Állattartó földművesek elővásárlási jogának gyakorlása a bírói gyakorlat tükrében

Szerző: Dr. Puskás Attila, Dr. Demény Zoltán | 2019.02.07 | Ingatlan

Az elővásárlási jogról számos cikkünkben írtunk (például itt és itt). Röviden összefoglalva az elővásárlási jog nem más, mint az adásvétel egy különös esete, amikor a jogosultnak mindenki mást megelőzően joga van arra, hogy megvegye pl. az adott ingatlant olyan feltételek mellett, mint amilyeneket egy harmadik személy vételi ajánlatában a dolog tulajdonosával közölt.

Termőföldek eladása esetén a törvény szigorú sorrendet állít fel az elővásárlásra jogosultak körében, amelynek szabályozása 2019 elején – a földforgalmi törvény számos egyéb rendelkezése mellett – módosult. A törvény főbb változásaival külön cikkekben foglalkozunk, jelen bejegyzés a termőföldekhez kapcsolódó elővásárlási jog gyakorlásának egy speciális szegmensét, a jogosultság igazolását kívánja megvilágítani a bírói gyakorlat türkében.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A törvény az elővásárlási jogosultak körében szabályozza azon földműves elővásárlási jogát, aki a föld fekvése szerinti településen az elővásárlási joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve állattartó telepet üzemeltető, helyben lakó földműves, és aki tulajdonszerzésének a célja az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása, és rendelkezik az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott állatsűrűséggel

• rét, legelő (gyep) vagy fásított terület művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén szarvasmarhafélék, ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh állatfajok vonatkozásában,
• szántó művelési ágban nyilvántartott föld eladása esetén az előző pontban fel nem sorolt állatfajok, valamint tejhasznú szarvasmarha vonatkozásában, továbbá nyilvántartásba vett takarmány-vállalkozásnak minősül.

A gyakorlatban a problémát az jelentette, hogy nem volt tisztázott, hogy a jogosult az elővásárlási joga fennállásának minden feltételét köteles-e, és ha igen, akkor milyen okiratokkal köteles igazolni. Hiszen 2019 előtt még nem szerepelt a törvényben a feltételek között, hogy rendelkezni kell meghatározott állatsűrűséggel, ezt kizárólag egy ágazati rendelet írta elő, illetve az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó törvény is csupán a kedvezményes birtokmaximum körében ír elő állatsűrűségre vonatkozó szabályokat. Továbbá, a földforgalmi törvény, noha általánosságban előírja, hogy az elfogadó jognyilatkozathoz – az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint – csatolni kell az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat is, azonban sem a vonatkozó végrehajtási rendelet, sem az átmeneti rendelkezéseket tartalmazó jogszabály nem tartalmazza az elővásárlási jogosultság feltételeit igazoló okiratok fajtáját és az igazolás módját. Ezen kívül a földforgalmi törvény elsősorban kifejezetten az állattartó telep működésének igazolását írta elő, azt nem tartalmazza, hogy igazolni szükséges azt is, hogy állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása céljából van szükség az ingatlanra.

Úgy tűnik, ennek a bizonytalanságnak vet véget egy nemrég született bírói döntés, amelyben rögzítésre került, hogy ennek az elővásárlási jognak az együttes feltételei az állattartás, illetve a takarmányszükséglet biztosítása mint cél. Az állattartás ténye mellett okiratokkal kell igazolni azt is, hogy az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet biztosítása érdekében objektíve szüksége van a földterületre az elővásárlási jogot gyakorlónak. Az a tény, hogy a földforgalmi törvényben hivatkozott végrehajtási rendelet nem határozza meg az elfogadó jognyilatkozathoz csatolandó, az elővásárlási jogosultságot bizonyító okiratokat, nem jelenti azt, hogy az elővásárlási jogosultságot nem kell igazolni az elfogadó nyilatkozat megtételekor, csak azt eredményezi, hogy az igazolás módjának jogszabályi meghatározása hiányában a jogosult a törvényen alapuló elővásárlási jogát megalapozó körülményeket kötöttség nélkül, bármilyen arra alkalmas módon igazolhatja.

Az a tény, hogy a végrehajtási rendelet az igazolás módját nem határozza meg, egyrészt hátrány az elővásárlási jogát ezen a jogcímen gyakorolni kívánó földműves számára, tekintettel arra, hogy a jogszabály nem ad egyértelmű iránymutatást a csatolandó okiratok tekintetében, másrészt előny, hiszen bármilyen arra alkalmas okirattal igazolhatja a földműves az állattartáshoz szükséges és azzal arányban álló takarmányszükséglet célját mint objektív szükségszerűséget.

Ingatlannal kapcsolatos kérdésekben keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit!

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel: