A házastársi közös lakás használatának rendezése III. – Bíróság által történő rendezés

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Demény Zoltán | 2019.10.03 | Minden egyéb, ami érdekelheti

A házastársi közös lakás használatának a felek megállapodása útján történő rendezésével előző cikkünkben foglalkoztunk. Következzen a bíróság általi lakáshasználat rendezésének bemutatása. E körben is elsődlegesen abból kell kiindulni, hogy a lakáshasználat a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, vagy az egyik házastárs kizárólagos jogcíme alapján.

Ha a lakás használata a házastársakat közös jogcím alapján illeti meg, a bíróság közöttük a lakás használatát megosztja, ha ez a lakás adottságai alapján lehetséges. A lakáshasználat megosztásának egyaránt vannak objektív, a lakás adottságaiban rejlő, és szubjektív, a felek magatartásától függő feltételei.

A lakás használata megosztható, ha a lakás kisebb átalakítással az osztott használatra alkalmassá tehető, feltéve, hogy egyik vagy mindkét házastárs az átalakításra vonatkozó jogosultságát, az átalakítás műszaki előfeltételeit igazolja és az átalakítás költségeinek megelőlegezését vállalja. Vita esetén az átalakítás költségeinek viseléséről a bíróság dönt. A lakáshasználat megosztása esetén a házastársak a lakás meghatározott lakószobáit és helyiségeit kizárólagosan, más helyiségeit közösen használják.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Kedvező változás magánszemély építtetőknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A bíróság mérlegelést követően, tekintettel a felek körülményeire, két különálló esetben mellőzheti a lakáshasználat megosztását. Ennek vagylagosan az az alapja, hogy az egyik házastárs lakhatása megoldható más módon (van beköltözhető lakása ugyanabban a helységben vagy olyan, amely egyoldalú nyilatkozattal beköltözhetővé tehető), vagy az egyik házastárs maga megoldotta lakhatását, és erre lehet következtetni abból, hogy önként és a visszatérés szándéka nélkül elköltözött, és a kiskorú lakáshasználata sem indokolja a megosztást.

Önmagában azonban a lakás adottságai nem elégségesek ahhoz, hogy a lakáshasználatot meg lehessen a felek között osztani, ha a házastársak egyike felróható magatartást tanúsított, és így a közös használat akár a kiskorú gyermek érdekét, akár a másik házastárs érdekét súlyosan sértené. Ebben a körben a családjogi szempontból felróható, kifejezetten a többi érintettre sérelmes magatartásnak van súlya.

Ha a házastársak közös jogcímen használják a lakást, és a lakás használatának megosztására nem kerül sor, mert az adottságainál fogva erre nem alkalmas és nem tehető alkalmassá, vagy az osztott használat elrendelésére a bíróság – a törvényben meghatározott okokból – nem lát alapot, illetőleg azt nem is rendelheti el egyik fél felróható magatartása miatt, a bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszünteti. Ezt a felet a bíróság kötelezi annak elhagyására, feltéve, hogy korábban önkéntesen, a visszatérés szándéka nélkül nem hagyta el a lakást. Az, hogy melyik házastárs használati joga kerül megszüntetésre, az osztott használat mellőzésének az okától függ, így például attól, hogy melyikük rendelkezik ugyanabban a helységben beköltözhető lakással vagy attól, hogy melyikük tanúsított felróható magatartást. A lakáshasználati jog megszüntetése nem von maga után elhelyezési igényt.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

A bíróság az egyik házastársnak a lakás használatára vonatkozó jogát megszüntetheti és őt a lakás elhagyására kötelezheti akkor is, ha a lakás egyébként alkalmas lenne az osztott használatra, de e házastárs részére a másik házastárs megfelelő cserelakást ajánl fel, és a lakáshasználat rendezésének ez a módja a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek érdekeit nem sérti. A bíróságnak azt, hogy a cserelakás megfelelő-e, a lakás elhagyására kötelezésre kerülő házastárs helyzetére tekintettel kell értékelni.

Ha a házastársi közös lakást a házastársak egyikük jogcíme alapján használják, a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a bíróság ezt a házastársat jogosítja fel a lakás további használatára. Ettől ugyan el lehet térni, de erre csak a konkrétan meghatározott esetekben van lehetőség. Az eltérés történhet akként, hogy a (i) bíróság osztott lakáshasználatot rendel el, de úgy is – kivételes esetben –, hogy (ii) a nem jogcímmel rendelkező házastársat jogosítja fel kizárólagos lakáshasználatra.

(i) Az adottságainál fogva arra alkalmas lakás osztott használata elrendelhetőségének két vagylagos esetben lehet helye. Az egyik, ha a gyermek vagy legalább egyik gyermek tekintetében az a szülő rendelkezik szülői felügyeleti joggal, akinek a lakást el kellene hagynia. A másik helyzet a jogcímmel nem rendelkező házastársat védi, de erre csak akkor van lehetőség, ha a lakás elhagyása erre a félre súlyosan méltánytalan lenne, és ennek megállapításához értékelni kell a házasság időtartamát, valamint a házastárs körülményeit. Ez a rugalmasság és széles körű mérlegelési jog azt teszi lehetővé az eljáró bíróság számára, hogy az egyedi élethelyzeteket, amelyek napjainkban igen sokfélék lehetnek, vegye figyelembe. Rendszerint hosszabb házassági életközösséget követően kerülhet erre sor, akkor, ha a jogcímmel nem rendelkező házastárs komoly mértékben járult hozzá a közös élet előremozdításához, ennek érdekében akár áldozatokat is hozott.

(ii) A nem jogcímmel rendelkező házastársat a bíróság csak kivételes esetben jogosíthatja fel a lakáshasználatra. Erre akkor kerülhet sor, ha a lakáshasználatra jogosult kiskorú gyermek feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a szülőt illeti meg és a kiskorú gyermek lakhatása másként nem biztosítható. Ebben az esetben a házastársat a bérlő jogállása illeti meg, azzal, hogy lakáshasználati joga rendes felmondással megfelelő cserelakás felajánlásával szüntethető meg.

A bíróság egyébként az osztott vagy kizárólagos lakáshasználatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is biztosíthatja.

Ha a bíróság a lakás osztott használatát rendelte el, vagy a tulajdonos vagy haszonélvező házastársat kötelezte a lakás elhagyására, bármelyik házastárs kérheti a lakáshasználat újrarendezését arra hivatkozással, hogy a rendezés alapjául szolgáló körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan fenntartása lényeges jogi érdekét vagy a közös kiskorú gyermek érdekét sérti.

Ha családjoggal kapcsolatos kérdése van és hatékony megoldására van szüksége, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja