Balesetet okoztam. Minden bekövetkezett kárt meg kell térítenem?

Szerző(k): Dr. Szigeti-Szabó Andrea LL.M. , Dr. Sokolowski András | 2018.11.08 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Korábbi cikkeinkben már foglalkoztunk a közlekedési balesetek főbb kárrendezési kérdéseivel. Most pedig következzen egy érdekes és gyakori eset a kárfelelősség kérdésköréből.

Több esetben komoly problémát okoz annak eldöntése, hogy a balesetben részes felek milyen mértékben kötelesek a bekövetkezett károkat megtéríteni. Ez a kérdés akkor is felmerülhet, ha a balesetet okozó fél teljes mértékben elismeri felelősségét a baleset bekövetkezéséért.

Képzeljük el az alábbi esetet!

Főhősünk, Rudolf éppen gépjárművet vezet, mikor egy másik gépjármű nem adja meg neki az elsőbbséget, és összeütköznek. Rudolf nem használta a biztonsági övet, és megsérül. Persze nem szeretnénk erre a cikkre kitenni a 18-as karikát, így maradjunk egy könnyebb arccsonttörésnél. A másik gépjármű vezetője már a helyszínen elismeri a felelősségét, és emellett ezt a későbbiekben sem vonja vissza. Úgy tűnik, hogy Rudolfnak szerencséje lesz – az arccsonttörést leszámítva persze –, hiszen adott egy közlekedési baleset, egy együttműködő és a felelősségét teljes mértékben elismerő másik vezető. Nincs más hátra, mint követni a korábbi cikkeinkben foglaltakat, azaz megírni és elküldeni a részletes és átgondolt kárbejelentő levelet, hangsúlyozva a személyi sérüléses károkat.

Minden halad a maga medrében. A biztosító kézhez kapja a levelet, megkezdődik a káreljárás. Ám Rudolf szerencsétlenségére a biztosító detektívregényeken felnőtt kárrendezője egyből kiszúrja a rendőrségi jegyzőkönyv következő megjegyzését: „biztonsági övét használta: nem”. Úgy tűnik, Rudolfnak mégsem lesz szerencséje. A biztosító már csak nevéből adódóan is biztosra akar menni, megbíz egy igazságügyi orvosszakértőt és egy igazságügyi műszaki szakértőt, akik együttes szakvéleményükben megállapítják: ha Rudolf használta volna a biztonsági övét, akkor a balesetet megúszta volna egy 8 napon belül gyógyuló zúzódással. Így a biztosító – kezében a szakvéleménnyel – hátradőlve hivatkozik a Ptk. károsulti közrehatásra vonatkozó rendelkezésére, miszerint ha a károsult (jelen esetben szegény Rudolfunk) felróható módon megszegi a kármegelőzési kötelezettségét (jelen esetben a biztonsági öv használatát), az ebből eredő károkat a károkozó nem köteles megtéríteni. Így persze a károkozó biztosítójának sem kell azt megtéríteni.

Szegény Rudolf hiába hivatkozik arra, hogy „na jó, de hát ha a másik vezető nem jön nekem, akkor nem lett volna semmi bajom”. A bíróság nem kötelezi a biztosítót Rudolf teljes kárának megtérítésére. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a bírói gyakorlat e körben nem egységes. Mindig az adott eset összes körülménye alapján lehet csak megállapítani, hogy pontosan mekkora mértékű a károsult közrehatása, de ez akár az 50%-ot is elérheti.

Most talán csalódott a kedves Olvasó, hogy ezen cikk is csak arra akar kilyukadni, hogy kössük be a biztonsági övet… De mint láthatjuk, nem csak az egészségünk, hanem a pénztárcánk is megérzi, ha nem így teszünk.

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.