

Végül a cserepótló vétel kapcsán felmerülhet a kérdés, hogy mi van akkor, ha a magánszemély által szerzett lakástulajdon forgalmi értéke az eladott lakástulajdon forgalmi értékénél kisebb. Ebben az esetben a vásárlás mentes lesz a visszterhes vagyonszerzési illeték alól, nem keletkezik illetékfizetési kötelezettség.

Ingatlan-adásvétellel kapcsolatos kérdésekkel forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőihez!

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja