A tartós földhasználat szabályai

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Garadnai Tibor | 2019.03.07 | Ingatlan

A tartós földhasználat, mint önálló jogintézmény keveseknek ismerős, de még mindig nagy számban vannak olyan ingatlanok, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, de tartós földhasználóként – általában – természetes személyek vannak bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba.

A tartós földhasználat a szocialista rendszer öröksége és a lényege abban állt, hogy az akkor hatályos jogszabályok nem tették lehetővé, hogy magánszemélyek, illetőleg jogi személyek állami, illetve szövetkezeti tulajdonban lévő földek tulajdonjogát megszerezhessék.

A tartós földhasználatra vonatkozó rendelkezéseket eredetileg az 1976. évi 33. törvényerejű rendelet szabályozta, amit aztán a földről szóló 1987. évi I. törvény helyezett hatályon kívül.

A törvény 70. § (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján megalkotott 27/1987. (VII.30.) MT. rendelet már csak a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokat tartalmazta, és az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény 53. § (5) bekezdésének rendelkezései szerint 2006. március 2. napjától vesztette hatályát.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Kerti kutak fennmaradása engedélyköteles

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Ezen bekezdés kimondta azt is, hogy a törvény hatálybalépését követő 60. napon, azaz 2006. március 2-án a tartós földhasználatba adott ingatlanok e törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek.

A 2005. évi CXXII. törvény 53. § (5) bekezdése pedig úgy rendelkezett, hogy: „E törvény hatálybalépését követő 60. napon a tartós földhasználatba adott földekre vonatkozó szabályokról szóló 27/1987. (VII. 30.) MT rendelet hatályát veszti. Ezzel egyidejűleg a tartós földhasználatba adott ingatlanok e törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába kerülnek. A tartós földhasználók tulajdonába kerülő ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.”

Ez azt jelenti, hogy azon tartós földhasználók, akik a jogszabály hatálybalépésekor be voltak jegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, a jogszabály erejénél fogva 2006. március 02. napján megszerezték az Ingatlan tulajdonjogát.

A polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:35. §-a szerint ugyanis a tulajdonjogi igények nem évülnek el, és az 5:37. § szerint pedig, „ha az ingatlantulajdonos a tulajdonjogot ingatlan-nyilvántartáson kívül szerezte, igényt tarthat arra, hogy tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezzék”.

Az Inytv. 91. § (9) bekezdése külön rendelkezik arról, hogy az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosításáról szóló 2005. évi CXXII. törvény erejénél fogva a tartós földhasználók tulajdonába került ingatlanok tulajdonjogát a tartós földhasználó kérelmére kell az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezni.

A fent előadottak alapján azon személyek, akik az ingatlan-nyilvántartásban mind a mai napig tartós földhasználóként vannak bejegyezve, határidő nélkül kérhetik, hogy a földhivatal a tulajdonjogukat a jogszabály erejénél fogva, a tulajdonos Magyar Állam bejegyzést engedő nyilatkozata nélkül jegyezze be.  

Munkaerő-Gazdálkodás 2019
Tb- és Bérügyintézők Kézikönyve

Szerző: Orosz Péter, Széles Imre
Ár: 9.900 Ft helyett 6.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja