A szabálytalansági eljárásban megállapított pénzügyi korrekció arányosságát vizsgálta a Kúria

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Csepy Dorottya | 2019.09.12 | Közbeszerzés

A Kúria 2019 májusában Pfv.V.20.231/2018/11. sz. ítéletében a szabálytalanság jogkövetkezményeként a megítélt támogatás visszafizetéséről határozott. Bevezetésként szükséges megjegyezni, hogy a 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés 24. pontjában meghatározott szabálytalanság miatt indult eljárás esetén a támogató, illetve a közreműködő szervezet jogosult a kifizetett támogatás szabálytalansággal érintett részét vagy egészét visszakövetelni, és a megítélt támogatást csökkenteni. Természetesen a hivatkozott rendeletben rögzített szankciókat a 2014–2020 programozási időszakra irányadó 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet is tartalmazza, ennélfogva jelen bejegyzésünket elsősorban kedvezményezettek figyelmébe ajánljuk.

A felülvizsgálat alapjául szolgáló ügyben az alperes jogelődje mint támogató képviseletében eljárt közreműködő szervezet és a felperes mint kedvezményezett között 2013. április 4. napján támogatási szerződés jött létre természettudományos oktatás megújítása tárgyú projekt megvalósítására. A projekt 2015. január 31. napjával megvalósult, a felperes a támogatás felhasználásáról a támogató felé elszámolt. Az alperes 2015. május 29. napján a projekt keretében megvalósult két szerződés vonatkozásában az alábbi szabálytalanságokat állapította meg:

  • A felperes és az alperes közt létrejött támogatási szerződés elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételek szerint a kedvezményezett köteles az ajánlati/részvételi/ajánlattételi felhívásban, illetve a nyertes ajánlattevővel megkötött szerződésben kikötni, hogy a teljesítés során keletkező, a szerző jogi védelem alá eső alkotáson a kedvezményezett területi korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot szerez. Köteles továbbá biztosítani, hogy a szerződés alapján a kedvezményezett jogot szerezzen az alkotás (terv) átdolgozására. A felperes ezzel szemben a szoftverbeszerzés vonatkozásában nem biztosította a vállalkozóval kötött szerződésben a kizárólagos felhasználási jogok megszerzését.
  • A kedvezményezett megsértette a pályázati útmutatóban rögzített előírásokat, mert az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők függetlenségének hiányával korlátozta a verseny tisztaságát. Az ajánlattevők a tulajdonosi szerkezet alapján nem voltak függetlenek egymástól.

Az alperes a szabálytalansági döntés jogkövetkezményként a beszerzésre megkötött vállalkozási szerződések 100%-os pénzügyi korrekciójának alkalmazását rendelte el.

A felperes kereseti kérelmében előadta, hogy nem sértette meg az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 7. pontjában foglaltakat, továbbá a nemzeti jogszabályok előírásait és a támogatási szerződésben általa vállalt olyan kötelezettségét, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek. Az alkalmazott pénzügyi korrekció aránytalan és irreális volt, valamint nem felelt meg a szükségesség és arányosság elvének.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Ki fizeti a megvásárolt ingatlan közmű tartozását?

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Az alperes változatlan álláspontja szerint a felperes megsértette a pályázati útmutatóban foglaltakat, az ajánlattételre felkért gazdasági szereplők függetlenségének hiányában korlátozta a verseny tisztaságát. Nem tett eleget az általános szerződési feltételekben rögzített előírásoknak, mivel a támogató által meghatározott kritériumokat az eljárás eredményeként megkötött szerződésekben nem írta elő.

Az elsőfokú bíróság érvelésében a pénzügyi korrekció célja egy olyan helyzet visszaállítása, ahol az alapok általi társfinanszírozásra benyújtott költségek 100%-a összhangban van a vonatkozó európai uniós és nemzeti szabályokkal. A bíróság álláspontja szerint a két cég közötti esetleges összefonódás semmiképpen sem járhatott pénzügyi érdeksérelemmel. A szabálytalansági eljárásban hozott határozat azt a körülményt sem támasztja alá, hogy Magyarország pénzügyi érdekei akárcsak kismértékben sérültek vagy sérülhettek volna. Bár az általános szerződéses feltételekben foglaltaknak a felperes nem tett eleget, ez a Kbt. tételes rendelkezéseivel nem ellentétes, és önmagában nem elégséges a szabálytalanság megállapításához. Az alperes mindezek alapján indokolatlanul kötelezte a felperest a már kifizetett támogatás visszafizetésére.

A másodfokú bíróság hangsúlyozta, hogy a pénzügyi korrekció mértékét az egyedi szabálysértés súlyosságának és a szabálytalanság pénzügyi következményeinek függvényében kell meghatározni. Figyelemmel arra, hogy a projekt megvalósult, a támogatási szerződéstől az alperes nem állt el, a tananyag felhasználása folyamatban van, nem indokolt a vállalkozói szerződés árának a 100%-a visszafizetését elrendelni. A kötelezettség megsértésének súlyához mérten a pénzügyi korrekció mértéke 40%-ban indokolt csak.

A felülvizsgálat során a Kúria úgy ítélte meg, hogy szabálytalanság megállapítására akkor kerülhet sor, ha:

  • a kedvezményezett az uniós jog, valamint a nemzeti jogszabályok előírásait és a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségeit – bármilyen módon – megsértette, és
  • ez azt eredményezte, hogy
  • Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek, illetve sérülhetnek (pénzügyi érdeksérelem alatt pedig azt is kell érteni, hogy az uniós alapokból megvalósult finanszírozás miatt az Európai Unió általános költségvetése az indokolatlan költség felmerülése okán sérül vagy sérülhet).

A szabálytalanság definiálását követően a Kúria ítéletében megállapította, hogy

  • a felperes a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megsértette, amelynek eredményeképpen Magyarország pénzügyi érdekei sérültek, mivel a projekt során létrejött vagy beszerzett vagyoni értéket képviselő szellemi alkotásokon nem szerzett területi korlátozás nélküli, kizárólagos és harmadik személynek átadható felhasználási jogot;
  • a felperesnek a cégjegyzék alapján volt lehetősége meggyőződni arról, hogy a meghívott négy szolgáltató olyan piaci szereplőnek tekinthető-e, akinek az árajánlata alkalmas a piaci ár igazolására; és a pályázás során nem sérül-e a verseny tisztasága. Az ajánlattételre felkért négy gazdasági szereplő közül csak kettő ajánlata volt alkalmas a piaci ár igazolására. A másik két gazdasági szereplő ajánlatát ugyanis nem lehet figyelembe venni, mert a tulajdonosi szerkezetük és a vezető tisztségviselő személye miatti összefonódásra tekintettel nem állapítható meg, hogy a felperes kellő gondot fordított az összeférhetetlenség elkerülésére, valamint az átláthatóság és a potenciális ajánlattevőkkel való egyenlő elbánás elvének érvényesülésére.

Tekintettel arra, hogy a pénzügyi korrekció alkalmazásának célja, hogy kizárja az uniós finanszírozás alól az uniós és nemzeti szabályokkal összhangban nem álló kiadásokat, a Kúria álláspontja szerint a fenti szabálytalanságoknál a 100%-os visszafizetés elrendelését nem lehet aránytalannak tekinteni. A folyamatban lévő projektek megvalósítása során a súlyos pénzügyi korrekcióra figyelemmel javasolt a kedvezményezetteknek a Kúria megállapításait mérlegelni, s amennyiben szükséges, a lehetséges jogkövetkezményeket feltárni és a visszafizetési kockázat minimalizálása érdekében a szükséges intézkedéseket megtenni.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja