A tények makacs dolgok – sajtó-helyreigazítás a gyakorlatban II.

Szerző: Dr. Jean Kornél, Dr. Fehér Attila | 2019.02.14 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk első részében a sajtó-helyreigazítás egyik legfontosabb kérdését vettük górcső alá: mi a különbség a tényállítás és a véleménynyilvánítás között, hogyan lehet különbséget tenni kétséges esetben.  A második részben ismételten a sajtó-helyreigazítás gyakorlati oldalával foglalkozunk: hogyan lehet sajtó-helyreigazítást kérni, milyen határidőkre kell odafigyelni.

Ha az előző cikkünkben leírtak alapján megbizonyosodtunk arról, hogy személyünket érintően valamely médiatartalomban valótlan tényt állítottak, híreszteltek vagy személyünkkel kapcsolatban való tényeket hamis színben tüntetnek fel, felmerül a kérdés: hogyan tovább? Kit kell megkeresni a sajtó-helyreigazítási kérelemmel?

Fontos, hogy először a médiatartalmat (cikket, riportot, videót vagy egyéb tartalmat) közzétevő médiaszolgáltatót, a sajtótermék szerkesztőségét vagy a hírügynökséget kell megkeresni írásban és kérni olyan helyreigazító közlemény közzétételét, amelyből kitűnik, hogy a közlés mely tényállítása valótlan, illetve megalapozatlan, mely tényeket tüntet fel hamis színben és – amennyiben ennek közzétételét is kérjük – ehhez képest melyek a való tények.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Fontos, hogy a kérelmet írásban – és a későbbiekben leírtakra tekintettel igazolható módon – a vitatott közlemény közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül kell megküldeni a sajtószerv részére. Fontos, hogy a határidő jogvesztő: ha 30 napon belül nem kérjük a közlemény közzétételét, ezt követően a sajtószerv nem köteles azt közzétenni, és bíróságtól sem lehet kérni, hogy kötelezze a sajtószervet.

A jogszabály alapján a határidőn belül írásban megérkezett helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha

  • a helyreigazítást nem az arra jogosult kérte (nem az, akire nézve a médiatartalom sérelmes),
  • a kérelem nem tartalmazza a sérelmezett közleményt, a valótlan, illetve hamis színben feltüntetett tényállításokat; vagy
  • a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

A gyakorlatban a legtöbb sajtószerv vagy nem válaszol a megkeresésre, vagy pedig – ha csak nem egyértelműen jogsértő a közlemény – a harmadik pontra hivatkozással megcáfolja a helyreigazítási kérelemben foglaltakat és megtagadja a közzétételt.

A jogszabály alapján a helyreigazítást – ha a fenti feltételek nem állnak fenn –, a helyreigazító közleményt napilap, internetes sajtótermék és hírügynökség esetében az erre irányuló igény kézhezvételét követő 5 napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közzétenni.

De mi a helyzet akkor, ha a sajtószerv nem tesz eleget jogszabályi kötelezettségének és a jogszabály által meghatározott határidőben nem teszi közzé a helyreigazítást, vagy azt nem a kérelemben foglaltaknak megfelelő tartalommal teszik közzé?

Ebben az esetben nincs más lehetőség: pert kell indítani. Ebben az esetben is észnél kell lenni, mert a jogszabály szintén szigorú határidőt ír elő: a keresetlevelet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított 15 napon belül kell benyújtani. Annyi a különbség, hogy ez a határidő nem jogvesztő: igazolási kérelemnek lehet helye, ha a sérelmet szenvedett fél önhibáján kívül nem tudta időben előterjeszteni a keresetet.

Itt utalunk vissza a korábban írtakra. Miért fontos, hogy igazolható módon, írásban kérjük a sajtószervet a helyreigazítás közzétételére?

A válasz egyszerű: a kereset benyújtásakor igazolnunk kell a bíróság részére, hogy a kereset előterjesztését megelőzően kértük a sajtószervtől a helyreigazítás közzétételét. Ha előzetesen nem küldtünk a sajtószervnek kérelmet vagy ezt nem tudjuk megfelelően igazolni, úgy a bíróság a keresetet vissza fogja utasítani.

Ha pedig a kereset visszautasítására a fentiekben leírt 30 napos határidőt követően kerül sor, úgy nem fogjuk tudni ismételten beadni a keresetet, ha a sajtószerv a később megküldött kérelemnek megfelelően nem tesz közzé helyreigazítást.

Fontos azonban, hogy a sajtó-helyreigazítás nem az egyetlen eszköze a személyünket ért sérelem orvoslásának. Ha a sérelmes tényállítás személyhez fűződő jogainkat sérti (jó hírnévhez való jog, emberi méltóság), úgy a bíróságtól a sajtó-helyreigazítás sikertelensége esetén is lehet kérni a jogsértés, illetve a megfelelő jogkövetkezmények (akár sérelemdíj) megállapítását.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja