A munkáltató kártérítési felelőssége – a kártérítés módja és mértéke II.

Szerző(k): Dr. Bihary Ákos LL.M. , Dr. Pulay Flóra | 2019.12.19 | Munkajog

Korábbi cikkünkben már ismertettük, hogy jogcímenként, csoportonként mely károkat lehet érvényesíteni a munkáltatóval szemben a munkaviszonnyal összefüggésben felmerülő káreseménnyel kapcsolatban.

Az Mt. 167. § (1) bekezdése alapján a munkáltató a munkavállaló teljes kárát köteles megtéríteni, nem kell azonban megtéríteni azt a kárt, amellyel kapcsolatban a munkáltató bizonyítja, hogy bekövetkezése a károkozás idején nem volt előre látható.

A kártérítés rendszere, mértékének megállapítása komplex, és az ügy jellegére való tekintettel minden szempontot meg kell vizsgálni. Annak módja körében a munkavállaló alábbi kárait köteles a munkáltató megtéríteni:

• a munkavállaló munkaviszonyának körében elmaradt jövedelmét;
• a munkaviszonyon kívül elmaradt jövedelmét;
• a dologi kárt és a felmerülő költségeket;
• a hozzátartozó kárát;
• a sérelemdíjat.

A fentiek szerinti kártérítés megállapítható továbbá általános kártérítés formájában és járadék formájában is, amelynek ismertetésére jelen cikkünkben térünk ki.

A általános kártérítés és a kártérítési járadék a kártérítés mértéke meghatározásának speciális módjai.

Általános kártérítés

Az Mt. 173. § (2) bekezdése alapján a munkáltató olyan összegű általános kártérítés megfizetésére köteles, amely a károsult teljes anyagi kárpótlására alkalmas, ha a kár vagy egy részének mértéke pontosan nem számítható ki.

Általános kártérítés alkalmazása esetén megállapítható, hogy a kár bekövetkezése bizonyos, de annak mértéke nem állapítható meg egyértelműen.

Tipikusan ilyen sérelmek lehetnek a munkavállaló testi épségét, egészségét ért sérelmekkel összefüggő igények. Ebben az esetben a kártérítés mértékét becsléssel, az ügy összes körülményének mérlegelésével szükséges megállapítani, amelyet – a felek vitája esetén – széleskörű bizonyítási eljárás előzhet meg.

Általános kártérítés egy összegben vagy járadékként is megállapítható.

Az általános kártérítést el kell határolni a korábbi cikkünkben is taglalt sérelemdíj intézményétől, hiszen a sérelemdíj egy olyan sérelem anyagi ellentételezésére szolgál, amely konkrét összegben egyértelműen nem határozható meg.

Járadék

Az Mt. 173. § (1) bekezdése alapján kártérítésként járadékot is meg lehet állapítani. Rendszerint járadékot kell megállapítani, ha a kártérítés a munkavállaló vagy a vele szemben tartásra jogosult hozzátartozója tartását vagy tartásának kiegészítését szolgálja.

Járadék esetén a munkavállalónak a munkaviszonnyal összefüggésben okozott kárért a munkáltató nem egy összegben, hanem meghatározott időszakonként fizet kártérítést, általában a jövőben felmerülő rendszeres kiadásokkal összefüggésben.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.