A házassági vagyonjog II. – Házastársi vagyonközösség, közös vagyon

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.04.11 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk első részében röviden ismertettük a törvénybe foglalt házassági vagyonjogi rendszereket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog alapjával, a házassági közös vagyon fogalmával foglalkozunk.

Házastársi vagyonközösség, vagyis törvényes vagyonjogi rendszer esetén a vagyonközösségen belül több alvagyont különböztetünk meg, a közös vagyont, valamint az egyik és a másik házastárs különvagyonát.

A házastársi vagyonközösség szempontjából tehát elsősorban azt kell tisztázni, mi tartozik a házastársak közös illetve különvagyoni körébe.

A házastársi vagyonközösség lényege, hogy annak alapján a házastársak osztatlan közös tulajdonát képezi mindaz, amelyet a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami bármelyik házastárs különvagyonába tartozik.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Ki fizeti a megvásárolt ingatlan közmű tartozását?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ez a rendszer az, amely a létező rendszerek közül a leginkább védi annak a házastársnak az érdekét, aki nem folytat keresőtevékenységet, vagy ha folytat is, jövedelme alatta marad a másik házastárs jövedelmének. A házastársi vagyonközösség a házasfelek közötti szolidaritást tekinti vezérlő szempontnak, és azt a házastársat is részelteti a vagyonszerzés eredményében, aki abban nem vett részt.

A házastársi vagyonközösség a házastársak osztatlan tulajdonközössége. Tekintettel arra, hogy a vagyon szélesebb körű fogalom, mint a tulajdon, a házastársak vagyonának elemét képezi a vagyoni érték vagy jog, továbbá a vagyonba az aktív elemeken felül a passzívák, vagyis a közös vagyontárgyak terhei és a közös tartozások is beletartoznak.

A jogszabály taxatív módon meghatározza azokat a vagyonelemeket, amelyek a házastársak közös, illetve különvagyonába tartoznak. Házastársi közös vagyonba tartozik mindaz, ami tulajdonjog tárgya lehet, továbbá a vagyoni értékű jogok, illetve a követelések, tehát minden olyan vagyontárgy, amelyet a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együttesen vagy külön szereztek.

A közös vagyon keletkezésének idejeként a törvény nem az életközösség, hanem a vagyonközösség keletkezésének idejét jelöli meg, tekintettel arra, hogy az életközösség fennállása alatt nem feltétlenül áll fenn vagyonközösség. Az életközösség és a vagyonközösség következetes elhatárolása végigvonul a vagyonjogi szabályozásban. A házastársi vagyonközösség csak a házassági életközösség alatt állhat fenn, ugyanakkor a házassági életközösség alatt más vagyonjogi rendszer keretei között is élhetnek a házastársak.

A házastársi vagyonközösség a hazai jogi felfogásban sem teljes vagyonegyesítés, hiszen a közös vagyon mellett mindkét félnek keletkezhet különvagyona. A különvagyoni alvagyonok léte a hazai házastársi vagyonközösség meghatározó eleme. Így tehát a házastársi vagyonközösség rendszere megőrzi és követi azt a jól ismert és megszokottá vált megoldást, amely szerint ebben a rendszerben főszabályként közös vagyon keletkezik, a törvény kifejezésre is juttatja a közös vagyonhoz tartozás vélelmét, ugyanakkor nem képezi a közös vagyon körét az a vagyon, amely bármelyik házastárs különvagyonába tartozik. A házastársak különvagyonának elemzésére a következő cikkünkben kerül sor.

Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja