Brüsszel, Róma, Budapest

Szerző: Dr. Zalavári György | 2018.09.06 | Cégjog

A vállalkozások növekedésének egyik iránya a külföldi terjeszkedés. A magyarországi piac szűkössége vagy telítettsége miatt sok esetben azonban nincs is más lehetőség az exporttevékenységen kívül. A külföldi kereskedelmi kapcsolatok létesítését megelőzően fontos megismerni, hogy azok milyen veszélyeket rejthetnek magukban, és fontos továbbá ismerni, hogy a felmerülő követeléseket milyen úton-módon lehet érvényesíteni. Jelen bejegyzésünkben az Európai Unióban székhellyel rendelkező vállalkozások közötti jogügyletek kapcsán emeljük ki a legfontosabb tudnivalókat.

Az exportkapcsolatokban is viszonylag sűrűn előfordul, hogy a felek csupán e-mail-ben egyeztetik az adott ügyletet anélkül, hogy írásbeli megállapodást is kötnének. Amennyiben valamelyik félnek követelése keletkezik a másikkal szemben, első körben azt szükséges tisztázni, hogy egyáltalán melyik tagállam bíróságai rendelkeznek joghatósággal az adott ügyben. A polgári és kereskedelmi jogviták joghatóságának kérdésében általában a Brüsszel I. Rendeletet kell alkalmazni. Számos kivett terület van, így minden esetben vizsgálni kell a rendelet alkalmazhatóságát – ilyen kivett terület például a házassági és személyi állapothoz, illetve a szociális biztonsághoz kapcsolódó ügyek vagy a fizetésképtelenségi eljárások. A házassági ügyekben és a szülői felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóság és a végrehajtás kérdésében a Brüsszel II. Rendelet alkalmazandó.

A Munka Törvénykönyve magyarázata 2018 (Könyv + Pendrive)
Az Mt. és a Ptk. munkaviszonyra vonatkozó szabályai

Szerző: Dr. Horváth István, Dr. Szladovnyik Krisztina
Ár: 14.900 Ft helyett 11.900 Ft

Ha meggyőződtünk arról, hogy az adott ügyre a Brüsszel I Rendelet az alkalmazandó, akkor az általános joghatósági okot az alperes tagállami lakóhelye (székhelye) képezi. A Brüsszel I. Rendelet egyes esetekben különös vagy kizárólagos joghatóságot állapít meg. Különös joghatóság megállapíthatóságának alapjául szolgálhat a szerződéses jogviszonyokban a kötelezettség teljesítésének helye vagy például jogellenes károkozás esetén a káresemény bekövetkeztének a helye. Kizárólagos joghatósággal bír az ingatlan fekvése szerinti tagállami bíróság az ingatlanon fennálló dologi jogi vagy bérleti jogi jogvitában, de például egy közhitelű nyilvántartásba történő bejegyzés érvényessége kapcsán annak a tagállamnak a bíróságai rendelkeznek kizárólagos joghatósággal, ahol a nyilvántartást vezetik.

A joghatósági rendelkezések alkalmazhatósága rendkívül összetett, amelyet számos ügyben értelmezett az uniós bíróság is. Egy-egy eset ezért mindig csak az összes körülmény ismeretében ítélhető meg. Egy egyszerű határon átnyúló termékértékesítés során is abban a helyzetben találhatja magát a szállító, hogy kénytelen külföldön érvényesíteni a követelését.

Az ilyen nem várt esetek kiküszöbölésére lehetősége van az érintett feleknek joghatóságról szóló megállapodást kötni. Ilyen esetben az adott vállalkozás előre mérlegelheti a jogérvényesítéshez kapcsolódó kockázatokat. A joghatósági megállapodást meghatározott formában kell megkötni és azt is szem előtt kell tartani, hogy ne kerüljön kizárólagos joghatósági rendelkezésekkel ellentmondásba.

A jogérvényesítésen túl a határozatot – önkéntes teljesítés hiányában – végre is kell hajtatni, amely kérdés tekintetében szintén a Brüsszel I. Rendelet alkalmazandó. Az eredeti eljárás helye szerinti tagállamban végrehajtandó határozat közvetlenül végrehajtható a megkeresett tagállamban, amelyet a végrehajtást kérő egy formanyomtatványon tud megtenni, csatolva a határozatot is, amely jelentős könnyítést jelent a határon átnyúló jogérvényesítésben.

A külföldi vállalkozással történő szerződéskötés során nemcsak a joghatóság kérdéses, hanem az alkalmazandó jog is, amelyre a választ a Róma I. rendelet szabályai adják meg. A Róma I. rendelet elsősorban az érintett felekre bízza az alkalmazandó jog meghatározását, ennek hiányában pedig általános és különös szabályok révén rendezi a felmerülő lehetséges helyzeteket. A Róma I. rendelet a Brüsszel I. rendelethez hasonlóan összetett, ezért esetről esetre dönthető el, hogy a felek megállapodása hiányában melyik állam jogát kell a jogviszony tekintetében alkalmazni.

Egy-egy külföldi ügyletkötés előtt tehát érdemes részletesen megvizsgálni az esetlegesen szükségessé váló jogérvényesítéshez rendelkezésre álló lehetőségeket, és ezeket, mint kockázatokat az ügylet értékéhez mérten figyelembe venni.

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Zalavári György

Dr. Zalavári György
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Senior Partner
Balogh, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
gyorgy.zalavari@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja