A követelés elévülhet, de a jog elévülhetetlen! Vagy mégsem?

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2018.08.16 | Követeléskezelés

Bizonyára mindenki hallott már az elévülés jogintézményéről.

Az elévülés leegyszerűsítve az időmúlás jogkövetkezménye, vagyis ha valaki meghatározott időn belül – főszabály szerint ez 5 év, de mint mindig, itt is vannak kivételek – nem tesz semmilyen intézkedést a követelése érvényesítése érdekében, a követelés az időmúlás eredményeként bírósági úton érvényesíthetetlenné válik (ez önmagában nem jelenti azt, hogy az adós önként nem teljesítheti pl. a fizetési kötelezettségét, amit később az elévülésre hivatkozással nem is követelhet vissza).

De elévülhet-e a jog is, vagy csak a követelés? Nos, a válasz az, hogy igen.

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény ismeri és szabályozza a végrehajtási jog elévülését.

A végrehajtási jog elévülése alatt azt kell érteni, hogy a végrehajtási jog egy bizonyos idő elteltével elenyészik, megszűnik, nem gyakorolható.

A végrehajtási jog a végrehajtandó követeléssel együtt évül el (vagyis itt is alkalmazandó az 5 éves általános szabály, az értelemszerű kivételekkel).

A végrehajtási jog elévülésének anyagi jogi joghatása az, hogy maga az anyagi jog ugyan nem semmisül meg, a kikényszerítése, vagyis a bírósági úton történő végrehajtása azonban nem lehetséges.

Az anyagi jog tehát változatlanul megilleti a jogosultat, sőt a jogszabályokban megállapított feltételek alapján érvényesíthető is, például beszámítás útján, de a bírósági igényérvényesítés lehetőségétől elesett.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Az elévülés kezdete az az időpont, amikor a követelés végrehajtással történő érvényesítésének valamennyi feltétele bekövetkezett, vagyis többnyire a végrehajtható határozatba vagy egyéb végrehajtható okiratba foglalt teljesítési határidő lejártát követő nap.

A végrehajtási jog elévülését általában kérelemre kell figyelembe venni; hivatalból akkor vehető figyelembe, ha az alapjául szolgáló követelés elévülését is hivatalból kell figyelembe venni. Ilyen követelés lehet a tartásdíj, az életjáradék, a baleseti járadék, valamint a munkaviszonnyal kapcsolatos igényekből származó követelések.

Amennyiben a végrehajtási jog elévülését hivatalból figyelembe kell venni, a végrehajtási jog elévülési határidejének letelte után előterjesztett kérelemre nem lehet végrehajtást elrendelni, és a már elrendelt végrehajtást sem lehet folytatni.

Ha az adós elévülésre hivatkozik, a végrehajtó beterjeszti az iratokat a végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely elévülés esetén a végrehajtást végzéssel megszünteti.

Fontos szabály, hogy az elévülésre a végrehajtás szünetelése alatt is sor kerülhet, a végrehajtási jog elévülését azonban bármely végrehajtási cselekmény megszakítja (még olyan látszólag kis jelentőségű cselekmény is, ha a bírósági gazdasági hivatal a végrehajtónál az adós tartozásáról hátraléki kimutatást nyújt be).

Thomas Manntól tudjuk, hogy „mélységes mély a múltnak kútja”, ne hagyjuk, hogy az igényeinket és a jogainkat is magába temesse!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja