Termőföldön végzett bányászati tevékenységhez alapvető feltétel, hogy az ingatlanügyi hatóság engedélyezze a terület művelésből történő kivonását, azaz a más célú hasznosítását. Ennek azonban vannak korlátai, amelyeket a termőföld védelméről szóló törvény szabályoz. Egyik ilyen korlátozó előírás, hogy bányászati célból, legyen szó célkitermelőhelyről vagy külszíni bányászatról, nem engedélyezhető a művelésből történő kivonás, ha átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint. Az átlagos minősé...
Aligha van olyan bányavállalkozó, aki a bányászati tevékenysége során ne okozott volna a tevékenysége végzése során kisebb-nagyobb bányakárt, illetve nem merültek volna fel vele szemben ilyen jellegű kárigények. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy a bányakár elkerülhetetlen, de a bányakár jogi jellegéből adódóan arról sincsen szó, hogy a bányavállalkozó – okvetlenül - jogsértő módon járna el, amikor harmadik személyeknek a tevékenységével összefüggésben – esetleg - vagyoni hátrányt ...
A Bt. 1995. XII.30-ig hatályos vonatkozó rendelkezése szerint a külszíni művelésre engedélyezett, bányatelekkel lefedett terület a kitermelés befejezéséig (illetve a koncesszió megszűnéséig) eredetileg egyáltalán nem volt a Bt. 49. § 16. pontja szerinti kivett (azaz olyan terület, ahol valamely magasabb érdeknél fogva a bányászat korlátozható) hellyé nyilvánítható, amely a korabeli jogalkotás ipart támogató tendenciájának egyik kézzel fogható megnyilvánulásának is tekinthető. Az Alkotmányb...
Termőföld belterületbe vonását elsősorban azoknak éri meg átgondolni, akik a termőföldet a továbbiakban nem mezőgazdasági műveléssel kívánják hasznosítani. A termőföld belterületbe vonása iránti kérelmet kizárólag az önkormányzat terjesztheti elő. A helyi önkormányzat képviselő testülete rendeletek formájában – jellemzően településszerkezeti terv, illetve szabályozási terv elfogadásával, módosításával megteremti annak lehetőségét, hogy az általa kijelölt külterületetek a településszerkezet...
A külszíni bányászat következtében visszamaradó bányatavakat nagyon gyakran horgásztóként kívánják üzemeltetni. Az ehhez szükséges engedélyeztetés azonban egy rendkívül időigényes, és nem egyszerű feladat. Az engedélyeztetési eljárás ugyanis egy bonyolult, több lépcsős folyamat. Ennek is köszönhető, hogy jelenleg is sok, nem a jogszabályoknak megfelelően üzemeltetett horgásztó működik hazánkban. Az első lépcső a vízjogi üzemeltetési engedély megszerzése. A bánya bezárása iránti bányafel...
Igaz ugyan, hogy a külszíni bányászati tevékenység a bánya bezárásával befejeződik, azonban a bányavállalkozóknak a legtöbb esetben még ezután is további kötelezettségek sorának kell még eleget tenniük. Kezdjük a legelején, ami egyben a bányászati tevékenység végét jelenti. A rekultiváció befejezését követően a bányafelügyelet elfogadja a bányavállalkozó tájrendezését, és megállapítja bánya bezárását. Maga a rekultiváció elvégzése is sokszor nehezen, hosszú idő után fejeződik be, ráadás...
A bányászati jog forgalomképes, vagyoni értékű jog, és mint ilyen, átruházható. A jogosultság átruházásához azonban a bányafelügyelet jóváhagyása is szükséges. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) rendelkezése szerint a bányafelügyelet az átruházás tényét hagyja jóvá, amely a gyakorlatban felvetheti annak a kérdését is, hogy vajon elválhat-e egymástól a hatósági jóváhagyás és a tulajdonjog átruházásának időpontja. Mielőtt az érdemi válaszra rátérnénk, a jobb érthetőség k...
Különösen több évtizede üzemelő külszíni bányák esetében gyakran előforduló probléma, hogy a bányatérkép készítése, a bánya egyéb okból történő felmérése vagy éppen a földhivatal ellenőrzése során kiderül, a bányavállalkozó vagy annak jogelődje olyan területen is bányászati tevékenységet végzett, amely tekintetében nem rendelkezett az ehhez szükséges engedélyekkel. Ez a helyzet többféle kérdést is felvethet, részben a bányászati törvény jogosulatlan vagy szabálytalan bányászatra vonatkozó ...