A földforgalmi törvény változásai – I. rész

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Vizsy Gábor | 2019.01.24 | Ingatlan

2018.november 20-án került sor annak a törvényjavaslatnak a benyújtására, amely többek között a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvényt (a továbbiakban: földforgalmi törvény) módosította. A parlament a törvényjavaslatot elfogadta, a Magyar Közlönyben pedig 2018. december 27-én került kihirdetésre. Az egyes törvényeknek a mező- és erdőgazdasági földek forgalmával összefüggő módosításairól szóló 2018. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Módosítás) a kihirdetését követő 15. napon, azaz 2019. január 11-én lépett hatályba.

Cikkünk első részében egy általános áttekintés keretében megvizsgáljuk, hogy milyen változásokkal is kell szembenézniük az érintetteknek.

A Módosítás megreformálja az állattartót megillető elővásárlási (előhaszonbérleti) jogosultságot a tekintetben, hogy az így megszerezhető földek művelési ága igazodjon a tartott állatok takarmányszükségletének formájához. Elsősorban legeltetéses állatfajok esetében rét, legelő (gyep), vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld szerezhető, míg az elsősorban abraktakarmánnyal takarmányozott állatok tartója akkor szerezhessen ezen a jogcímen fennálló elővásárlási jogával szántó művelési ágban nyilvántartott területet, ha egyidejűleg takarmányvállalkozásnak is minősül.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

További változás, hogy az eddigi 1 év helyett már 3 éve működő állattartó telep üzemeltetését kell igazolnia az elővásárlási és előhaszonbérleti jog jogosultjának.

A Módosítás nagyban érinti a helyi földbizottságot és az általa kiadott állásfoglalásokat. Meghatározza a helyi földbizottság állásfoglalásának fő célját azzal, hogy felsorolja azokat a földbizottság által érvényesítendő birtokpolitikai prioritásokat, amelyeknek az adásvételi szerződéseknek meg kell felelniük. A helyi földbizottságot érintő markánsabb módosításokat cikkünk II. részében tárgyaljuk részletesebben.

A Módosítás szerint megszűnik a feles bérlet és a részesművelés jogcímen való földhasználat lehetősége. A Módosítás hatályba lépését követően új felesbérleti és részesművelési szerződés nem köthető, illetve az ilyen szerződések időbeli hatályát meghosszabbítani sem lehet. A Módosítás hatálybalépése előtt, azaz a 2019. január 10. napjáig kötött felesbérleti, valamint részesművelési megállapodások 2028. december 31. napjával a törvény erejénél fogva megszűnnek.

A Módosítás új alapokra helyezi a földforgalmi korlátozások betartásának ellenőrzését, valamint a földforgalmi korlátozások, illetve szerzési feltételek megszegése miatti jogkövetkezményeket. A Módosítás összességében szigorítja a szerzési feltételként előírt vállalások teljesítésének ellenőrzését, illetve a mulasztás miatti jogkövetkezményeket.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Amennyiben a mezőgazdasági igazgatási szerv ellenőrzése során jogszerűtlen állapotot észlel, akkor első lépésként felhívja a tulajdonos (földhasználó) figyelmét a jogszabálysértésre, és határidő megállapításával a figyelmeztetést tartalmazó döntésben felszólítja a jogszerű állapot helyreállítására.

Amennyiben a bírság kiszabása ellenére a földtulajdonos 6 hónap elteltével sem állítja helyre a jogszerű állapotot, akkor adásvételi szerződés esetén új jogkövetkezményi elemként a Módosítás a törvény erejénél fogva vételi jogot alapít az érintett földrészletre. Ezt azt jelenti, hogy lényegében a csalárd módon megszerzett tulajdon megtartására már nem lesz lehetőség.

A vételi jog érvényesíthetősége a jegyzékben szereplő és a helyi földbizottság által támogatott személyt az akkor fennálló elővásárlási ranghelyük alapján, majd ezt követően az államot illeti meg. A több, azonos ranghelyen álló elővásárlási jogosult közül a mezőgazdasági igazgatási szerv sorsolással állapítja meg a jogosultak sorrendjét. Ezt követően a mezőgazdasági igazgatási szerv felhívja a jogosultak közül az első ranghelyen álló személyt a vételi jogának gyakorlására, akinek az értesítéstől számított 60 napos jogvesztő határideje van nyilatkozni. További jogosultak hiányában végső soron az állam gyakorolhatja az érintett föld vonatkozásában a vételi jogot.

A jogosult a vételi jogát az eredeti szerződésben meghatározott vételáron gyakorolhatja. A Módosítás javaslatának indokolása kiemeli, hogy az időközi földáremelkedés megtérítése azért nem indokolt, mert ha nem történt volna jogszabálysértés, akkor az eredeti tulajdonos nem is szerezhette volna meg a föld tulajdonjogát, és vélelmezni kell, hogy a vételi jog jogosultja szerezte volna meg a föld tulajdonát az eredeti szerződési feltételek szerint.

Cikkünk II. részében a Módosításnak a helyi földbizottságot érintő rendelkezéseit vesszük górcső alá.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja