A kapacitásnyújtó szervezet bevonásának összefüggései az ajánlatban

Szerző: Dr. Szabó Andrea, Dr. Csepy Dorottya | 2019.06.06 | Közbeszerzés

A szerződések teljesítésének ellenőrzésére fokozott hangsúlyt fektetnek az ellenőrző szervezetek. Az ajánlatkérő ellenőrzési kötelezettsége messze meghaladja mindazokat a feladatokat, melyek a teljesítés műszaki-szakmai aspektusaira reflektálnak. A szerződés teljesítésének adminisztratív, valamint közbeszerzési-jogi vonatkozásai folyamatos ellenőrzési feladatok ellátását követelik meg az ajánlatkérőktől, valamint a szerződés teljesítésével kapcsolatos összefüggésekre már a részvételi, illetve az ajánlattételi, valamint a bírálati szakaszban fokozott figyelmet kell fordítani.

Jelen bejegyzésünkben a Döntőbizottság D/287/37/2018. határozatának legfontosabb megállapításaira szeretnénk felhívni az Olvasó figyelmét, melyben a Döntőbizottság a Kbt. 65. § (9) bekezdésének a bírálati szakaszban érvényesítendő összefüggéseire hívja fel a jogalkalmazók figyelmét. Különösen érdekes a határozat azon esetekben, ahol a megajánlott termék gyártója és a referenciaként bemutatott szerződést teljesítő fél személye eltérhet egymástól.

A Kbt. 65. § (7) bekezdésének, azaz a kapacitásnyújtás jogintézményének célja, hogy lehetővé tegye olyan gazdasági szereplők ajánlattételét, akik egyébként nem felelnének meg valamely alkalmassági követelménynek, de külső erőforrás igénybevételével a szerződés teljesítésének idején rendelkezésükre fog állni a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrás.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A Kbt. 65. § (7) és (9) bekezdése egyrészt az ajánlattevőkkel, másrészt az ajánlatkérőkkel szemben is számon kérhető kötelezettségek teljesítését írja elő. Az előbbi jogszabályhely a kötelezettségvállaló nyilatkozat előírásával biztosítja, hogy a szerződés teljesítéshez szükséges erőforrások ténylegesen is rendelkezésre álljanak, ily módon kikényszeríthetőek legyenek.

A Kbt. 65. § (9) bekezdése már a bírálati szakaszban megköveteli az ajánlatkérőktől, hogy az alkalmassági feltételként meghatározott referencia igazolására benyújtott kötelezettségvállalást csak akkor fogadhatják el, ha a kötelezettségvállalás a referencia tartalmában szereplő valamennyi kapacitás rendelkezésre bocsátását igazolja. Mindez azt jelenti, hogy az ajánlatkérőnek vizsgálatot kell lefolytatnia arra nézve, hogy az ajánlattevő valóban alkalmas-e az adott szerződés teljesítésére. A vizsgálat célja egyúttal, hogy az ajánlatkérő kétséget kizáróan meggyőződhessen arról, hogy az ajánlattevő a szerződés időtartama alatt ténylegesen rendelkezni fog az összes olyan erőforrással, amelyre hivatkozik (lásd C-234/14. sz. ügy. Ostas celtnieks SIA kontra Talsu novada pašvaldība és Iepirkumu uzraudzības birojs – EBHT 2016., 6. o. – 26. pont).

Összegezve, a Kbt. 65. § (7) és (9) bekezdése alapján a kötelezettségvállalásnak azt kell igazolnia, hogy a kapacitást nyújtó szerv a szerződés teljesítésében teljes egészében részt vesz. Akkor tekinthető a fent hivatkozott jogszabályi követelményeknek megfelelőnek a szerződéses kötelezettségvállalás, ha abból az ajánlatkérő már a bírálati szakaszban az alkalmassági követelményként előírt szakmai tapasztalat tényleges bevonására tud következtetni, melyet a szerződés teljesítése körében ellenőriznie is kell.

A D/287/37/2018. határozattal érintett közbeszerzési eljárás ajánlatkérőjének a beszerzési igénye, azaz a közbeszerzés tárgyának rövid meghatározatása az alábbi: „Ajánlatkérő magyar nyelvű értékesítési felülettel rendelkező jegykiadó automatákat kíván beszerezni telepítéssel és üzembe helyezéssel, a közösségi közlekedés kiszolgálása vagy egyéb közösségi közlekedésben történő működés/működtetés kiszolgálása érdekében, bővítve a jegyértékesítési pontok számát az utazóközönség részére.”

Az ajánlatkérő a közbeszerzési eljárásban releváns alkalmassági követelményként írta elő a szerződésszerűen teljesített, vasúttársaságnál vagy egyéb közösségi közlekedésben történő működést/működtetést kiszolgáló, legalább 100 db jegykiadó automata szállítására, telepítésére és üzembe helyezésére vonatkozó referencia” bemutatását.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Az ajánlatkérő az eljárását megindító dokumentumokban külön is felhívta az érdeklődő gazdasági szereplők figyelmét arra, hogy a referenciamunkára vonatkozó alkalmassági feltétel tekintetében az okiratban nem elegendő csupán nyilatkozni az erőforrások rendelkezésre állásáról, hanem a Kbt. 65. § (9) bekezdése nyomán ki kell derülnie az okiratból (az okiratnak alá kell támasztania), hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében.

A Döntőbizottság a jogorvoslati eljárásban jelentős tényállási elemként értékelte, hogy a közbeszerzési eljárás érintett ajánlattevője az ajánlatát a Kiosksystems Kft. által gyártott automaták tekintetében tette meg. A hivatkozott alkalmassági követelménynek való megfelelés vonatkozásában az ajánlattevő pedig a Scheidt & Bachmann GmbH nyújtott kapacitásait mutatta be. A jogvita alapját – részben – a konkurens gyártó bevonási módjának bizonytalansága képezte. A Scheidt & Bachmann GmbH mint kapacitást nyújtó szervezet ugyanis maga is gyárt automatákat és a benyújtott dokumentumok alapján mégis egy másik gyártó, a Kiosksystems Kft. által gyártott automaták szállításában, telepítésében és üzembe helyezésében vett volna részt.

Az ajánlatkérő a jogorvoslati eljárásban előadta, hogy az előszerződés tekintetében nem jogszabályi elvárás, hogy abban minden lépés tételesen rögzítésre kerüljön. A feleknek csak a lényegesnek minősített elemekről kell megállapodniuk. A Kbt. előírásai alapján álláspontja szerint elegendő volt, hogy az előszerződés azt támasztotta alá, hogy az erőforrás szervezet (Scheidt & Bachmann GmbH) ténylegesen részt vesz a teljesítésben. Az ajánlatkérő a Kbt. 65. § (9) bekezdésének utolsó mondatára hivatkozással hangsúlyozta továbbá, hogy a bevonás mértékét a szerződés teljesítése során kell ellenőrizni, a bírálatnak az nem lehet tárgya.

Az érintett ajánlattevő egyaránt azzal érvelt, hogy az előszerződésnek nem kötelező tartalmi eleme annak bemutatása, hogy a referenciát igazoló más szervezet miként és hogyan vesz részt a szerződés teljesítésében. A törvényi előírások szerint e vonatkozásban elegendő, ha az előszerződés mindössze azt a tartalmat igazolja, hogy az igazoló szervezet részt vesz a teljesítésben.

Végezetül, a Döntőbizottság nem látta igazoltnak a Kbt. 65. § (9) bekezdése szerinti követelmények teljesülését egy olyan esetben, amikor a kapacitást nyújtó gazdasági szereplő nyilatkozata szerint más gyártó automatáinak szállításában, telepítésében, üzembe helyezésében vesz részt. Határozatában hangsúlyozta, hogy a kötelezettségvállalás elfogadhatóságának értékelésekor tehát körültekintően kell eljárni, s figyelemmel kell lenni arra, hogy mely gyártó termékei kerülnek megajánlásra, kiváltképp, ha a kapacitást nyújtó gazdasági szereplő is azonos piacon érdekelt.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja