Adok-kapok: eladnám kiskorú gyermekem üzletrészét! De hogyan?

Szerző: Dr. Bihary Ákos, Dr. Pulay Flóra | 2019.01.03 | Cégjog

Gyakori eset, hogy az ünnepek és az év vége közeledtével realizálódik az a szándék bennünk, hogy ingatlant, egyéb vagyontárgyat, vagy akár üzletrészt ajándékozzunk kiskorú gyermekünknek ilyen-olyan indokból. Könnyű a gyermekre átruházni a vagyont, de mi történik, ha azt egyszer mégis el szeretnénk idegeníteni? Milyen szabályok irányadóak családi vállalkozások esetén, ha úgy döntünk, a gyermekre üzletrészt ruházunk át?

Fontos leszögezni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) különbséget tesz a még 14 éven aluli és a 14. életévét már betöltött kiskorú gyermekek között. Főszabályként korlátozottan cselekvőképes a kiskorú, ha már betöltötte 14. életévet, míg cselekvőképtelennek minősül, ha évei száma még nem érte el a 14-et.

Cselekvőképtelen kiskorúnál minden esetben szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása, aláírása az adott jogügyelethez, míg korlátozottan cselekvőképes kiskorú esetén egyes esetekben nem feltétlenül, és a gyermek maga is rendelkezhet a tulajdonában álló vagyonnal, azt eladhatja, amennyiben részére az adásvétel hátránnyal nem jár.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Hasznos közterületi kamerák

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Vannak ugyanakkor olyan jellegű ügyletek is, melyeknél nem elegendő kizárólagosan a törvényes képviselő hozzájárulása és aláírása ahhoz, hogy a jogügylet érvényesen jöjjön létre, az illetékes gyámhatóság hozzájárulása is szükséges.

A Ptk. 2:15. § (1) bekezdése nevesíti azon jogügyleteket, amelyek érvényes létrejöttéhez nem elég a szülők hozzájárulása, hanem köteles vagyunk bevonni a gyámhatóságot is az ügyletbe. Ezen ügyletek között van a kiskorút megillető tartásról történő lemondás, a kiskorút öröklési jogviszony alapján megillető jogra vagy őt terhelő kötelezettségre vonatkozó jognyilatkozat megtétele, a külön is visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítása, a nem tehermentes ingatlanszerzés, az ingatlan tulajdonjogának átruházása vagy megterhelése, a gyámhatóságnak korábban átadott vagyonról való rendelkezés, s végül, de nem utolsó sorban a kiskorú jogszabályban meghatározott összeget meghaladó értékű vagyontárgyáról való rendelkezése.

A fenti hosszabb lélegzetvételű felsorolást követően elsőre akár úgy is tűnhet, hogy egy üzletrész-adásvétel „biztonságos zóna”, melynek során nem kell bevonni családi ügyeinkbe a gyámhatóságot, azonban ez nem feltétlenül van így.

Fontos ügyelni az utolsó pontra, ami alapján szükséges a gyámhatóság hozzájárulása akkor is, ha meghatározott összeget meghaladó vagyontárgyról rendelkeznénk gyermekünk törvényes képviseletében eljárva. Na de mi az az összeghatár, ahol óhatatlanul szükséges bevonnunk a jogügylet érvényességéhez a hatóságot? A válasz az, hogy minden esetben szükséges a gyámhivatal jóváhagyása, ha a törvényes képviselő rendelkezésével érintett vagyon értéke meghaladja az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének tízszeresét (2018-ban ez az összeg 285 000 forint). Amennyiben tehát a kérdéses üzletrész értéke eléri ezen összeget, úgy nincs más választás, be kell vonnunk a hatóságot is.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ha már családi ügylet és üzletrész, felmerülhet azon reláció is, hogy szülő-kiskorú gyermek közti üzletrész-adásvételi ügyletet kívánunk létrehozni. Ebben az esetben arra is fontos ügyelni, hogy ne legyen a gyermek és szülő közt a Ptk.-ban meghatározott érdekellentét, továbbá, hogy szülőként nem képviselhetjük a gyermekünket a jogügylet lebonyolítása során, amennyiben a gyermek által tulajdonolt üzletrész vevője házastársunk, élettársunk, egyenes ági rokonunk vagy más törvényes képviseletünk alatt álló személy lenne.

Természetesen nem lehetetlen értékesíteni a kiskorú gyermek tulajdonában álló üzletrészt akkor sem, ha az üzletrész vevője a házastársunk lenne, ugyanakkor további ügyintézésre kell felkészülni; ezen esetkörben nem feltétlenül elég csak a gyámhatóság jóváhagyása az üzletrész-adásvételi szerződéssel összefüggésben, hanem előfeltétele lehet a jogügylet érvényes létrejöttének az eseti gyám kirendelése is. Ügyeljünk tehát arra, hogy még mielőtt eladói pozícióban anyukaként aláírnánk az üzletrész-adásvételt a gyermek helyett (ahol ebben az esetben a vevő mondjuk az apuka), egyeztessünk a gyámhatósággal. A hatóság az eseti gyámot már a szerződés megkötéséhez kirendeli, ami alapján az eseti gyám köti meg a szerződést, és ezen aláírást követően kerül sor a gyámhatóság általi jóváhagyásra. Amennyiben nem kérjük eseti gyám kirendelését, úgy fennállhat annak a veszélye, hogy érvénytelen szerződés jön létre a felek között. A fentiek miatt nem megoldás az sem, ha már a szerződés megkötését követően észleljük, hogy szükséges lett volna az eseti gyám eljárása és a jóváhagyási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérjük az eseti gyám kirendelését.

Érdemes tehát átgondolni a helyzetet és előzetesen tájékozódni a lehetőségekről, ha gyermekünk résztvevője egy akár családon belüli jogügyletnek.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja