Amit az osztott tulajdonról tudni kell

Szerző: Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2017.04.25 | Ingatlan

A használati jogok – földhasználat, haszonélvezet, használat joga, telki szolgalom, közérdekű használat – közül elsőként a földhasználati jogot taglalja a Ptk., amely – régi jogi zsargonnal – osztott tulajdonként is ismeretes. Mit is jelent ez pontosan?

A földhasználat pontos fogalmi meghatározását a Ptk. indokolásában találjuk. Minden olyan esetben, amikor az épület tulajdonjoga más személyt illet meg, mint annak a földnek a tulajdonjoga, amelyen az épület áll, az épület tulajdonosát ipso iure illeti meg a használati jog arra a földre, amelyen az épület áll. Innen az osztott tulajdon elnevezés is, ami azt a régi jogelvet töri át, miszerint főszabályként az épület (felépítmény) tulajdonjoga a földtulajdonost illeti meg [aedificium solo cedit elv, Ptk. 5:18. § (1) bek.]. A földhasználati jog (amikor tehát az épület és a föld tulajdonjoga elválik egymástól) nem más, mint a Ptk.-ban foglalt főszabály alóli nevesített kivételek halmaza.

Számlázási Kézikönyv 2017
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ez a kivételes állapot jön létre a) ha az ingatlan tulajdonosa úgy rendelkezik – mert megteheti –, hogy a földet és a rajta álló épületet önálló ingatlanokként jegyezzék be az ingatlan-nyilvántartásba [Ptk. 5:18. § (2) bek.], vagy b) ha valaki saját anyagával idegen földre épít és a földtulajdonossal abban állapodik meg, hogy az épület az ő tulajdona lesz [Ptk. 5:19. §], c) ha a földtulajdonos kérelmére a bíróság megállapítja, hogy a ráépítő megszerezte az épület tulajdonjogát [Ptk. 5:70. § (2) bek.] A földhasználati jog a fentiek alapján tehát keletkezhet a törvénynél fogva, a felek megállapodása, illetve a bíróság határozata alapján.

Földhasználati jogánál fogva az épület tulajdonosa az épülethasználathoz szükséges mértékben jogosult a föld használatára és hasznai szedésére, valamint a használat arányában köteles viselni a föld fenntartásával járó terheket. [Ptk. 5:145. § (2)]

A föld használati jogáról szóló megállapodás esetén a felek a Ptk. 5:145. § (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően, illetve részletesebben is rendezhetik a földhasználat tartalmát: például a használat terjedelmét bővíthetik, vagy annak konkrét módját is meghatározhatják, rendezhetik az épület későbbi átalakítását, bővítését, de a földtulajdonos és az épület tulajdonosa megállapodhatnak abban is, hogy az épület tulajdonosa az épületet csak a földtulajdonos hozzájárulásával idegenítheti el vagy terhelheti meg. [Ptk. 5:19. § (2) bek. – vö. Ptk. 5:32. §!]

Fontos érvényesülési szabály, hogy amennyiben a földtulajdonos és az épület tulajdonosa az épület létesítésével és a föld használatával kapcsolatos jogaikat és kötelezettségeiket szerződésben szabályozták, e szerződés harmadik személlyel szemben akkor hatályos, ha azt az ingatlan-nyilvántartásba feljegyezték. [Ptk. 5:19. § (1) bek.]

Feltehető a kérdés, hogy az osztott tulajdon mennyire hétköznapi jelenség, hol találkozunk vele a mindennapokban. Gondoljunk csak arra a teljesen szokványos élethelyzetre, amikor a fiatal házasok építenek a szülők üres telkére, mert ez bizony ráépítés. Vagy bizonyára sokan találkoztak már, elsősorban nagyvárosokban, a múltban épült sorgarázsok elborzasztó látványával. Ezen építmények döntő többségének vagy a mai napig rendezetlen a tulajdonjogi helyzete vagy osztott tulajdonként rendeződött. Tehát mindenképpen érdemes a használati jogok egyik típusának, a földhasználatnak az alapfogalmait megjegyezni!

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja