Bérbeadók figyelem! 2018-tól kevesebb a bérleti díj után fizetendő adó!

Szerző(k): Dr. Jean Kornél | 2018.02.02 | Ingatlan

Manapság magas jövedelemre lehet szert tenni, ha „albérletbe” adjuk lakásunkat. Igaz ez különösen Budapestre, ugyanis fővárosunkban óriási keletje van a hosszú és rövid távú ingatlan-bérbeadásoknak. A bérleti díjból származó bevétel adóköteles jövedelemnek minősül, azonban a hosszú távú bérleti szerződések esetén 2018-tól jelentős mértékben csökkentek az adóterhek.

A hosszú távú lakáskiadás alatt a tartósabb jellegű, hagyományos bérbeadást, míg a rövid távú lakáskiadás alatt leginkább a lakóingatlanok turisztikai célú hasznosítását, a szálláshely-szolgáltatást (fizető-vendéglátás, pl.:Airbnb) kell érteni.

2018-at megelőzően a hosszú távon ingatlant bérbeadóknak a befolyt jövedelem után 15% személyi jövedelemadóval (szja), és 14% egészségügyi hozzájárulással (eho) is kellett számolnia, amennyiben a bérbeadásból származó jövedelme az adott évben meghaladta az egymillió forintot. Ebben az esetben a befolyt jövedelmet összesen 29%-os adó terhelte.

2018-tól azonban senkinek nem kell ingatlan bérbeadásból származó 1 millió forintot meghaladó jövedelme után 14%-os egészségügyi hozzájárulást fizetni. Így az ingatlan bérbeadásából származó jövedelem után csak a 15%-os szja-t kell megfizetnie minden érintettnek.

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 12.900 Ft helyett 9.900 Ft

A fenti változás értelmében a lakáskiadásból realizált jövedelmet terhelő adók mintegy a felére csökkennek.

De pontosan mi után is kell az adót megfizetnem? Az nem változott, hogy az ingatlan tulajdonosa számára kétféleképpen lehetséges az adóalap megállapítása, melyből aztán a személyi jövedelemadó levonásra, illetve befizetésre kerül: az egyik a tételes költségelszámolás, a másik a 10%-os költséghányad alkalmazása.

Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az összes bevételből ki kell vonni a költségeket, melyekről tételes kimutatás készül. A bevétel összegéhez soroljuk a bérleti díj összegét és az összes rezsi költséget – beleértve a közös költséget –, amit a bérlő fizet a tulajdonosnak. A költségekhez kell sorolnunk egyrészt az összes rezsi költséget (akkor is, ha azt a bérlő fizeti meg), másrészt a lakás kiadásához kapcsolódó költségeket, mint a felújítás vagy csere költségét.

Ingatlan bérbeadásához kapcsolódó adóalap megállapításának másik módja a 10%-os költséghányad alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy az adóalap ilyenkor az összes bérleti díj bevétel 90%-a. Ez a tételes költségelszámolásnál jóval egyszerűbb módszer, hiszen ebben az esetben a bevétel 90%-a után kell megfizetni a személyi jövedelemadót.

A vonatkozó jogszabályok lehetőséget biztosítanak a bérbeadó tulajdonosnak arra, hogy a bevétellel szemben egyéb tételeket is elszámoljanak, mint pl. az amortizációt vagy a bérbeadó által más településen bérelt lakás bérleti díját.

Annak kiszámítása tehát, hogy pontosan mi után kell adót fizetni, vagyis az adóalap rögzítése kihívások elé állíthatják a becsületes bérbeadó lakástulajdonosokat, ezért amennyiben az ingatlan kiadásával kapcsolatban naprakész információkra, vagy problémáinak gyors és hatékony megoldására van szüksége, úgy keresse az Ecovis Hungary Legal jogi szakértőit bizalommal.

INGATLANOKKAL KAPCSOLATOS ÁFA-SZABÁLYOK 2019 – Konferencia

Ingatlanszabályok alkalmazása a közösségi jog tükrében
Időpont: 2019. január 24., csütörtök
Előadók:  Dr. Csátaljay Zsuzsanna

Ár: 29.900 Ft helyett 20.930 Ft
RÉSZLETEK ÉS JELENTKEZÉS

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.

Dr. Jean Kornél

Dr. Jean Kornél
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Irodavezető equity partner
Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
kornel.jean@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja