Bővíteni szeretném a tetőteret! Kell hozzá a korábbi tervező engedélye?

Szerző(k): Dr. Kesseő-Balogh Péter , Dr. Pál Gergely Csaba | 2019.06.20 | Ingatlan

A lakóingatlanok kihasználtsága következtében a tulajdonosok a profit vagy egyszerűen csak a kényelem miatt gyakran szeretnék bővíteni meglévő lakóingatlanaikat, amelyre az egyik legjobb lehetőség a tetőtér beépítése. A beépítés során azonban több kérdés is felmerülhet – különösen a beépítés bejelentése vagy a tervezői hozzájárulás kapcsán –, amelyre a jelen cikkünkben kívánunk válaszokkal szolgálni.

Az ingatlanok, illetve az épületek nagy többségéről kétségkívül elmondható, hogy mind egyedi alkotások. Ám egyben használati tárgyak is, így emiatt a felújításuk, modernizálásuk szükségessége, esetleges bővítésük idővel óhatatlanul felmerül. Ha bővítésen gondolkodunk, akkor az épület tetőtér-beépítése az egyik leggazdaságosabb megoldás arra, hogy új lakóterületet hozzunk létre, vagy a jelenlegit bővítsük, a terület jobb kihasználása mellett. A tervezési procedúra megkezdése előtt az egyik legfontosabb kérdés, hogy egyáltalán alkalmas-e az épület tetőtere a beépítésre. Érdemes tehát elsődlegesen áttanulmányozni az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletet és az egyéb helyi rendeleteket, amelyek meghatározzák, hogy mit és hogyan lehet bővíteni az egyes épületeken. A tetőterek beépítésével kapcsolatban a bejelentés folyamata és a korábbi tervek ismételt felhasználása talán még ennél is izgalmasabb kérdés.

Általános szabály, hogy az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 33/A. §-ának rendelkezései szerint a 300 négyzetmétert meg nem haladó összes hasznos alapterületű új lakóépületek építése, meglévő épület bővítése esetén az építkezés egyszerű bejelentés alapján végezhető. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy az Étv. 2019. március 15. napján hatályba lépett előírásai további könnyítéseket is biztosítanak a tetőtér-beépítés építésügyi követelményeivel szemben. A jogszabály változása értelmében nem számít bele a helyi építési szabályzatban meghatározott szintterületi értékbe a tetőtér-beépítés, és az adott területre előírt maximális lakásszámba a tetőtér-beépítéssel létrejött lakás.

Az egyszerű bejelentéshez szükséges előírásoknak természetesen meg kell felelni a tetőtér-beépítés során is. Az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenység bejelentése az elektronikus építési napló készenlétbe helyezésével valósul meg. A készenlétbe helyezés további feltétele az építész tervező által a lakóépület építésének egyszerű bejelentéséről szóló 155/2016. (VI. 13.) Korm. rendeletben meghatározott munkarészeket tartalmazó kivitelezési tervdokumentáció elkészítése és az építési naplóba való feltöltése.

Amennyiben a kiviteli tervdokumentáció eltér az ingatlan engedélyezési tervétől vagy a korábbi kivitelezési tervektől, úgy kérdésként merülhet fel, hogy szükséges-e az eredeti tervező hozzájárulása a kivitelezési tervdokumentáció (tetőtér-beépítés miatti) megváltoztatásához?

Ebben a témában a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvényben kell válasz után kutatnunk.

A jogszabály és ez által a szerzői jog ugyanis az építészeti alkotások eredetiségét és egyediségét is védi. Az egyedi jelleg éppen úgy jelenik meg az építési tervekben, háromdimenziós modelleken, mint az elkészült épületen. A törvény alapján jogosulatlan megváltoztatásnak minősül már az is, ha az építészeti alkotás vagy a műszaki létesítmény tervén – a szerző hozzájárulása nélkül – olyan változtatást hajtanak végre, amely által az alkotás külső megjelenését vagy a rendeltetésszerű használatát befolyásolják. Kiemeljük továbbá, hogy a törvény szerint a szerzői jog birtokában egyedül az építész jogosult arra, hogy az általa elkészített művet átdolgozza, illetve erre másnak engedélyt adjon.

A gyakorlatban viszont a szerzői jog gyakran ütközik a tulajdonosi jogokkal. Az ingatlan tulajdonosának ugyanis jogában áll ingatlanját átépíteni, bővíteni vagy akár lebontani is. A tulajdonos rendelkezési jogának kizárólag az szab határt, hogy – az építész engedélye nélkül – nem változtathat az épületen oly módon, amely az eredeti épületet, építményt eltorzítja, megcsonkítja, illetve az építész becsületére, hírnevére sérelmes.

Azon jogesetekkel kapcsolatban, amelyek a szerzői jog és a tulajdonjog kollíziójából fakadnak, megjegyezhető, hogy ezek az ügyek egyedi mérlegelést igényelnek. Ebben az esetben a felek személyes érdekeit, valamint a társadalmi érdekeket is vizsgálni kell.

Abban az esetben például, ha az épületen csak kisebb vagy csak belső felújítást tervezünk kivitelezni, úgy nem szükséges a szerző jóváhagyása. Viszont, ha egy új épületszárnyat kívánunk az eredeti épülethez csatolni, vagy az épület külső megjelenési formáján, kubatúráján vagy a homlokzat ornamentikáján változtatunk (sok esetben az utólagos hőszigeteléseknél például elfedik a beruházók az eredeti homlokzati díszeket, kiemeléseket stb.), az már bizony az eredeti mű engedélyköteles átdolgozásának minősül. A tetőterek beépítése sokszor határeset. Ha csak belső munkálatok szükségeltetnek, ott nem kell külön engedély, viszont ha akár csak a térdfalakat emelik meg kissé, vagy csupán pár tetősíkablak kerül elhelyezése egy hagyományos sátortetős házon, ahhoz bizony már kell az eredeti tervező jóváhagyása.

Az esetek többségében nehéz megállapítani, hogy mi minősül már olyan mértékű átépítésnek, amelyhez már a tervező építész kifejezett jóváhagyása szükséges. Ezen felül érdemes azt is megjegyezni, hogy a szerző jogai a halála után még hetven éven keresztül élnek, így ezen időtartam alatt az örökösétől kell kikérni a mű megváltoztatásához vagy lemásolásához szükséges engedélyt.

Természetesen a szerző vagy jogutódja elvileg minden esetben jogosult az eredeti mű átdolgozása okán pótlólagos szerzői jogdíjra, függetlenül attól, hogy az eredeti tervek átdolgozása engedélyköteles-e vagy sem. A gyakorlatban a legtöbb esetben az eredeti tervek készítője (vagy jogutódja) az engedély megadásának feltételéül köti ki a szerzői jogdíj megfizetését.

Ezzel a potenciális többletkiadással sok beruházó nem számol, pedig egy nagyobb építési projektnél ez több milliós nagyságrendet is elérhet.

A témához kapcsolódóan megemlítendő, hogy a mérnök szakma jól szervezett, konzekvensen és szigorúan védi a szakmai érdekeket, és a Magyar Építész Kamara Etikai-Fegyelmi szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmaz a témával kapcsolatban rendelkezéseket. A Szabályzat szerint, amennyiben egy építész valamely épület vagy építmény átépítéséhez egy másik építész eredeti tervét használja fel, ehhez az adott építésztől írásos engedélyt kell szereznie. Ennek megsértése minősített fegyelmi vétséget valósít meg. Gyakran nehézségbe ütközik ugyanakkor az eredeti tervező felkutatása, aki a szerzői jogokkal rendelkezik. Ha sikerül felkutatni és kapcsolatba lépni az építmény eredeti tervezőjével, úgy a hozzájárulásáért cserébe jogosult díjat is kérni.

Összegzésül elmondható, hogy az eredeti tervező szerzői jogait mind a vonatkozó szerzői jogi szabályok, mind pedig a kamarai szabályok – korlátokkal együtt ugyan, de – kifejezetten védik.

Amennyiben társasházzal vagy tetőtér-beépítéssel kapcsolatos kérdése van, és hatékony megoldását szeretne, keresse bizalommal az Ecovis Hungary Legal témában jártas jogi szakértőit!

A blogcikk tájékoztató jelleggel készült, nem minősül egyedi ügyre alkalmazható hivatalos jogi véleménynek vagy jogi állásfoglalásnak. Az Ecovis Hungary Legal a jelen blogcikk egyedi ügyben történő felhasználásáért a jogi felelősségét kizárja.