A házassági vagyonjog IV. – A közös, valamint a különvagyon használata és kezelése

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.02 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk korábbi részeiben ismertettük a házassági vagyonjogi rendszereket, valamint a házastársak közös és különvagyonával kapcsolatos törvényi szabályozását. Jelen bejegyzésünkben a házastársi vagyonjog körében a vagyonközösséghez tartozó közös vagyoni, valamint a különvagyoni jellegű vagyontárgyak használatának és kezelésének jogszabályi kereteit mutatjuk be.

Elsőként tisztázandó, hogy a házastársak viszonyának sajátosságaira tekintettel a házastársi vagyonközösség a polgári jogi tulajdonközösség sajátos formája, amely sajátosságok miatt az életközösség fennállása alatt a vagyonközösséget képező vagyontárgyak használatára és kezelésére nem az általános polgári jogi szabályok vonatkoznak.

A házastársi vagyonközösséghez tartozó tárgyak használatának, kezelésének joga – tekintettel a vagyontárgyak közös vagyoni jellegére – mindkét házastársat megilleti. Ez azt jelenti, hogy a házastársak a vagyonközösségben fennálló vagyontárgyakat együttesen és külön-külön is jogosultak használni, illetve kezelni.

A házastársak közös használati és kezelési joga főszabály szerint oszthatatlan, így a házas félnek sincs joga többlethasználati díjat kérni a másik féltől, az őt egyébként megillető hányadát meghaladó használatért.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A használatnak azonban vannak korlátai is, mégpedig az, hogy a házastárs által a vagyontárgy használata kizárólag a vagyontárgy rendeltetésének megfelelően és a másik házastárs jogainak és jogi érdekeinek sérelme nélkül történhet.

A használatra és a kezelésre vonatkozó rendelkezések időbeli hatálya kizárólag a vagyonközösség tartamára terjed ki, így a használatra és a kezelésre vonatkozó rendelkezések, szabályok nem érvényesülnek az életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időszakra. Ebben az esetben a birtoklás, a használat valamint a dolog fenntartásával járó és a dologgal járó egyéb kiadások viselésére a közös tulajdon általános szabályai az irányadók.

Rendhagyó szabályt határoz meg a törvény a foglalkozás gyakorlásához szükséges és az üzleti célú vagyon használatára és kezelésére.

Az ilyen vagyontárgyak kezelésére és használatára az a házastárs jogosult, aki a foglalkozást gyakorolja vagy a vállalkozói tevékenységet folytatja. Ezeket a vagyontárgyakat a törvény azzal a feltétellel veszi ki a közös használat és kezelés alól, hogy a másik házastárs a vagyontárgyak tekintetében a használati és kezelési jogok kizárólagos gyakorlásához hozzájárult.

A hozzájárulást vélelmezni kell, ha a másik házastárs tud a foglalkozás folytatásáról, vagy arról az elvárható gondosság mellett tudnia kell és e tevékenységet kifejezetten nem kifogásolja.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ha valamelyik házastárs egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság tagja vagy részvényese, tagsági jogait önállóan, házastársa hozzájárulása nélkül is gyakorolhatja abban az esetben is, ha társasági hozzájárulását a társasági közös vagyonból biztosították. Ebben az esetben az egyéni cég, szövetkezet vagy gazdasági társaság működésének eredményességéről a nem tag házastársat rendszeresen tájékoztatnia kell.

E törvényi szabályozásnak a kiindulópontja az, hogy a másik házastársnak a főszabály alapján fennálló használati, illetve kezelési joga esetlegesen hátráltathatná az adott tevékenység gyakorlását. Azonban figyelemmel arra, hogy a másik házastárs önállóbb használati, kezelési jogosultságával ne élhessen vissza, a használatra, kezelésre jogosult házastársat bizonyos többletkötelezettségek is terhelik.

A házastárs tehát a foglalkozását, üzleti tevékenységét nem folytathatja olyan módon, hogy nincs tekintettel a másik házastárs érdekeire, ezért a törvény előírja, hogy a foglalkozás, egyéni vállalkozás folytatása, illetve a tagsági jogok gyakorlása során házastársa érdekeit megfelelően figyelembe kell vennie.

Amennyiben a tevékenységet végző házastárs a fenti kötelezettségét nem teljesíti, úgy az annak elmulasztásából eredő vagyoni hátrányért a házastársával szemben a kártérítés általános szabályai szerint felel.

Ami a házastársak különvagyonát illeti, ahogyan az alvagyoni státusza is sugallja, azt a felek önállóan használhatják és kezelhetik.

A különvagyoni jellegű alvagyon használata és kezelése azonban nem korlátlan, különös tekintettel arra, hogy magának az életközösségnek fogalmi eleme a közös háztartás és annak fenntartása. A közösen fenntartott közös háztartás különvagyoni berendezési és felszerelési tárgyait a házastársak, természetükből fakadóan közösen használják és kezelik.

A különvagyon használata és kezelése körében különösen fontos kiemelni a házastársak által közösen lakott ingatlannal kapcsolatban, hogy a másik házastárs hozzájárulása nélkül sem az életközösség fennállása alatt, sem az életközösség megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig nem rendelkezhet az, akinek kizárólagos jogcíme alapján használják a lakást olyan módon, amely a lakáshasználatot hátrányosan érinti akár a másik házastárs, akár az ott lakó kiskorú gyermek tekintetében.

Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja