Az előszerződés is egy szerződés!

Szerző: Dr. Kesseő-Balogh Péter | 2017.10.19 | Ingatlan

Mire jó az előszerződés? Tulajdonképpen mit is jelent? Mikor fontos a szerepe és mikor nem az?

Ezekre a kérdésekre igyekszünk választ találni ebben a bejegyzésben. Nézzük először a szárazabb, anyagi jogi részt, ha ezen túljutunk, néhány példán keresztül bemutatom a gyakorlatban ezt a szerződést. Lássuk tehát, mi az előszerződés?

Nos, az előszerződéssel a szerződő felek arra vállalnak kötelezettséget, hogy egy későbbi időpontban egymással szerződést kötnek. Tehát maga a szerződéskötés egy későbbi időpontban a felek egymással szemben vállalt fő kötelezettségei. Ezen túl további elengedhetetlen követelmény még az előszerződés érvényes létrejöttéhez, hogy a felek a később megkötendő szerződés (a továbbiakban egyszerűen: szerződés) lényeges feltételeiben is megállapodjanak egymással.

Egy adásvételi előszerződés esetében a feleknek egy érvényes előszerződés létrejöttéhez  minimum az alábbiakban kell megállapodni írásban: az ingatlan megnevezése, az ingatlan vételára, a fizetés és a birtokbaadás ütemezése, a tulajdon átruházás, mint célzott joghatás és nem utolsó sorban egy későbbi időpont kikötése vagy feltétel meghatározása, amikor ezen tartalommal a felek szerződnek majd egymással.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírja még, hogy az előszerződésre (Ptk.6:73.§) az annak alapján kötendő szerződés szabályai az irányadóak. Mit jelent ez magyarul? Azt, hogy ha a megkötni kívánt szerződés írásbeli alakot ír elő annak érvényességi feltételeként (ilyen szerződés például a fenti példánkban is hivatkozott adásvételi ügylet), akkor az előszerződést is csak írásban lehet megkötni.

Az előszerződés egyik (ha nem a) legfontosabb joghatása, hogy amennyiben a felek érvényesen valóban megállapodtak a lényeges kérdéseket illetően, és valamelyik fél időközben meggondolta magát és mégsem kívánna szerződni, a bíróság az érvényes előszerződés alapján később mégis létrehozhatja a szerződést bármely szerződő fél kérelmére illetve a másik fél akarata ellenére. Tipikusan lényeges kérdésnek minősül például egy lakásbérleti előszerződés esetében a bérlet időtartama, a bérlemény konkrét megjelölése, a bérleti díj mértéke illetve a fizetés ütemezése, vagy éppenséggel a birtokbaadás, a rezsiviselés mikéntje. A legfontosabb különbség a végszerződéshez képest az, hogy az előszerződés önmagában nem alkalmas jogszerzésre, mindenképpen követnie kell egy szerződésnek, amelyet vagy a felek kötnek meg konszenzusos alapon, vagy a bíróság hoz létre a felek között állami kényszerrel. Az előszerződés összegezve tehát egy későbbi szerződéskötési kötelezettséget jelent a felek viszonylatában.

Számlázási Kézikönyv 2017
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft

Természetesen mivel az előszerződés és a helytelen, de a laikusoknak talán érthetőbb terminológiával „végleges vagy vég” szerződés megkötésének időpontja elválik egymástól, muszáj néhány kivételt tennie a jogalkotónak arra az esetre, ha a két időpont között lényegesen megváltoznának az előszerződés megkötéskor fennálló körülmények (ezt a fordulatot egyébként már a római jogászok is ismerték és alkalmazták, ez volt a „clausula rebus sic stancibus”).

Ez alapján a szerződés megkötését bármely fél megtagadhatja abban az esetben, ha bizonyítja, hogy az előszerződés megkötését követően olyan körülmény állt elő, amely miatt az előszerződés változatlan feltételek melletti teljesítése bármely fél lényeges jogi érdekét sértené. Ez persze még nem elég a félnek ahhoz, hogy jogosan megtagadja a szerződés megkötését. Bizonyítania kell még sikerrel azt is, hogy a körülmény változása az előszerződés megkötésének időpontjában nem volt előrelátható, azt nem a hivatkozó fél idézte elő, illetve a körülmény változása nem tartozik a fél rendes üzleti kockázati körébe. A rendes üzleti kockázat elsősorban piaci, gazdasági változást jelent, amellyel a szerződő félnek általában számolnia kell. Hangsúlyozom, hogy az itt felsoroltak konjunktív feltételek, azaz mindegyik feltétel együttes fennállása szükséges a szerződés megkötésének jogos megtagadásához.

Most, hogy már tudjuk, mi az az előszerződés, milyen formában kell megkötnünk, nézzük a kérdés gyakorlatiasabb megközelítését, egy-két konkrét példát. Egyáltalán mikor, miért kötünk előszerződést?

A mindennapokban legtöbbször ingatlan vásárlásakor találkozhatunk az előszerződéssel, ezért erről az oldalról vizsgáljuk meg témánkat tüzetesebben.

Gyakran előforduló eset, ha az eladó még nem tulajdonosa a végszerződésben átruházni kívánt ingatlannak, de már tudják a felek, hogy a tulajdonjog bizonyosan át fog szállni a leendő eladóra. Például már megörökölte a fél az ingatlant, de a hagyatéki eljárás még nem zajlott le, így az ingatlan-nyilvántartásban még nem szerepel tulajdonosként.

Vagy tipikus alkalmazási területe az előszerződésnek, ha a vevő üres építési telket szeretne venni a lakóház építésére alkalmas telek tulajdon megszerzése esetén igénybe vehető illetékkedvezmény (Itv. 26.§ (1) bek. a. pontja) miatt, de álmai telkén még áll egy romos családi ház. Ilyen esetben a felek csak előszerződést kötnek a még beépített, házas ingatlanra, abban szabályozzák, hogy a felépítményt az eladó egy későbbi időpontig elbontja és átminősíti az ingatlanát üres telekingatlanná és a felek az így kialakult üres, beépítési telekre kötik majd meg az adásvételi szerződést.

De adóoptimalizáláshoz is kiválóan használható az előszerződés. Lakás illetve családi ház értékesítése esetén nem kell személyi jövedelemadót fizetnünk, ha a szerzésünktől számítottan 5 év már eltelt. Mi van akkor, ha álmaink vevője 4 és fél évnél jelentkezik egy visszautasíthatatlan ajánlattal, ugyanakkor a felesleges adófizetést is szívesen kihagynánk? Van megoldás. Kössünk előszerződést, biztosítsuk be a későbbi, az 5 éven kívül eső szerződéskötést foglalóval, így a kecske is jóllakik és a káposzta is megmarad.

Egy másik gyakori példa változatlanul az ingatlanok és az illetékkedvezmények világából. Ismerős lehet mindenkinek a köznyelvben cserét pótló vételként ismert további illetékkedvezmény (Itv. 21.§ (2) bek.). Itt két lakástulajdon adásvételét, az egyik eladását és a másik vételét kell tető alá hoznia az érintett magánszemélynek egy éven belül, így csökkentve vagy nullázva a megvett lakás után fizetendő illeték mértékét. Előfordulhat azonban, hogy a kinézett ingatlan még nincs szerkezetkész állapotban, ami az illetékkedvezmény igénybevételének előfeltétele, tudniillik szerkezetkész állapottól tekint egy ingatlant „lakásnak” az illetéktörvény (Itv.102.§(1) bek. f. pontja).

Előszerződés megkötése a probléma megoldásának kulcsa. Előszerződés megkötésével biztosíthatja magát a vevő, abban kikötve, hogy amint a megvásárolni kívánt ingatlan eléri a szerkezetkész állapotot megkötik a felek a végleges szerződést. Már csak arra kell ilyenkor figyelni, hogy ki ne csússzunk az egy évből a végleges szerződés megkötésével.

A példák sora végtelen, no meg a magyar, különösképpen a magyar ügyvédek kreativitása szinte kimeríthetetlen. Azért arra mindenkor és mindenki vigyázzon, hogy mindig a törvényesség keretein belül maradjon!

Ahogy a címben is utaltunk rá, az előszerződés is szerződés, tehát ki lehet kötni az előszerződésben is gyakorlatilag minden biztosítékot, ami a szerződések világában ismert. Ilyen például a foglaló, csak ne felejtsük el, hogy ilyen esetben a biztosíték (foglaló) a másik fél szerződéskötési kötelezettségét biztosítja, nem mást.

Az adásvételek világánál maradva még egy hasznos gyakorlati megközelítésű meglátás: ne felejtsük el, hogy az előszerződést nem lehet benyújtani az illetékes ingatlanügyi hatósághoz, a földhivatalok az előszerződést nem lajstromozzák (érkeztetik). Ez azt jelenti, hogy egy előszerződés megkötésének nincs nyoma az érintett ingatlan tulajdoni lapján.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Kesseő-Balogh Péter

Dr. Kesseő-Balogh Péter
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
peter.balogh@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja