A házassági vagyonjog V. – A közös vagyonnal való rendelkezés

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Gaál Barnabás | 2019.05.09 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házassági vagyonjoggal kapcsolatos cikksorozatunk előző részében bemutattuk a vagyonközösséghez tartozó közös, valamint a különvagyoni jellegű vagyontárgyak használatának és kezelésének jogszabályi kereteit. Jelen bejegyzésünkben a vagyonközösséghez tartozó közös vagyoni jellegű vagyontárgyakkal való rendelkezés szabályait ismertetjük részletesen.

A közös vagyonnal való rendelkezés tekintetében a törvény két idősíkot határoz meg. Egyrészt meghatározza az életközösség fennállása alatt a közös vagyonnal való rendelkezésének a szabályozását, másrészt pedig rendelkezik az életközösség megszakadása, de a közös vagyon megosztása közötti időszakról is.

Tisztázandó mindenekelőtt, hogy mit is jelent a házastársaknak a rendelkezési joga: azt, hogy a rendelkezési jog alapján a tulajdonos – házastársak – a dolog birtokát, használatát vagy hasznai szedésének jogát másnak átengedje, azt biztosítékul adja vagy más módon megterhelje, továbbá hogy a tulajdonjogát másra átruházza vagy azzal felhagyjon.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Figyelemmel arra, hogy a házastársi vagyonközösség a polgári jogi tulajdonközösség sajátos formája, ezért élesen elkülöníthető az általános polgári jogi közös tulajdontól, akként, hogy házastársi vagyonközösség esetén a rendelkezési jog gyakorlásának főszabálya, hogy a házastársak csak együttesen vagy a másik házastárs hozzájárulásával tehetnek a közös vagyonnal kapcsolatos rendelkezést.

A vagyonközösség fennállása alatt a rendelkezési jog gyakorlásának főszabálya abból indul ki, hogy annak mindkét házastárs egyetértésével kell történnie.

A törvény úgy fogalmaz, hogy a házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt a közös vagyonra kötött visszterhes szerződését – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a másik házastárs hozzájárulásával kötött szerződésnek kell tekinteni, kivéve, ha a szerződést kötő harmadik személy tudott vagy tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs a szerződéshez nem járult hozzá; ez a házastárs hozzájárulásának vélelme.

A házastárs hozzájárulására sor kerülhet utólag is, és az kifejezhető írásban, szóban és ráutaló magatartással, akár a másik szerződő félhez, akár a házastárshoz címzetten.

Fontos kivételt állapít meg a törvény a közös vagyonnal való rendelkezés és a házastárs hozzájárulásának vélelme tekintetében azzal, hogy kimondja, hogy a házastárs olyan szerződés esetén, amelyet a mindennapi élet szokásos szükségleteinek fedezése, foglalkozásának gyakorlása vagy egyéni vállalkozói tevékenysége körében kötött, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha a szerződést kötő harmadik személynél a szerződés ellen, annak megkötése előtt kifejezetten tiltakozott.

Ilyen esetekben a nem szerződő házastárs alakszerű és előre megadott hozzájárulásának megkövetelése aránytalan sérelmet okozhatna, és ellehetetlenítené az ügyleti forgalmat és a mindennapi életet.

A házastársi vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig a házastársak között átmeneti, ún. függő jogi helyzet áll fenn, tehát ezen időszak alatt egyikük sem tehet semmit, ami a másiknak a jogát vagy jogos érdekét a vagyon megosztásának idejére csorbítaná.

Ilyenkor a törvény a házastársak közös vagyonnal való rendelkezés gyakorlására tekintettel ugyanazt a korlátot állítja fel, mint az életközösség fennállása alatt, azzal a kivétellel, hogy a foglalkozás gyakorlásához, valamint az egyéni vállalkozói tevékenység körében használt vagyontárgyak tekintetében nincs szükség a házastárs hozzájárulására.

Szintén az életszerűség követelményének tesz eleget az, hogy a házastársak rendelkezhetnek azokkal az ingóságokkal, amelyeket kizárólagosan birtokolnak, úgy, hogy ebben a kérdésben nincs a felek között vita.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

A fentieken túl kivételt képeznek továbbá a közös vagyoni vagyontárgy megóvását, fenntartását szolgáló egyes kötelezettségvállalások, valamint a közös vagyont terhelő tartozás teljesítése, vagyis a közös adósság mértékének csökkentése.

Végezetül a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal kapcsolatban lényeges kiemelni, hogy a következetes bírói gyakorlat alapján kialakult szabályokat a törvény beemelte a sorai közé. A törvény kimondja, hogy a házastárs a vagyonközösség fennállása alatt és annak megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben a házastársa hozzájárulása nélkül nem rendelkezhet a házastársak közös tulajdonában lévő, a házastársi közös lakást magában foglaló ingatlannal, és nem bocsáthat közös vagyontárgyat vagyoni hozzájárulásként egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére.

Fontos, hogy a másik házastárs hozzájárulását ezekben az esetekben nem lehet vélelmezni.

Ezek a rendelkezések a családi otthont, valamint az egyik házastársat igyekeznek védeni a másik házastárs azon ügyletével szemben, amelynek keretei között az egyik házastárs a közös vagyontárgyat egyéni cég, gazdasági társaság vagy szövetkezet rendelkezésére bocsátja.

Amennyiben házastársi vagyonközösséggel vagy egyéb, családjoggal kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja