Ázsiós tőkeemelés kontra adózás

Szerző: Dr. Bihary Ákos | 2018.01.18 | Cégjog

Egyre elterjedtebb, hogy a cégtulajdonosok a korábban már rendesen leadózott jövedelmükből ún. ázsiós tőkeemelést hajtanak végre a cégben.

Az ázsiós tőkeemelés úgy megy végbe, hogy a cégtulajdonosok által a cég részére teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig a tőketartalékba kerül.

Az esetleges kétszeres szja-fizetés elkerülése érdekében a cégtulajdonosoknak erősen ajánlott, hogy az ily módon végrehajtott tőkeemelés során kiemelt figyelmet fordítsanak arra, hogy a tőkeemelés pontosan dokumentálva legyen, méghozzá elsősorban a társaság létesítő okiratában!

Mikor merül fel ennek a relevanciája? Amikor a cégtulajdonos később meg akar válni a társasági részesedésétől. És miért ilyen fontos a pontos dokumentálás?

A választ a személyi jövedelemadóról szóló törvény (szja-törvény) rendelkezései között találjuk meg: árfolyamnyereségből származó jövedelemnek minősül ‒ és így a társasági részesedésétől megválni kívánó tag adóköteles jövedelmét jelenti ‒ a részesedés átruházása során megszerzett bevételnek az a része, amely meghaladja a korábban a társasági részesedés megszerzésére fordított érték és kapcsolódó járulékos költségek együttes összegét.

Az szja-törvény értelmében a részesedés megszerzésére fordított értéknek a részesedés átruházásáig igazoltan szolgáltatott vagyoni hozzájárulásnak a létesítő okiratban meghatározott értéke minősül.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

Egy egyszerű példával szemléltetve, ha egy kft. tulajdonosa a korábban már leadózott jövedelméből vagyoni hozzájárulásként teljesített 3 millió forintot, amelyből 1 millió forint a kft. jegyzett tőkéjébe, 2 millió forint pedig a tőketartalékba került, és amennyiben a 2 millió forint tőketartalékba helyezéséről semmilyen rendelkezés nincs a társasági szerződésben, a tőketartalékba került 2 millió forintot nem lehet később a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni!

A példa mentén továbbhaladva, amennyiben később a cégtulajdonos 5 millió forint ellenében megválik a részesedésétől, akkor nem az 5 millió forint bevétel és a korábban általa vagyoni hozzájárulásként teljesített 3 millió forint közötti különbözet, azaz 2 millió forint, hanem 4 millió forint után kell adóznia, mivel a tőketartalékba helyezett 2 millió forintot ‒ mivel nem dokumentálták a társasági szerződésben ‒ nem lehet a részesedés megszerzésére fordított értéknek tekinteni, ráadásul még akkor sem, hogy ezt az összeget (is) a tag korábban már leadózott jövedelméből bocsátotta a társaság rendelkezésére.

A NAV is állást foglalt a témában, leszögezve, hogy csak és kizárólag a létesítő okiratban ténylegesen feltüntetett vagyoni hozzájárulás vehető figyelembe a cégből kilépő tag adóköteles jövedelmének a megállapításakor.

A fentiek miatt nagyon fontos tehát, hogy kiemelt figyelmet fordítsunk a tőkeemelés pontos és precíz dokumentálására a társaság létesítő okiratában.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Bihary Ákos

Dr. Bihary Ákos
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
akos.bihary@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja