Alvállalkozók igénybevétele a közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítése során

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. | 2019.05.09 | Közbeszerzés

A közbeszerzési eljárások eredményeként megkötött szerződések teljesítése kapcsán gyakran felmerülő probléma a teljesítésbe bevonni kívánt alvállalkozók kérdésköre. Jelen cikkünkben az alvállalkozói minőség megítéléséhez, továbbá az alvállalkozók igénybevételéhez kapcsolódó bejelentési és nyilatkozattételi kötelezettség vonatkozásában igyekszünk támpontokat adni.

A Kbt. 3. § 2. alpontjában megjelenő hármas feltételrendszer alapján alvállalkozó az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi, továbbá a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész vagy alapanyag eladóját, illetve építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.

Ezen fogalom gyakorlatban való alkalmazása – ahogyan azt az alábbiakban bemutatott döntőbizottsági határozatok is szemléltetik – okozhat némi nehézséget.

Ha átfogóan szemléljük a közbeszerzési eljárás folyamatát és annak „utóéletét”, akkor látható, hogy az alvállalkozói igénybevétel kérdése a közbeszerzési eljárásban és a közbeszerzési eljárások eredményeként kötött szerződések teljesítése során az alábbi szakaszokban merül fel:

• az ajánlatban, részvételi jelentkezésben;
• a szerződéskötés időpontjában;
• a közbeszerzési eljárás eredményeként kötött szerződés teljesítése folyamán.

A közbeszerzési eljárások többségében előírásra kerül (a nem kötelező jellegű alkalmazás ellenére) a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozat ajánlatban/részvételi jelentkezésben történő benyújtása, amelynek értelmében az ajánlattevőnek/részvételre jelentkezőnek meg kell jelölnie a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez alvállalkozót kíván igénybe venni, továbbá az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.

Felmerül a kérdés, hogy mennyire megalapozott elvárás az ajánlattevőkkel/részvételre jelentkezőkkel szemben ennek a nyilatkozatnak a közbeszerzési eljárások akár több hónapos időtávlatán átívelő helytálló és fenntartható tartalommal való megtétele. Elvárható-e az ajánlattevőktől, hogy jó előre, további változtatási igény nélkül, teljes precizitással meghatározzák, hogy mely részek tekintetében, mely alvállalkozókat fognak a később megkötésre kerülő szerződés teljesítésébe bevonni? Mivel számos tényező (pl. egyéb megrendelések teljesítésének megkezdése), piaci jelenség és üzleti döntés befolyásolhatja azt, hogy az ajánlatban megtett nyilatkozat kiállja-e az idő próbáját és a szerződéskötéskor, illetve a szerződés teljesítésekor is helytálló információkat tartalmaz-e, ezért a módosítás lehetősége adott az ajánlattevők számára. Ahogyan azt a Közbeszerzések Tanácsa is megerősítette 2017. május 17-én kelt és azóta is irányadónak tekinthető útmutatójában, az a körülmény, hogy az ajánlattevő az ajánlatában a Kbt. 66. § (6) bekezdése szerint úgy nyilatkozott, hogy nincs a közbeszerzésnek olyan része, mellyel összefüggésben alvállalkozót vesz igénybe, nem akadálya annak, hogy a szerződés teljesítése során alvállalkozót vegyen igénybe. Az útmutatóban foglalt értelmezéssel összhangban a közbeszerzési eljárás nyilatkozatban meg nem jelölt részének teljesítésébe is bevonhatók utólag alvállalkozók, illetve a Kbt.-ben rögzített előírások (pl. alkalmasság igazolásában való részvétel vagy értékeléskor meghatározó körülménynek minősülés esetén) figyelembe vétele mellett a korábban már bejelentett alvállalkozók cseréjére is van lehetőség.

Az alvállalkozók bevonásának kérdésköre ezt követően a szerződéskötés alkalmával kerül ismételten terítékre a közbeszerzési eljárásban. A Kbt. 138. § (3) bekezdése alapján a nyertes ajánlattevőnek szerződéskötéskor be kell jelentenie a szerződés teljesítésében részt vevő összes alvállalkozót és nyilatkozni is kell tekintetükben az eljárásban előírt kizáró okokról. A nyertes ajánlattevővel szemben már megalapozott elvárás, hogy a szerződéskötés időpontjában, a megvalósítás küszöbén meg tudja határozni a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt alvállalkozókat.

Természetesen előfordulhat – különösen hosszabb időtartamra szóló szerződések esetén – hogy a szerződéskötést követően válik szükségessé az alvállalkozók bevonására vonatkozó alapelképzelések – vonatkozzon az akár az elvégzendő feladatokra, akár az alvállalkozó személyére – módosítása.

A szerződés teljesítése során az ajánlattevőnek arra kell kiemelten figyelemmel lennie, hogy ezen új alvállalkozók bejelentésére előzetesen, azaz a tényleges bevonásuk időpontjáig kell, hogy sor kerüljön, és egyúttal nyilatkozni kell arról is, hogy nem állnak az eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt. Az új alvállalkozó bevonása tehát – főszabály szerint – az ajánlattevő egyoldalú, az ajánlatkérő jóváhagyását nem igénylő jogi aktusával történik. A Kbt. nem tartalmaz formai előírásokat arra vonatkozóan, hogy az alvállalkozók bejelentésének és a kizáró okokról szóló nyilatkozatnak milyennek kell lennie, de a Döntőbizottság több határozatában is rögzítette, hogy a bejelentésnek és a kizáró okokról szóló nyilatkozatnak írásban (akár külön okiratban), egyértelműnek, az alvállalkozó azonosítására alkalmasnak és megfelelően dokumentáltnak kell lennie. Amennyiben a bejelenteni kívánt új alvállalkozó egyben egy, a közbeszerzési eljárásban alkalmasságot igazoló szervezet vagy az értékeléskor meghatározó körülménynek minősülő szervezet helyettese is, akkor a bevonására speciális rendelkezések vonatkoznak.

Amennyiben a bejelentett új alvállalkozó vonatkozásában az ajánlatkérő tudomással bír – az erre vonatkozó nyilatkozatban foglaltak ellenére – az adott alvállalkozó közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alá tartozásáról, akkor haladéktalanul intézkednie kell a bevonása megakadályozása/megszüntetése érdekében. A Kbt.-ben meghatározott alapelvek védelme érdekében ajánlatkérői intézkedéseket tehet szükségessé az a helyzet is, ha a nyertes ajánlattevő egy, a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként részt vevő, de értelemszerűen nem nyertes ajánlattevőt kíván a szerződés teljesítése során alvállalkozóként bevonni.

A Döntőbizottság asztalán sok, az alvállalkozók bevonását is érintő ügy megfordul, különösen a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződések teljesítésének és módosításának Közbeszerzési Hatóság által végzett ellenőrzéséről szóló 308/2015. (X. 27.) Korm. rendelet alapján végzett hatósági ellenőrzések nyomán. Azok közül a határozatok közül szemezgetünk, amelyek az alvállalkozói minőség megítélésének kérdésében szolgálhatnak eligazodási pontként.

D.174/10/2017.: A Döntőbizottság ezen határozatában kimondta, hogy önmagában az, hogy egy gazdasági szereplő az eszköz forgalmazójának minősül, még nem eredményezi feltétlenül a kivételi körbe tartozását, ugyanis a szerződés teljesítésében való részvétel mikéntje, a ténylegesen végzett tevékenység alapján lehet megítélni, hogy adott gazdasági szereplő alvállalkozónak minősül vagy sem. A Döntőbizottság megállapította, hogy az alvállalkozói minőség három feltétele egyértelműen fennállt. Egyrészt a forgalmazó a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében vett részt, ugyanis a szerződés tárgyát képező egyik tevékenységet végezte el, telepítette az általa (is) forgalmazott röntgenkészüléket. Másrészt a forgalmazó az ajánlattevő által bevontan vett részt a szerződés teljesítésében, ugyanis a készülék telepítését az ajánlattevő rendelte meg a forgalmazótól, továbbá a forgalmazó által az ajánlattevő részére kiállított számlát az ajánlattevő egyenlítette ki. Harmadrészt a forgalmazó a szerződés teljesítésében közvetlenül vett részt azzal, hogy a szerződés teljesítésének helyén végezte a szerződés tárgyát képező egyik tevékenységet, telepítette a készüléket.

D.226/15/2017.: A Döntőbizottság rögzítette, hogy amennyiben valamely gazdasági szereplő a felhívásban, a dokumentációban, illetve a vonatkozó releváns jogszabályokban, valamint a közbeszerzési szerződésben a beszerzés tárgyaként, illetve ebből fakadó szerződéses kötelezettségként nevesített feladatot, vagy annak szerves részét képező részfeladatot lát el, a szerződés teljesítésében való közvetlen részvétele megvalósul.

Építési beruházás esetén az is kiemelendő, hogy a közvetlen részvétel fennállásához egy tevékenységnek nem kell a szerződésben nevesített főtárgyak (kivitelezés, tervezés) valamelyike szerinti feladatnak lennie, ehhez elegendő, ha az adott gazdasági szereplő valamely szerződéses kötelezettséget teljesít a nyertes ajánlattevő megbízása/megrendelése alapján. Az egyéb érdekelt mint munkavédelmi, tűzvédelmi és környezetvédelmi koordinátor közvetlenül közreműködött a teljesítésben a nyertes ajánlattevők megbízása alapján, így megállapítható, hogy az egyéb érdekelt a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan, közvetlenül vett részt.

A D.386/10/2018. számú határozat alapjául szolgáló közbeszerzési eljárás tárgyát kompetenciafejlesztő képzési szolgáltatás képezte. A Döntőbizottság kimondta, hogy az oktatóterem bérbeadója nem vesz részt közvetlenül a beszerzés tárgyát képező feladatok elvégzésében, ezért őt nem kell alvállalkozóként megjelölni.

D.11/26/2019.: A Döntőbizottság kimondta, hogy ha az építőanyag-eladó járulékos szolgáltatásként az eladott anyagot a kijelölt helyre szállítja, ez a kiegészítő tevékenysége nem változtat építőanyag-eladói minőségén, így ettől még az alvállalkozói kivételi körbe tartozik.

Végezetül gondolatébresztőként a Kedves Olvasó figyelemére lehet még érdemes a Döntőbizottság D.49/14/2019. számú határozata is, amelyben egy speciális eset megítélése képezte a KDB feladatát.

 

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.