Akkor most ki előz meg kit? Az elővásárlási jog sorrendje termőföld esetében

Szerző: Dr. Jean Kornél | 2018.03.01 | Ingatlan

Fel kell kötnie a gatyáját annak, aki termőföld vásárlására adja a fejét, hiszen számos speciális szabállyal fogja szembetalálni magát az adásvételi ügylet kapcsán. Néhány példát említve, a törvény meghatározza, hogy egyáltalán ki szerezheti meg termőföld tulajdonjogát, maximalizálja a megszerezhető terület nagyságát, magát az adásvételi szerződést pedig főszabály szerint hatósági jóváhagyáshoz köti.

A fenti speciális szabályokon túl a termőföld forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (földforgalmi törvény) meghatározza, hogy pontosan kiket és pontosan milyen sorrendben illeti meg az ún. elővásárlási jog egy föld eladása során.

Csak, hogy mindenki egyenlő esélyekkel induljon, egy mondatban foglaljuk össze, hogy mi is az az elővásárlási jog. Az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

Az elővásárlási jog alapulhat jogszabályon vagy szerződésen. A jelen bejegyzésünkben vizsgált elővásárlási jog jogszabályon, egészen pontosan a földforgalmi törvényen alapul. Itt fontos megjegyezni, hogy a jogszabályon alapuló elővásárlási jog megelőzi a szerződésben kikötött elővásárlási jogot.

Mint, ahogyan azt a fentiekben már említettük, a földforgalmi törvény felállít egy sorrendet, és meghatározza, hogy kik, milyen sorrendben „csaphatnak le” egymást és így mindenki mást megelőzve az eladásra kínált földre. E szerint a törvényi sorrend szerint 7 jogosulti csoportot különböztetünk meg:

  1. Első helyen, mindenki mást megelőzve illeti meg elővásárlási jog az államot a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése céljából, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében.
  2. A közös tulajdonban álló föld esetében a tulajdonostárs tulajdoni hányadának harmadik személy javára történő eladása esetében a földműves tulajdonostársnak elővásárlási joga van. Fontos technikai kérdés, hogy az elővásárlási jogosultság fennállásának bizonyítása történhet különösen: földműves igazolással és 15 napnál nem régebbi tulajdonilap-másolattal.
  3. Amennyiben sem az állam, sem földműves tulajdonostárs nincs a képben, akkor elővásárlási joga van a földet használó olyan földművesnek, aki (i) helyben lakó szomszédnak minősül, aki (ii) helyben lakónak minősül, vagy (iii) akinek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Ennél a pontnál találhatunk olyan meghatározásokat, amelyek további magyarázatra szorulnak. Ilyen pl. a helyben lakó szomszéd. A törvény szerint az minősül helyben lakó szomszédnak, akinek a tulajdonában vagy használatában lévő föld szomszédos az adásvételi szerződés tárgyát képező földdel.

  1. Elővásárlási joga van az állattartó, ökológiai gazdálkodást folytató földművesnek. A szántó, rét, legelő (gyep) vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási joga van annak a földművesnek, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 1 éve állattartó telepet üzemeltet, és a tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges takarmány-előállítás biztosítása.

Továbbá a szántó, kert, szőlő, gyümölcsös művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén elővásárlási joga van annak a földművesnek, aki számára a tulajdonszerzés célja földrajzi árujelzéssel, továbbá eredetmegjelöléssel ellátott termék előállítása és feldolgozása vagy ökológiai gazdálkodás folytatása.

  1. Amennyiben az első három körből senkit sem találunk, akkor elővásárlási joga van az olyan földművesnek, aki helyben lakó szomszédnak minősül. Ez a jogosulti kör abban különbözik ez előző csoport i) pontjában meghatározott körtől, hogy ebben az esetben az is jogosult elővásárlási jogra – értelemszerűen az első három csoport hiányában –, aki az érintett földet nem használja, de helyben lakó szomszédnak minősül.
  2. Elővásárlási joga van az olyan földművesnek, aki helyben lakónak minősül. Helyben lakónak azt a természetes személyt minősíti a törvény, akinek az életvitelszerű lakóhelye legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási területén az érintett föld fekszik.

De emlékezzünk vissza, hogy amennyiben a helyben lakó természetes személynek az érintett föld a használatában van, akkor ő az előkelő harmadik pozícióban van, megelőzve a jelen pontban meghatározott, helyben lakó természetes személyt.

  1. A törvényi sorrend utolsó helyén tanyáznak azok a földművesek, akiknek a lakóhelye vagy a mezőgazdasági üzemközpontja legalább 3 éve azon a településen van, amelynek közigazgatási határa az adásvétel tárgyát képező föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra van.

Ők az elővásárlási jogukat kizárólag abban az esetben gyakorolhatják, amennyiben az első öt jogosulti körből senki nem jön szóba.

Figyelemmel arra, hogy önmagában csak az elővásárlási jog mennyi kérdést vet fel, nem beszélve a földforgalmi törvény által támasztott feltételrendszerről, azt javasoljuk, hogy amennyiben termőföld vásárlásán töri a fejét, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető-helyettes | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja