A gyermektartásdíj és a hiteltartozás viszonya a bírói gyakorlat tükrében

Szerző(k): Dr. Jean Kornél , Dr. Demény Zoltán | 2019.12.12 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkeinkben már ismertettük a házasság felbontásának kötelező elemeit, a házastársi vagyonjog szabályait, valamint részletesen foglalkoztunk a házasság felbontásának járulékos kérdéseivel is.

Egy házasság felbontása több aspektusú lehet, azonban lényegi és fontos kérdéskör a házastársak közös gyermekével kapcsolatban felmerülő tartásdíj, valamint annak mértéke. Jelen cikkünkben a gyermektartásdíjra irányadó főbb szabályokat, valamint annak mértékét és a bírói gyakorlatot mutatjuk be röviden.

A Ptk. Családjogi Könyvének átfogó alapelvei között szerepelnek azon szabályok, amelyeket minden olyan házasság felbontása esetén szem előtt kell tartani, ahol közös gyermek sorsáról is rendelkezni kell. A családi jogviszonyokban a gyermek érdekét és jogait fokozott védelemben kell részesíteni, ezért ezen alapelvnek nem csak a gyermek felügyeletével, elhelyezésével kapcsolatos kérdés során kell érvényesülnie, hanem a gyermek tartásdíjának megállapítása kapcsán is.

Amennyiben a házastársaknak van közös kiskorú gyermekük, akkor ebben az esetben a gyermektartásról, annak módjáról és mértékéről mindenképpen meg kell állapodniuk, ellenkező esetben a házasság nem bontható fel.

A gyermektartásdíj megállapításának körében különbséget kell tenni kiskorú és nagykorú (továbbtanuló) gyermek tartása között. Míg kiskorú gyermeknél vélelmezni kell a tartásra való rászorultságot, a továbbtanuló nagykorú gyermeknél automatikusan nem áll fenn e vélelem.

A Ptk. a gyermektartásdíj mértékével összefüggésben csak iránymutatást rögzít, a tartásdíj megállapításával kapcsolatban további útmutatást a kialakult bírói gyakorlat ad. A legideálisabb – a gyermek érdekében is – ha a szülők egyezséget tudnak kötni a gyermektartás díj mértékét illetően, azonban sajnos sokszor erre nem kerül sor.

A szülői megegyezés hiányában a bíróság dönt a gyermektartás mértékéről, amely során az alábbi szempontokat szükséges figyelembe venni;

• a gyermek indokolt szükségleteit;
• mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
• a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermekét és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
• a gyermek saját jövedelmét; és
• a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. A tartásdíj célja nem keverendő azonban a szülő életszínvonalának fenntartásával, a jogintézmény egyértelműen nem erre szolgál; a tartásdíj megállapításának célja, hogy a tartásra rászorult gyermeket ne érhesse hátrány a házasság felbontásával.

Amennyiben nem születik egyezség a szülők között, úgy a gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása bizonyítási kérdéssé válik. A bírói gyakorlat példának okáért azon kérdésben sem mindig feltétlenül egységes, hogy a szülők által a gyermek lakhatását biztosító ingatlanra felvett kölcsön figyelembe vehető-e a tartásdíj megállapítása során vagy sem.

Az eddigi bírói gyakorlat alapján, ha a kiskorú gyermek és a vele együtt élő szülő olyan ingatlanban lakik, amit hiteltartozás terhel, akkor nem feltétlenül volt kizárt teljes mértékben a szülő által fizetett törlesztőrészlet összege.

A Kúria azonban egy friss határozatában megállapította, hogy a tartásdíj megállapításánál a szülő természetbeni tartási kötelezettsége körében a lakhatás a gyermek otthonának, lakóhelyének biztosítása, a rezsikiadások fedezése, a lakókörnyezetének kialakítása értékelhető, s ebbe a körbe nem tartozik bele az ingatlant terhelő kölcsön havi törlesztőrészleteinek teljesítése és nem releváns ennek mértéke sem.

A gyermek otthonát is biztosító ingatlan megvásárlásához felvett kölcsön a tartás mértékénél legfeljebb akkor vehető figyelembe, ha a gyermek is tulajdonos és a rá jutó törlesztés fedezetére saját vagyonnal nem rendelkezik, azt helyette a gondozó szülő viseli.

A fentiekből kitűnik, hogy a gyermektartásdíj mértékének megállapítása során teljeskörűen és részletesen mérlegelni kell minden olyan tényt és körülményt, amely figyelembe vehető a díj meghatározása során.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.