A gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztéséhez, autópályák, autóutak építéséhez elengedhetetlen a megfelelő ásványi nyersanyag. Az utak építéséhez szükséges ásványi nyersagyagot sok esetben az út nyomvonalától messze kellett beszerezni, ami a magas szállítási költségekre és az időbeni elhúzódásra tekintettel igencsak megdrágíthatta a beruházást. A jogalkotó felismerve a fenti problémát, annak érdekében, hogy a gyorsforgalmi utakat minél költséghatékonyabban és gyorsabban lehessen megépíten...
A külszíni bányák kitermelési ciklusának befejezését követően a bányavállalkozó a bányászattal érintett külszíni terület legalább természeti környezetbe illő kialakítására köteles (tájrendezési kötelezettség). Ennek a – gyakorlatban szinte kizárólag fizikai rekultivációval járó – „minimális” tájrendezésnek az indokoltságát az adja, hogy a kitermelt ásványvagyon olyan mértékű mennyiségi hiányt képez a bányaüzem területén, amely az újrahasznosításra alkalmas (eredeti) állapot helyreállítását fő...
Gyakran felmerülő kérdés, hogyan biztosítható a bányavállalkozók részére a bányászati tevékenységük végzéséhez szükséges földterületek használata. Különösen akkor okozhat ez problémát, ha a bányavállalkozó nem rendelkezik saját tulajdonnal és nem tud megállapodni az érintett terület tulajdonosával. A föld méhének a kincsei a Magyar Állam tulajdonát képezik, annak kitermeléséhez éppen ezért kiemelt közérdek fűződik. Amennyiben annak egyéb feltételei is fennállnak, a bányavállalkozónak...
Legutóbbi bejegyzésünkben arra adtunk választ, hogy mit jelent a célkitermelőhely fogalma, mikor lehet célkitermelőhelyet létesíteni. Kifejtettük, hogy egy olyan, a gyorsforgalmi út meghatározott távolságában létesített, célhoz kötött bánya, ahonnan kizárólag az útépítéshez szükséges ásványi nyersanyagok kitermelése történik. A célkitermelőhely létesítése azonban egy bonyolultabb folyamat, különösen azért, mert a célkitermelőhely létesítését megelőzően az egyéb jogszabályok által előírt...