A zálogjogosult lehetőségei, ha az adós nem fizet III.

Szerző: Dr. Jean Kornél | 2018.09.06 | Követeléskezelés

Cikkünk első két részében röviden szót ejtettünk a zálogjog kapcsán a törvényi szabályozás fő törekvéséről, a zálogjog megalapításáról és a zálogjogosult ún. kielégítési jogának megnyílásáról. Emellett általánosságban szóltunk arról, hogy a zálogjogosultnak milyen törvény adta lehetőségei vannak arra az esetre, ha az adós a zálogjoggal biztosított követelést annak esedékessé válásakor nem teljesíti, majd ezek közül részletesen megvizsgáltuk a zálogtárgy zálogjogosult általi értékesítésének esetét.

Ebben az írásunkban a kielégítési módok közül a zálogtárgy tulajdonjogának a zálogjogosult által történő megszerzését vesszük górcső alá.

Mint ahogy a korábbi bejegyzésünkben szó esett róla, a zálogjogosult a kielégítési jogát a bírósági végrehajtáson kívül három módon gyakorolhatja, a lehetséges módok közül pedig szabadon választhat, sőt, a választást követően másikra is áttérhet.

A zálogjogból eredő kielégítési jog gyakorlásának egyik módja az, ha a zálogtárgy tulajdonjogát a zálogjogosult megszerzi. Azonban itt fontos tisztázni egy alapvető dolgot. A Ptk. szerint semmis az olyan megállapodás, amely szerint a zálogjogosult kielégítési joga megnyílásakor megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. Ez az ún. lex commissoria tilalmának klasszikus alapelve: nem érvényes a felek olyan megállapodása, amely szerint a zálogjogosult, kielégítési joga megnyíltakor automatikusan megszerzi a zálogtárgy tulajdonjogát. A zálogjogból tehát nem fakadhat tulajdoni igény a zálogjogosult számára, a zálogjogból kielégítési jog fakad, amelyet kizárólag a törvényben meghatározott módokon, minden esetben elszámolási kötelezettség mellett lehet gyakorolni.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

A lex commissoria tilalma nem azt jelenti, hogy a zálogjogosult nem szerezheti meg a zálogtárgy tulajdonjogát. Igen is megszerezheti, csak nem automatikusan, a kielégítési jog megnyílásával egyidejűleg, néhány lépés megtételére feltétlenül szükség van.

Amennyiben a zálogjogosult úgy dönt, hogy a kielégítési jogát a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzésével kívánja gyakorolni, akkor írásban felajánlhatja a zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében.

Ha a zálogkötelezett írásban elfogadja a zálogjogosult ajánlatát annak kézhezvételét követő húsz napon belül, a zálogjogosult és a zálogkötelezett között adásvételi szerződés jön létre. Az így létrejött szerződés alapján a zálogkötelezett köteles a zálogtárgy birtokát átruházni, illetve a tulajdonjog bejegyzéséhez az engedélyt kiadni. A tulajdonjog átszállásával a zálogjoggal biztosított követelés – az ajánlat tartalmának megfelelően – részben vagy egészben megszűnik.

Az adásvételi szerződés létrejöttéhez nem csak az szükséges, hogy a zálogkötelezett elfogadja a jogosult ajánlatát, hanem az is, hogy egy meghatározott személyi kör nem emel írásban kifogást az ajánlat ellen az annak kézhezvételét követő húsz napon belül.

Kifogást emelhetnek például a zálogtárgyat terhelő egyéb zálogjogok jogosultjai vagy lajstromozott zálogtárgy (pl.: ingatlan, gépjármű) esetén mindazok, akiknek a zálogtárgyra vonatkozóan a lajstromba bejegyezett joguk van. Ők a zálogjogosult ajánlatáról pedig onnan szereznek tudomást, hogy a jogosult köteles őket értesíteni róla.

Az adásvételi szerződés létrejöttéhez tehát három alapvető dolog szükséges: i) a zálogjogosult írásbeli ajánlata, ii) az ajánlat zálogkötelezett általi elfogadása, valamint iii) az, hogy a zálogtárgy oldaláról érdekelt személyek ne emeljenek kifogást a jogosult ajánlatával szemben.

Jól láthatjuk tehát, hogy van jogi lehetőség arra, hogy a zálogjogosult megszerezze a saját részére a zálogtárgy tulajdonjogát akkor, ha a kötelezett nem teljesíti a követelését. Igaz, a fent szemléltetett procedúrát végig kell járni.

Cikkünk negyedik – egyben utolsó – részében e témát lezárva ki fogunk térni a Ptk. zálogjogot érintő fogyasztókra vonatkozó speciális rendelkezéseire.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető-helyettes | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja