Az öreg Hajdu hattyúdala – Ki fizeti meg a károm, ha eláztatja a lakást a szomszéd mosógépe?

Szerző: Dr. Szabó Andrea | 2017.09.14 | Ingatlan

Képzeljük el az interneten újra régi népszerűségében tündöklő Szomszédok című sorozat záró képsoraiba illő alábbi drámai jelenetet: a kedves szomszéd a napi séta megkezdése előtt elindít egy adag mosást az évtizedek óta hűen szolgáló Hajdu mosógépben, majd amíg mit sem sejtve a Gazdagréti lakótelep utcáit járja, a gépből kiömlő víz nemcsak a saját lakását, hanem az alsó szomszéd falait is eláztatja. Milyen tanulsággal záródjon az epizód, ki fogja megfizetni az alsó szomszéd lakásában keletkezett kárt?

A kárrendezési kérdések elemzéséhez mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a szomszédos lakások között felmerült károkért való felelősségi viszonyaira sem a Ptk., sem a társasházakról szóló törvény nem tartalmaz speciális rendelkezést. Ebből következően kiindulási alapként a szerződésen kívüli károkozásért való felelősség általános szabályait kell figyelembe vennünk, miszerint aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. A károkozó mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.

Annak meghatározására, hogy a kárfelelősség alapján kihez fordulhatunk a lakásunkban bekövetkezett kár megfizetése érdekében, sorra kell vennünk milyen biztosítási konstrukciókat érinthet az adott káresemény.

Számlázási Kézikönyv 2017
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft

Amennyiben a károsult lakás tulajdonosa rendelkezett vagyonbiztosítással, úgy a biztosítási összeg erejéig a biztosítótól igényelheti a keletkezett kár megtérítését. Attól függetlenül, hogy a kár összegét a vagyonbiztosító fizeti meg, a károkozó személy természetesen nem mentesül a kártérítési kötelezettsége alól, ilyen esetben ugyanis a biztosító „nyújtja be a számlát” a részére. Így tehát a károsult sokkal könnyebben pénzéhez juthat, nem beszélve arról, hogy az igényérvényesítés jogi procedúrája sem az ő idejét és energiáját fogja igénybe venni.

A bevezetőben felvázolt káresemény elkövetésébe bárki belefuthat, ezért a lakástulajdonosok egyre nagyobb arányban rendelkeznek felelősségbiztosítással is, amely alapján a biztosító téríti meg a biztosított (azaz a károkozó) helyett azt a kárt, amiért jogszabály szerint felelősséggel tartozik. Ebben az esetben maga a károkozó köteles bejelenteni a káreseményt a saját biztosítójánál, amely majd közvetlenül a károsult részére fogja kifizetni a biztosítás alapján járó összeget. Ez a konstrukció tehát egyszerre jár előnyökkel mind az „áztató”, mind a „beázott” szomszéd számára.

A Szomszédok korszakához képest napjainkban már lényegesen gyakoribb, hogy a társasházak is rendelkeznek biztosítással, melynek díját rendszerint beépítik a lakástulajdonosok által fizetendő közös költségbe. A társasházak biztosításai az imént említettek közül jellemzően csak vagyonbiztosításra terjednek ki, de ami ebből a szempontból lényegesebb, hogy csak a társasházi közös tulajdonban lévő vagyonelemekre vagy a külön tulajdonban lévő ingatlanokra is garantál-e fedezetet.

Ha a felvázolt biztosítások közül egyikkel sem rendelkeznek a káresemény érintettjei, akkor a károkozó fizetési hajlandóságától és képességétől függően peres úton érvényesíthető a kártérítési igény, melynek összetett bizonyítási kérdései miatt mindenképp érdemes jogi szakértő segítségét kérni.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja