A zálogjogosult lehetőségei, ha az adós nem fizet I.

Szerző: Dr. Jean Kornél | 2018.06.28 | Követeléskezelés

A zálogjoggal legtöbben találkozunk életünk során, ha máskor nem is, akkor egy ingatlanvásárlás keretein belül, hiszen a vételár megfizetéséhez kölcsönt folyósító bank rendszerint jelzálogjogot alapít a megvásárolt ingatlanon.

A zálogjogra vonatkozó szabályokat a Ptk. dologi jogi könyvében találjuk meg, a korlátolt dologi jogok között elhelyezve. A törvény fő törekvése, hogy a zálogjog oly módon segítse a hitelfelvételt, hogy hatékony biztosítékot nyújtson a hitelező számára, ugyanakkor megfelelő védelemben részesítse a zálogkötelezett tulajdonosi érdekeit is.

A zálogjog hatékonyságának egyik elemeként a törvény egyszerűsíti a zálogjog megalapítását. A zálogjog megalapítása két lépcsőben történik: szükséges hozzá a zálogszerződés és kézizálogjog esetén a zálogtárgy birtokának az átruházása, jelzálogjog esetén pedig a zálogjog bejegyzése.

Jelen írásunkban azt szeretnék megvizsgálni, hogy milyen törvény adta lehetőségei vannak a zálogjogosultnak az adós teljesítésének elmulasztása, azaz a zálogjoggal biztosított követelés esedékessé válása esetére.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Azt a helyzetet tehát, amikor az adós a zálogjoggal megterhelt követelést határidőben nem teljesíti a jogosult felé, úgy nevezzük, hogy a jogosultnak megnyílik az ún. kielégítési joga, vagyis megnyílik a joga arra, hogy követelése megtérülését a zálogtárgyból valamilyen módon követelje.

Alapvetően a Ptk. szabályozása szerint a jogosultnak két út áll a rendelkezésére, ha az adós nem teljesíti a zálogjoggal biztosított követelést: i) a bírósági végrehajtás útja és ii) a bírósági végrehajtáson kívüli út.

A zálogjog bírósági végrehajtás útján való érvényesítését továbbra is külön törvény szabályozza. Viszont – a jogbiztonság és a zálogkötelezett védelme érdekében, valamint azért, hogy ez az összetett kérdéskör ne terhelje a zálogszerződést – a törvény a korábbinál részletesebben szabályozza a követelés bírósági végrehajtás mellőzésével való kielégítésének módjait.

A Ptk. a kielégítési jog bírósági végrehajtáson kívüli gyakorlásának három módját határozza meg, melyek közül a zálogjogosult választhatja ki, hogy melyikkel kíván élni:

  1. a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése,
  2. a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzése,
  3. az elzálogosított jog vagy követelés érvényesítése.

Tekintettel arra, hogy mind a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítése, mind a tulajdonjog megszerzése meghaladja a jelen cikk tartalmi kereteit, azokat két külön bejegyzésben fogjuk részletesen tárgyalni. Ki fogunk térni többek között a Ptk. fogyasztókra vonatkozó speciális rendelkezéseire is, amelyekkel a törvény a fogyasztó zálogkötelezett részére biztosít garanciális szabályokat.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető-helyettes | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja