A kizáró okokkal és az alkalmassággal kapcsolatos ingyenes, elektronikus adatbázisok szerepe a közbeszerzési eljárásokban

Szerző: Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella | 2018.03.13 | Közbeszerzés

Az Egységes Európai Közbeszerzési Dokumentum (a továbbiakban: EEKD vagy ESPD) a nyilatkozati elv érvényesítése céljából került bevezetésre az uniós – és ennek következményeként – a magyar közbeszerzési jogba, azzal a céllal, hogy csökkentse a közbeszerzési eljárásokban részt vevő gazdasági szereplők adminisztrációs terheit, azáltal, hogy – fő szabály szerint – csak a nyerésközeli pozícióba jutó ajánlattevőkre korlátozza az alkalmasságra, valamint a kizáró okok hiányára vonatkozó igazolások benyújtásának kötelezettségét, illetve lehetőségét.

A nemes célkitűzés ellenére az EEKD formanyomtatványának alkalmazása kezdetben mind az ajánlatkérői, mind az ajánlattevői oldalt kemény kihívások elé állította hazánkban (is). S bár a kezdeti nehézségeken már túl vagyunk, vadhajtásoknak még nem vagyunk teljesen híján, s a kitöltés és a kitöltetés kapcsán időről időre felmerülnek újabb kérdések.

A magyarországi letelepedésű gazdasági szereplőknek az egyik legnagyobb nehézséget az jelentette az EEKD bevezetése kapcsán, hogy a formanyomtatványban fel kell tüntetni azon ingyenes elektronikus adatbázisokat, amelyekből az ajánlatkérők ellenőrizni tudják a kizáró okok fennállását, illetőleg az alkalmassági feltételek teljesülését. Mivel Magyarországon az ajánlatkérőknek már jóval az EEKD bevezetését megelőzőleg is ellenőrizniük kellett a releváns hazai nyilvántartásokat, ezért egyfelől az ajánlatkérők – a gazdasági szereplők általi megjelölés hiányában is – pontosan tisztában voltak azzal, hogy mit is kellene ellenőrizniük (szemben a gazdasági szereplőkkel, akik nem voltak megfelelően tájékozottak ebben a kérdésben), másfelől ezeket a nyilvántartásokat a közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet maga is megjelölte.

KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS 2018 (Ajánlattevők)

Időpont: 2018. április 13.
Előadók: Novakovics Milán, Dr. Poroszkai-German Gabriella, Tótka Tamás

Ár: 49.000 Ft helyett 34.300 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Mindezzel együtt az új jogszabályi megközelítésre tekintettel nem volt elegendő, ha az ajánlatkérő dokumentáltan ellenőrizte az általa egyébként is ismert és a jogszabályban hivatkozott nyilvántartásokat, el kellett érni azt – szükség esetén hiánypótlás(ok) elrendelése útján –, hogy minden ajánlattevő/részvételre jelentkező és kapacitást nyújtó szervezet részéről az EEKD-ban is megjelölésre kerüljenek az ellenőrizendő adatbázisok. Szerencsére a Közbeszerzési Döntőbizottság joggyakorlata (lásd különösen a D.650/14/2016. számú határozatot) elejét vette a formalista ajánlatkérői gyakorlat kialakításának és egyértelmű elvárásként rögzítette, hogy az ajánlatkérőknek jelezniük kell a gazdasági szereplőknek, hogy mely nyilvántartások megjelölését igénylik/hiányolják az EEKD-ban/EEKD-ból. Jelentősen egyszerűsítette a helyzetet a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet azon módosítása, amely a Korm. rendeletben előírt nyilvántartások megjelölését már nem is várja el a gazdasági szereplőktől: „6. § (1) Ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (11) bekezdésében foglaltaknak megfelelően közvetlenül hozzáfér a kizáró okok hiányát, valamint az alkalmassági feltételeket igazoló adatbázisokhoz, a gazdasági szereplőknek ezen adatbázisok elérhetőségét is fel kell tüntetniük a formanyomtatvány megfelelő részeiben – azon adatbázisok elérhetőségének kivételével, amelyek ellenőrzését a kizáró okok igazolása körében az ajánlatkérő számára e rendelet előírja.”

Az ajánlattevők/részvételre jelentkezők és a kapacitást nyújtó szervezetek ugyanakkor általában próbálnak „biztosra menni”, és a jogszabály-módosítástól függetlenül megjelölik a nyilvántartásokat, ami azonban gyakorta nem sikerül teljeskörűen.

KÖTELEZŐ ELEKTRONIKUS KÖZBESZERZÉS 2018 (Ajánlattevők)
Az EKR rendszer gyakorlati bemutatása

Időpont: 2018. június 15.
Előadók: Novakovics Milán, Dr. Poroszkai-German Gabriella, Tótka Tamás

Ár: 49.000 Ft helyett 34.300 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

Kérdésként merült fel ilyenkor, hogy az ajánlatkérőknek el kell-e rendelniük hiánypótlást annak érdekében, hogy a gazdasági szereplők által hiányosan kitöltött EEKD kiegészítésre kerüljön, vagy az ajánlatkérő a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésére figyelemmel jogszerűen mellőzheti a hiánypótlás elrendelését, és elegendő, ha a nyilvántartások ellenőrzését dokumentálja.

A Miniszterelnökség e tárgyban kiadott állásfoglalását figyelembe véve a közbeszerzési eljárás akkor bonyolítható le a jelen kérdés szempontjából a legproblémamentesebben, ha az ajánlatkérő olyan kitöltési útmutatót bocsát rendelkezésre az EEKD-hoz, amelyben jelzi a közbeszerzési eljárásban érvényesített kizáró okokhoz kapcsolódóan azon nyilvántartásokat, amelyek megjelölése a magyar letelepedésű gazdasági szereplők esetében a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 6. § (1) bekezdésére figyelemmel nem szükséges, és egyúttal azt is rögzíti, hogy ezek megjelölésének (teljes vagy részleges) hiánya esetén nem rendel el hiánypótlást, az ajánlatot/részvételi jelentkezést ennek hiányában is érvényesnek tekinti. Ezen megoldás azért is erősen támogatható, mert jogszerűen egy gazdasági szereplőt a hivatkozott jogszabályi rendelkezésre tekintettel egyébként sem lehetne a közbeszerzési eljárásból kizárni azért, mert a nyilvántartásokat nem jelölte meg (feltéve, ha azok ellenőrzése során az ajánlatkérő megállapítja, hogy azokban nem szerepel).

De a hivatkozott állásfoglalás értelmében az ajánlatkérő a fenti figyelemfelhívás hiányában sem rendelhet el hiánypótlást a nyilvántartások megjelölése érdekében, akkor sem, ha a gazdasági szereplő „önkéntesen” megjelöl egyes releváns nyilvántartásokat ajánlatában vagy részvételi jelentkezésében.

Megjegyezzük, a Kbt. alapelveinek érvényesítése érdekében rendkívül fontos, hogy az ajánlatkérő az eljárásban részt vevő gazdasági szereplőket ebből a szempontból is megkülönböztetés-mentesen kezelje, azaz mindenképpen problémásnak tekinthető az a – gyakorlatban nem egyszer tapasztalt megoldás –, hogy az ajánlatkérő egyes ajánlattevő(k) tekintetében hiánypótlást rendel el az EEKD-ban nem vagy hiányosan megjelölt nyilvántartások kapcsán, más gazdasági szereplők esetében viszont nem foglalkozik a hiányossággal.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella

Dr. Nagy-Fribiczer Gabriella
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Ügyvéd | Közbeszerzési és európai uniós szakjogász
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gabriella.fribiczer@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja