Az üzleti titok védelméről szóló törvény és a közbeszerzési gyakorlat

Szerző: Dr. Szabó Andrea, Dr. Csepy Dorottya | 2018.11.22 | Közbeszerzés

Az üzleti titokra vonatkozó szabályokat a nem nyilvános know-how és üzleti információk (üzleti titkok) jogosulatlan megszerzésével, hasznosításával és felfedésével szembeni védelemről szóló 2016/943 európai tanácsi és parlamenti irányelv hazai átültetéséig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47. §-a és a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 4. §-a rendezte.

Az üzleti titok védelméről szóló 2018. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Ütv.) 2018. augusztus 8-i hatályba lépésével a hivatkozott jogszabályhelyek helyett az Ütv. 1. §-ában deklarált fogalom alapján minősíthető üzleti titoknak a védendő információ. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a 2018. augusztus 8. napját követően indult közbeszerzési eljárások esetében már az Ütv. 1. §-ában meghatározott fogalmi elemek mentén szükséges az ajánlat vagy részvételi jelentkezés védendő részeit üzleti titokká minősíteni. Elöljáróban szükséges megjegyezni, hogy az ajánlatban vagy részvételi jelentkezésben benyújtandó üzleti titokhoz fűzött indokolással szemben támasztott követelményeket továbbra is a Kbt. 44. § (1) bekezdése alapján szükséges vizsgálni.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Közjegyzői okirattal kiköltöztethető a bérlő

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

A közbeszerzési eljárásban alkalmazandó következmények az Ütv. rendelkezései mellett változatlanok:

  • A Kbt. 73. § (1) bekezdés f) pontja alapján ugyanis továbbra is következetesen alkalmazandó, hogy érvénytelen az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés, ha az üzleti titoknak minősítés a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésébe ütközik és ezt a titokjogosult az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását követően sem javítja.
  • Érvénytelenséget eredményez továbbá a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolás hiánya vagy az indokolás hiánypótlást követően sem megfelelő tartalma.

Az eredményes üzleti titokra hivatkozás érdekében a Kbt. és mögöttes jogszabályként az Ütv. kettős feltételrendszert támaszt a közbeszerzési eljárás szereplőivel szemben, ideértve az ajánlatkérőket (vizsgálati kötelezettség) és az ajánlattevőket, illetve részvételre jelentkezőket is:

1)  Az első feltétel, hogy az ajánlatban vagy részvételre jelentkezésben védendő információ kizárólag a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésében, ideértve az Ütv. 1. §-ában foglaltak teljesítése esetén minősíthető üzleti titoknak.

2)  A második feltétel, hogy a közbeszerzési eljárásban védendő információt a Kbt. 44. § (1) bekezdésének megfelelő indokolással szükséges ellátni.

Az első feltétel teljesítéséhez az üzleti titok fogalmi elemeit szükséges megvizsgálni:

„1. § (1) Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó, titkos egészben, vagy elemeinek összességeként nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető ennélfogva vagyoni értékkel bíró olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek a titokban tartása érdekében a titok jogosultja az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítja.

(2) Védett ismeret (know-how) az üzleti titoknak minősülő, azonosításra alkalmas módon rögzített, műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, megoldás, tapasztalat vagy ezek összeállítása.”

Az Ütv. megtartja a Ptk.-ból ismert szerkezeti felépítést, azaz az üzleti titok fogalmát a vagyoni értékkel bíró tényre, tájékoztatásra, adatra, összeállításra, valamint védett ismeretre alapítja. Az üzleti titok minden esetben vagyoni értékkel bíró információ, mely vagyoni érték a Kbt. 44. § (1) bekezdése szerinti indokolásban meghatározó jelentőséggel bírhat a nyilvánosságra hozatallal járó előnyök, illetve hátrányok bemutatásakor.

A gyakorlatban előfordulhat, hogy dokumentáció vagy leírás hiányában, mindösszesen betanítás keretében történik valamely védett ismeret (know-how) átadása. Az Ütv. is konzekvensen megköveteli a védett ismeret azonosítást lehetővé tevő rögzítését, azaz rögzítés nélkül az üzleti titokra hivatkozás az Ütv. rendelkezései szerint is eredménytelen. A rögzítés követelménye alapvetően a jogorvoslati szempontokkal, illetve a jogbiztonság követelményével indokolható.

Az ajánlat vagy részvételi jelentkezés összeállításakor szerencsésebb akként megközelíteni a kérdést, hogy mi nem minősülhet üzleti titoknak.

Kivételek az üzleti titok védelme alól
Ütv. 5. § Kbt. 44. §
5. § (1) Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének az üzleti titok megszerzése, amennyiben (2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a gazdasági szereplő nem nyilváníthatja üzleti titoknak különösen
a) a jogosulttól független fejlesztés, felfedezés vagy alkotás, a) azokat az információkat, adatokat, amelyek elektronikus, hatósági vagy egyéb nyilvántartásból bárki számára megismerhetők,
b) nyilvánosan hozzáférhető vagy jogszerűen megszerzett termék, illetve jogszerűen igénybevett szolgáltatás vizsgálata, elemzése vagy tesztelése feltéve, hogy az üzleti titok megszerzőjét nem terhelte az üzleti titok megszerzésére vagy megőrzésére irányuló korlátozás, különösen titoktartási kötelezettség , b) az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (3) bekezdése szerinti közérdekből nyilvános adatokat,
c) a védett ismeret körébe tartozó műszaki ismeretek és megoldások kivételével a munkavállalóknak vagy a munkavállalók képviselőinek a tájékozódáshoz és a konzultációhoz való jogának a (3) bekezdés a) pontjában meghatározott célból, a szükséges mértékben történő gyakorlása, vagy

 

c) az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező által az alkalmasság igazolása körében bemutatott

 

ca) korábban teljesített közbeszerzési szerződések, illetve e törvény szerinti építés- vagy szolgáltatási koncessziók megkötésére, tartalmára és teljesítésére vonatkozó információkat és adatokat,

 

cb) gépekre, eszközökre, berendezésekre, szakemberekre, tanúsítványokra, címkékre vonatkozó információkat és adatokat,

d) egyéb, a jóhiszeműség és tisztesség követelményével összeegyeztethető, az adott helyzetben általában elvárható magatartás

 

útján valósul meg.

d) az ajánlatban meghatározott áruk, építési beruházások, szolgáltatások leírását, ide nem értve a leírásnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak,
(2) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti megszerzésnek minősül az üzleti titoknak harmadik személytől kereskedelmi forgalomban, jóhiszeműen és ellenérték fejében történő megszerzése. e) ha az ajánlatkérő annak benyújtását kéri, az ajánlattevő szakmai ajánlatát, ide nem értve a szakmai ajánlatnak azt a jól meghatározható elemét, amely tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott feltételek az ajánlattevő által igazoltan fennállnak és a (3) bekezdés alapján nincs akadálya az üzleti titokká nyilvánításnak.
3) Nem minősül az üzleti titokhoz fűződő jog megsértésének

 

a) a jogszerűen megszerzett üzleti titok munkavállaló által a munkavállalók képviselője számára történő felfedése, ha a felfedés a munkavállaló vagy a képviselő tájékoztatáshoz és konzultációhoz való jogának gyakorlása céljából a jog gyakorlásához szükséges mértékben történt,

 

b) ha az üzleti titok megszerzése, illetve az ügyben eljárni jogosult szerv számára történő felfedése jogszabálysértés vagy az üzleti tisztesség általános követelményeibe ütköző magatartás megelőzése, elkerülése, következményeinek elhárítása vagy csökkentése céljából, a közérdek védelmében, a cél által indokolt terjedelemben történik,

 

c) ha az üzleti titok megszerzését, hasznosítását vagy felfedését közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktus vagy törvény írja elő, vagy teszi lehetővé.

(3) A gazdasági szereplő nem tilthatja meg nevének, címének (székhelyének, lakóhelyének), valamint olyan ténynek, információnak, megoldásnak vagy adatnak (a továbbiakban együtt: adat) a nyilvánosságra hozatalát, amely a 76. § szerinti értékelési szempont alapján értékelésre kerül, de az ezek alapjául szolgáló a (2) bekezdés hatálya alá nem tartozó részinformációk, alapadatok (így különösen az árazott költségvetés) nyilvánosságra hozatalát megtilthatja.

Szükséges kiemelni, hogy a védendő ismeret tehát csak a Kbt. 44. § (2)-(3) bekezdésében és az Ütv. 1. §-ában foglalt kritériumok birtokában élvezi az üzleti titoknak járó jogi védelmet, az Ütv. 5. §-a mindösszesen azokat az esetköröket szabályozza, amikor az üzleti titokhoz fűződő jogsértés nem valósul meg.

A második feltétel teljesítéséhez a titokjogosultat indokolási kötelezettség terheli a Kbt. 44. § (1) bekezdésre alapján. A Kbt. azt a követelményt támasztja a titokjogosult ajánlattevővel, illetve részvételre jelentkezővel szemben, hogy az üzleti titkot tartalmazó, elkülönített irathoz csatolt indokolásában részletesen támassza alá, hogy az adott információ vagy adat nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet.

Az üzleti titokra hivatkozás tehát akkor minősülhet eredményesnek, ha teljesíti a Kbt. 44. § (1) bekezdésében is meghatározott feltételeket. A jogalkotó nem adta meg tételesen a megfelelő indokolás tartalmi elemeit, mindösszesen az indokolással elérendő eredmény tekintetében fogalmaz meg iránymutatást, miszerint az indokolásban alá kell támasztani, hogy az információ nyilvánosságra hozatala a gazdasági szereplő számára aránytalan sérelmet okozna.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

A Közbeszerzési Döntőbizottság D.296/33/2018. sz. határozatában e témakörben hozott releváns megállapításai a következők:

„Az indokolás nem fogalmazható meg az általánosság szintjén, olyan részletezettséggel kell elkészíteni, hogy abból megállapítható legyen, hogy a nyilvánosság miért és milyen módon okozhat a konkrét gazdasági szereplőnek aránytalan sérelmet.  

A jelen jogorvoslat tárgya az, hogy az ajánlatkérő megvizsgálta-e ezen szabályok mentén az üzleti titokká minősített adatok körét, összevetette-e a benyújtott dokumentumokat az indokolás tartalmával, és ennek megfelelően meggyőződött-e arról, hogy az üzleti titok körébe a törvénynek megfelelő adatok kerültek-e, és ezen adatok nyilvánosságra kerülése aránytalan sérelmet okozna-e az ajánlattevőnek.

A konkrét adatközlés hiányában nem foglalható állás abban a kérdésben, hogy […] valóban fennáll-e a jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdeksérelem és ennek mekkora a mértéke.

 Mindezek alapján a Döntőbizottság megállapította, hogy […] ajánlatkérő hiánypótlási felhívására benyújtott indokolása nem volt megfelelő, mert nem támasztotta alá részletesen, hogy a mintaétlapok és nyersanyagkiszabatok nyilvánosságra hozatala miért és milyen módon okozna számára aránytalan sérelmet. Az indokolás a hiánypótlást követően is az általánosság szintjén maradt, […] az ajánlatkérőnek az ajánlatot érvénytelenné kellett volna nyilvánítani.”

Következő cikkünkben tovább folytatjuk a témakör fennmaradó kérdéseinek megválaszolását, külön figyelmet fordítva arra, hogy az általánosság szintjét meghaladó indokolásnak milyen tartalmi elemeket szükséges teljesítenie ahhoz, hogy a Kbt. 44. § (1) bekezdésének megfelelősége megállapítható legyen.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja