Bányavállalkozó mint termőföld-tulajdonos?

Szerző: Dr. Jean Kornél | 2017.05.15 | Ingatlan

Mindenekelőtt szeretnénk leszögezni, a kérdés nem arra vonatkozik, hogy lehet-e a bányavállalkozók tulajdonában termőföld. Mert erre a kérdésre a válasz: egyértelműen igen. A termőföldekre vonatkozó szabályok ugyanis nem azt tiltják, hogy jogi személy nem lehet termőföld tulajdonosa, hanem azt, hogy nem szerezhet tulajdont. Ez pedig lényeges különbség, amit az alábbi példán keresztül is bemutatunk.

A bányavállalkozók, mint ismeretes, nagyrészt korábban termőföldként nyilvántartott ingatlanokon végzik bányászati tevékenységüket.

Számlázási Kézikönyv 2017
Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 11.900 Ft helyett 8.900 Ft

A bányászati törvény egyik fontos előírása, hogy a bányavállalkozó köteles a bányászati célból igénybe vett területet helyreállítani, újrahasznosításra alkalmas állapotba hozni. A bányavállalkozó tehát elsődlegesen arra köteles, hogy a korábban termőföldnek minősülő ingatlant a bányászati tevékenységet követően ismételten termőföldnek minősülő állapotba helyezze vissza. Amennyiben erre nincs lehetőség, a tájrendezést úgy kell elvégezni, hogy az ingatlan a természeti környezetbe illeszkedjen.

A jogalkotó pedig, ahogy azt a bevezetőben is írtuk, a termőföldre vonatkozó jogszabályokban szigorúan tiltja, hogy jogi személyek termőföldön tulajdont szerezzenek.

Ezért abban az esetben, ha a bányavállalkozó a tájrendezési kötelezettségének körében újrahasznosítást valósított meg, azaz termőföldnek minősülő állapotba helyezte az ingatlant, a művelési ág változásának átvezetése során joggal vetődik fel a kérdés, hogy a bányavállalkozó lehet-e tulajdonosa ilyen termőföldnek minősülő ingatlannak, vagyis pontosítva a kérdést, az ingatlanügyi hatóság átvezeti-e a művelésiág-változást, ha az ingatlan egy jogi személy, a bányavállalkozó tulajdonában van.

A kérdés már csak azért is érdekes, mert több olyan földhivatali döntés is született, különös tekintettel az újabb termőföldre vonatkozó jogszabályok hatályba lépését követően, amelyben elutasították a bányavállalkozó művelésiág-változás iránti kérelmét, mondván, jogi személy nem szerezhet termőföldön tulajdonjogot.

Egy a fent írtakhoz hasonló ügyben a Balogh – B. Szabó – Jean – Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda egészen a Kúriáig ment az illetékes ingatlanügyi hatóság álláspontjával szemben, ahol a Kúria helyt adva az érveiknek leszögezte, a művelésiág-változás átvezetése iránti kérelem nem tagadható meg arra való hivatkozással, hogy az a jogi személy (bányavállalkozó) termőföldszerzési tilalma alá esik, mert a művelésiág-változás átvezetése nem jár tulajdonjogszerzéssel. A művelésiág-változás ingatlan-nyilvántartási szempontból adatváltozásnak minősül. A Kúria a hivatkozott ügyben hozott elvi döntését EBH2014.K.37. számon tette közzé.

Látható tehát, hogy ilyen esetben az újrahasznosítás, majd az ezt követő művelésiág-változás nem tulajdonszerzésnek minősül, így a termőföldre visszaállított ingatlan természetesen lehet a bányavállalkozó tulajdonában.

Az újrahasznosítás kérdésköre kapcsán ajánljuk szíves figyelmükbe egy korábbi bejegyzésünket is, amelyben a külszíni bányák kitermelési ciklust követő hasznosítási lehetőségeiről írtunk.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető-helyettes | Equity partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja