Bulifotónak indult, bullying lett belőle… – Nem a beletörődés az egyetlen megoldás!

Szerző: Dr. Szabó Andrea, Dr. Farkas Márton | 2019.04.11 | Adatvédelem

Kompromittáló bulifotók az Insta-sztoriban, meztelenkedés a Snapchaten, „élőzések” a Facebookon: talán észre sem vesszük, hogy a közösségi média fejlődése és fokozatos térhódítása egyúttal folyamatosan növeli a képmáshoz és a hangfelvételhez való személyiségi jog lehetséges megsértésének felületeit is. A pillanat hevében nyilvánosságra kerülő felvételek felhasználási módjainak csupán a fantázia szab korlátokat, azonban ami az egyik oldalon egy jó poénnak indul, az az elszenvedőnek megszégyenülést, komolyabb lelki sérüléseket is okozhat.

Megjelent a friss ECOVIS HUNGARY LEGAL HÍRLEVÉL

Benne kiemelt témánk: Mire figyeljenek nyáron (is) a kerékpárosok

További aktuális híreket olvashat előadásainkról és a legújabb cikkeket Bányajog és Közbesz blogjainkból.

Bár a személyiségi jogi visszaéléseket jellemzően mindenki büntetőjogi eszközökkel igyekszik megtorolni, a hatóságok hajlamosak elbagatellizálni a számunkra sérelmes cselekmények súlyát. A feljelentéssel való fenyegetőzés helyett ezért hatékonyabb megoldásnak mutatkozik ügyvédi közreműködés mellett igénybe venni a Pp. kifejezetten erre a célra szolgáló pertípusát.

Mindenekelőtt érdemes egy alapvető elhatárolást megtennünk: a Ptk. 2:48. §-a alapján képmás vagy hangfelvétel elkészítéséhez és felhasználásához az érintett személy hozzájárulása szükséges. Az idézett szabályból egyrészt következik, hogy a kifejezett tiltakozás ellenére vagy éppen titokban készített felvétel már önmagában jogsértő, másrészt az engedéllyel elkészített felvétel bármilyen formában való felhasználásához külön hozzájárulást kell kérni.

Például, ha egy e-sport verseny szervezője az engedélyem nélkül videót készít arról, hogy a versenyből való kiesésem miatt sírva fakadok, majd ezt még nevetség tárgyaként megvágva közzé is teszi a több ezer követővel rendelkező saját Youtube-csatornáján, úgy nyilvánvalóan megsérti a képfelvétel készítéséhez és felhasználásához fűződő jogomat is. Mi a teendő, ha biztosra akarok menni, hogy levegyék és töröljék is a számomra megalázó videót?

A képmáshoz és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indítható per szükséges előfeltétele, hogy az a személy, akiről hozzájárulása nélkül készült a sérelmezett felvétel – attól függően, hogy melyik cselekményt sérelmezi – a készítésről vagy a felhasználásról való tudomásszerzést követő 30 napos jogvesztő határidőn belül írásban szólítsa fel az alábbi magatartások bármelyikére:

  • a jogsértést hagyja abba;
  • adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
  • a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre és a jogsértéssel előállított dolgot semmisítse meg vagy fossza meg jogsértő mivoltától.

A 30 napos jogvesztő határidőn kívül egy másik, ún. objektív határidőre is figyelnünk kell, ugyanis a felvétel elkészítésétől vagy felhasználásától számított 3 hónapon túl hiába küldünk felszólítást, annak nyomán már nem lesz lehetőségünk a fent említett speciális pertípus igénybevételére. Ezen körülményből ugyanakkor nem következik az, hogy ha elkésünk a felszólítással, akkor szabad a pálya a jogsértők előtt: az általános peres szabályok szerint ezt követően is bírósághoz fordulhatunk, ugyanakkor számottevően lassabb és hosszadalmasabb eljárás vár ránk.

A felszólításban egy napokban meghatározott határidőt (amelynek minimumát nem határozza meg a törvény) kell adni a jogsértő részére, melynek eredménytelen elteltét követő 15 napon belül indítható meg a per. Az eljárásban a jogsértés megállapításán túl a fentiekben említett 3 különböző magatartás valamelyikére (vagy akár mindháromra egyidejűleg) való kötelezését kérhetjük a bíróságtól. Vagyoni igényt – sérelemdíjat vagy a jogsértéssel elért vagyoni előny átadását – ebben a perben nem érvényesíthetünk, de természetesen a perindítással járó perköltségünkre pernyertességünk esetére minden további nélkül igényt tarthatunk.

A per első tárgyalását legkésőbb a keresetlevél benyújtását követő 15. napra köteles kitűzni a bíróság, amelyen mindkét fél jelenléte kötelező. A tárgyalás elhalasztására nagyon szűk körben van lehetőség – akkor is legfeljebb 15 napon belüli időpontra kell kitűzni a folytatólagos tárgyalást –, ezért az esetek túlnyomó többségében már az első tárgyaláson ítélet is születik.

Ha tehát kellő időben intézkedünk, akkor akár a jogsértés észlelésétől számított 2 héten belül is kezünkben lehet egy elsőfokú ítélet a jogsértő személy jobb belátásra bírása érdekében.

Zárásképp érdemes kiemelni, hogy a cikkünkben bemutatott per elbírálása törvényszéki hatáskörbe tartozik, ezért a kötelező jogi képviselet ellátására is javasolt ügyvédi segítséget kérni a jogsértés megszüntetésre érdekében. Forduljon bizalommal az Ecovis Hungary Legal szakértőihez!

Szerző: Dr. Bölcskei Krisztián
Ár: 12.900 Ft helyett 8.900 Ft

Ossza meg ismerőseivel:

Dr. Szabó Andrea

Dr. Szabó Andrea
Ecovis Hungary Legal
Ügyvéd | Partner | Felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
Balogh, Bihary, B. Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda
andrea.szabo@ecovis.hu
A szerző szakmai profilja