Bankszámlanyitás nem csak cégeknek – De ki is az a tényleges tulajdonos? III.

Szerző: Dr. Szigeti-Szabó Andrea, Dr. Sokolowski András | 2019.10.24 | Minden egyéb, ami érdekelheti

Cikksorozatunk I. és II. részében meghatároztuk, hogy jogszabály szerint ki minősül egy cég (jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet) tényleges tulajdonosának. Jelen cikkben pedig megvizsgáljuk, hogy ki minősül egy alapítvány tényleges tulajdonosának. Továbbá, hogy kit kell tényleges tulajdonosnak tekinteni egy bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén.

Először nézzük meg, hogy ki minősül egy alapítvány tényleges tulajdonosának!

Fontos, hogy tényleges tulajdonos a cégekhez hasonlóan az alapítványok esetében is kizárólag természetes személy lehet. Azonban a cégekkel ellentétben az alapítványnál elsősorban nem a tulajdonos (jelen esetben alapító és csatlakozó) az igazán érdekes számunkra.

Ugyanis az alapítvány tényleges tulajdonosa elsősorban az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták. Azaz azt a konkrétan meghatározott személyt kell tényleges tulajdonosnak tekinteni, akit az alapítvány a vagyona legalább egy negyedével támogatni kíván.

Amennyiben a kedvezményezetteket még nem határozták meg, akkor azt a természetes személyt kell tényleges tulajdonosnak tekinteni, akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Kedvező változás magánszemély építtetőknek

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Továbbá van egy harmadik köre is az alapítvány tényleges tulajdonosainak. E szerint egy alapítvány tényleges tulajdonosának minősül az alapítvány kezelő szervének a tagja, továbbá az, aki meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az is, aki az alapítvány képviseletében eljár. Ezzel az alapítványok tényleges tulajdonosait máris kipipálhatjuk.

Most pedig vegyük sorra, hogy kit kell tényleges tulajdonosnak tekinteni egy bizalmi vagyonkezelési szerződés esetén!

A következő sorok elolvasása előtt mindenképpen ajánlom egy korábbi cikkünk áttekintését, amely ismerteti a bizalmi vagyonkezelés fogalmát.

Bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében tényleges tulajdonosnak minősül: a vagyonrendelő (aki a vagyont vagyonkezelésbe adja), valamint annak – a cikksorozatunk I. vagy II. részében meghatározott – tényleges tulajdonosa; a vagyonkezelő (aki a vagyont kezeli), valamint annak – a cikksorozatunk I. vagy II. részében meghatározott – tényleges tulajdonosa; a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja (akinek javára a vagyonkezelés történik), valamint annak – a cikksorozatunk I. vagy II. részében meghatározott – tényleges tulajdonosa; továbbá az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol.

A cikksorozat lezárása előtt ne menjünk el szó nélkül amellett sem, hogy bármennyire is furán hangzik, de egy természetes személy vonatkozásában is beszélhetünk tényleges tulajdonosról! A Pmt. ugyanis úgy fogalmaz, hogy tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett.

Most viszont már nyugodtan hátradőlhet a Kedves Olvasó. Ugyanis, amennyiben tisztességgel végigolvasta cikksorozatunk mindhárom részét, úgy talán már nem érhetik komolyabb meglepetések a tényleges tulajdonosok megnevezése terén.

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szigeti-Szabó Andrea

Dr. Szigeti-Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
szigetiszabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja