Adatvédelmi bírság helyett sérelemdíj – Polgári jogi igények adatvédelmi jogsértés esetén

Szerző: Dr. Szabó Andrea | 2018.08.16 | Adatvédelem

A GDPR követelményeinek való megfeleltetési hullámot érezhető módon csillapította az Info tv. módosítására vonatkozó törvényjavaslat, amely a kkv-szektort érintő adminisztrációs és pénzügyi terhek mérséklése céljából az adatvédelmi rendelet szabályainak első ízben történő megsértése esetére az adatkezelő figyelmeztetésének elsődlegességét írja elő a hatóság számára.

A törvényjavaslat hivatalos indokolása világosan rögzíti, hogy a normaszöveg kiegészítése az adatvédelmi hatóság jogalkalmazási gyakorlatát kívánja orientálni, és a GDPR mindenki által ismert és rettegett közigazgatási bírságtételeinek alkalmazását a magyar jogalkotó elsősorban a multinacionális gazdasági társaságok jogsértéseinek szankciójaként tartja indokoltnak.

Az enyhítéssel érintett adatkezelők és adatfeldolgozók körében a hivatkozott törvényjavaslat – némiképp érhető módon – egy meghosszabbított felkészülési időszakként vagy a GDPR szabályainak alkalmazása alóli átmeneti mentesülésként csapódott le.

Ez a fajta szemlélet ugyanakkor figyelmen kívül hagyja azt a körülményt, hogy az adatvédelmi jogszabályok nem a hatóság, hanem az adatkezeléssel érintett személyek jogainak védelmezése céljából születtek meg. Ennek megfelelően a jogsértéssel érintett személyeknek abban az esetben is fennáll a lehetősége az adatkezelővel szembeni polgári jogi igényérvényesítésre, amennyiben a jogsértés tárgyában lefolytatott adatvédelmi hatósági eljárás eredményeképp az adatkezelő csupán figyelmeztetésben részesült.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Az érintettek kártérítéshez való jogára vonatkozólag a GDPR 82. cikk (1) bekezdésében rögzíti, hogy „minden olyan személy, aki e rendelet megsértésének eredményeként vagyoni vagy nem vagyoni kárt szenvedett, az elszenvedett kárért az adatkezelőtől vagy az adatfeldolgozótól kártérítésre jogosult”.

A magyar adatvédelmi jogszabályokban korántsem új keletűek a hivatkozott rendeleti előírásokhoz kapcsolódó részletszabályok. Egyrészt a Ptk. a nevesített személyiségi jogok körében rögzíti a személyes adatok védelméhez való jogot, amelynek megsértéséért sérelemdíj iránti igény támasztható.

Másrészt az Info tv. 23. §-a határozza meg az adatvédelmi jogsértéssel összefüggő kártérítési vagy sérelemdíj iránti igény érvényesítésének kereteit:

„23. § (1) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni.

(2) Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett személyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet.

(4) Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsértésével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.”

Az adatvédelmi jogsértéssel összefüggő polgári jogi felelősség alól tehát a kkv-k sem rendelkeznek „alanyi jogi” mentességgel, sőt könnyen előfordulhat, hogy a jogsértés tényét megállapító, de a bírság kiszabását mellőző adatvédelmi hatósági határozat alapozza meg az érintett eredményes igényérvényesítésének lehetőségét. Maga az Info tv. fent hivatkozott módosítási javaslata is rögzíti, hogy a jogsértés orvoslása iránt intézkedhet a hatóság az adatkezelő vagy adatfeldolgozó figyelmeztetésével.

Természetesen a jogsértés tényének hatósági megállapítása önmagában sem a kártérítés, sem a sérelemdíj megfizetése iránt kezdeményezett perben nem lesz elegendő az eredményes igényérvényesítéshez. A kártérítési igény kapcsán talán nem szükséges hangsúlyozni, de a sérelemdíj iránti igényekkel összefüggésben gyakori félreértés, hogy a jogsértés megállapításának nem automatikus következménye a sérelemdíj alkalmazása.

Miként azt a BH 2016.9.241 szám alatti eseti döntésében a Kúria is rögzítette, a személyiségi jogában megsértett személynek meg kell jelölnie azt a konkrét nem vagyoni sérelmet, amely a jogsértéssel összefüggésben érte. Amennyiben a bíróság az eset körülményei alapján arra a következtetésre jut, hogy az érintettet nem érte olyan súlyos hátrány, amely sérelemdíj alkalmazását indokolná, a jogsértés tényétől függetlenül is dönthet a sérelemdíj iránti igény elutasítása mellett.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja