A házassági vagyonjog III.

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében ismertettük a házastársi vagyonjog körében a házastársak közös vagyonára vonatkozó törvényi rendelkezéseket. Jelen bejegyzésben a házassági vagyonjog másik alapvető pillérét, a házassági különvagyon jogintézményét vizsgáljuk meg.

A házastársak különvagyonába tartozó vagyontárgyak és vagyonelemek körét a törvény pontosan meghatározza.

Ide tartozik az életközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy, a házastársi vagyonközösség fennállása alatt valamely házastárs általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás, a házastársat, mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat, a személyét ért sérelemért kapott juttatás, a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy, valamint a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

A házasság fennállása alatt valamely házastárs részére ajándékozott vagyontárgya vagy ingyenes juttatás esetében az ajándékozás tekintetében meghatározó az, hogy az ingyenes juttatást vagy ajándékot juttató személy kinek a számára szánta, azaz akaratának van döntő jelentősége.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Kerti kutak fennmaradása engedélyköteles

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ez azért fontos, mert egy adott vagyontárgy ingyenes juttatása, ajándékozása önmagában nem jelenti azt, hogy az valamely házastárs különvagyonát képezné. A bírói gyakorlat szerint ugyanis a házastársaknak a házasságkötésre tekintettel vagy később, az életközösség fennállása alatt, kedvezőbb életkörülményeik biztosítása érdekében adott ajándék általában a házastársak közös vagyonába tartozik.

A bírói gyakorlat ugyanakkor azt is kimondja, hogy nem feltételezhető, hogy az egyik házasságot kötő fél vagy házastárs szülője vagy más rokona által adott jelentősebb értékű ajándékot azzal a szándékkal adták, hogy az a házasság felbontása után a másik felet is gazdagítsa, így ezt az ajándékozó személy gyermeke vagy rokona részére adott juttatásnak kell tekinteni.

Öröklés esetén az öröklést tág értelemben kell felfogni, különös tekintettel az öröklési szerződésre, mivel az így örökölt vagyon – annak ellenére, hogy az öröklési szerződés teljesítésében a nem örökös házastárs is részt vett – annak a házastársnak a különvagyonát képezi, aki a (vagyonközösség fennállása előtt létrejött) öröklési szerződésben kötelezettként szerepel. Ilyen esetben a nem örökös fél házastársával szemben megtérítési igényt érvényesíthet.

Valamely házastárs által létrehozott szellemi tulajdonért járó díjazás esetén a létrehozott szellemi tulajdonért járó díjazás közös vagyoni jellegű, azonban a szellemi tulajdonnal összefüggő vagyoni jogok kizárólag a szellemi tulajdon létrehozóját illetik meg, így e jogok különvagyoni jellegűek.

A fenti felsorolás alapján a törvény tehát a házastársi különvagyonába sorolja a házastárs személyét ért sérelemért kapott juttatást, vagyis a sérelemdíj, továbbá az ún. személyi jellegű és kártalanítást célzó juttatás a különvagyont gyarapítják.

Különvagyonnak számít továbbá a személyes használatot szolgáló vagyontárgyak köre, amely alatt a bírói gyakorlat szerint azokat a vagyontárgyakat kell érteni, amelyek a mindennapi életvitelt szolgálják, amely vagyontárgyak szokásos mértékét a házastársak vagyoni, jövedelmi viszonyaihoz képest kell vizsgálni.

Lényeges azonban, hogy a házastársak foglalkozásának gyakorlásához szükséges, illetve befektetési céllal vásárolt vagyontárgyak önmagában azért, mert azokat jellegüknél fogva csak egyik házastárs használja, nem teszik a vagyontárgyat különvagyoni jellegűvé.

Munkaerő-Gazdálkodás 2019
Tb- és Bérügyintézők Kézikönyve

Szerző: Orosz Péter, Széles Imre
Ár: 9.900 Ft helyett 6.900 Ft

Fontos kiemelni a házastársi vagyonjog két rendhagyó jogintézményét, vagyis azt, hogy a különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon, valamint azt, hogy az a különvagyonhoz tartozó vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, ötévi házassági életközösség után közös vagyonná válik.

Ezeknek a jelentősége azért kiemelten fontos, mivel ezen szabályok a közös és a különvagyon közötti éles elhatárolást puhítják fel azzal, hogy ily módon valamelyik házastárs különvagyonának jogi helyzete megváltozik, és különvagyoni jellegére tekintet nélkül közös vagyonná válik.

Abban a tekintetben, hogy mely tartozás minősül különvagyoni jellegűnek, egyrészről annak van jelentősége, hogy mely vagyontárgyhoz kapcsolódik, másrészről pedig annak, hogy mikor keletkezett a tartozás jogcíme. A különvagyonhoz tartozó vagyontárgy terhe és a külön adósságnak minősülő tartozás kamata egyértelműen különvagyon. A passzívák szempontjából, azok közös vagy különvagyonhoz való tartozás tekintetében a törvény tehát egyértelművé teszi, hogy a tartozás jogcíme keletkezésének van jelentősége.

Noha az életközösség fennállása alatti tartozások a közös vagyont terhelik, a vonatkozó jogszabály tételesen sorolja fel azokat a tartozásokat, amelyek ugyan az életközösség fennállása alatt keletkeztek, de a különvagyont terhelik. Ide tartozik minden olyan tartozás, amely a különvagyon megszerzéséhez vagy fenntartásához kapcsolódik, kivéve a különvagyon hasznának megszerzésével és a házastársak által közösen használt, hasznosított vagyontárgy fenntartásával összefüggő kiadásokat.

A fentieken túl különvagyoni jellegűek a házastársnak a különvagyonára vonatkozó rendelkezéséből eredő kötelezettségen alapuló tartozások, továbbá a házastárs által a közös vagyon terhére a másik házastárs egyetértése nélkül ingyenesen vállalt tartozások is.

Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja