Általánosságban elmondható, hogy a jogi személy ügyvezetését a jogi személy tagjai, illetve alapítói ellenőrzik annak tükrében, hogy a cég érdekeinek és céljainak szem előtt tartásával végzik-e a tevékenységüket. Ugyanakkor felmerülhet olyan eset is, amikor a tagok létszáma, a cég tevékenységében való érdekeltség alacsony hányada vagy az egyéb szükséges információk hiánya miatt a tagok és az alapítók nem alkalmasak a cég ellenőrzésének közvetlen gyakorlására. Ebben az esetben a Polgári Törvén...
Ha arról értesül, hogy a cége kényszertörlési eljárás alatt áll, akkor rossz hírünk van: a cégbíróság az eljárás befejeztével a cégét törli, Önt pedig 5 évre eltilthatja a tevékenységtől, és a tetejébe még a cég tartozásaiért a személyes vagyonával is felelhet. De hogyan juthatunk el egy ilyen csúf befejezéshez? Kezdjük a legelején! A kényszertörlési eljárást alapvetően két esetben rendeli el a bíróság. Amennyiben valamilyen cégjogi kötelezettségének a társaság nem tesz eleget, és a törvén...
Elég gyakran találkozunk praxisunk során olyan cégekkel, amelyek többségi tulajdonban állnak. Nyilván a hatékonyság és a termelékenység érdekében feltételezzük a tagok egymással, illetve az adott társasággal való szoros együttműködését, valamint azt, hogy egyik tag sem veszélyezteti a lefektetett célokat. Előfordulhat azonban olyan helyzet is, hogy valamely tag magatartása veszélyezteti a társaság működését, ezért szükségessé válik a cégből való kizárása. Mit lehet tenni egy ilyen taggal szem...
Családi vállalkozások, kis- és középvállalkozások esetében gyakran előfordul, hogy a társaság többségi tulajdonosa, esetleg egyedüli tulajdonosa látja el a társaság ügyvezetését is, így váratlan halála bekövetkeztével a társaság működésképtelenné válik. Ebben a váratlan esetben a társaság többi tagja általában azt a helytelen megoldást választja, hogy a taggyűlést összehívva – az örökösök bevonásával – gyorsan megpróbál új ügyvezetőt választani, azonban a cégbíróságtól a következő tartalmú...
Boldog ember az, akinek annyi egyeurósa van, ahány alkalommal felfüggesztett adószámmal rendelkező gazdasági társasággal találkoztunk cégellenőrzéseink során. Ennek azonban január 1-jétől hivatalosan is vége! Csak a rend kedvéért említem meg, hogy az adószám felfüggesztésének szankciójával járt egyebek mellett az is, ha a NAV egy cég székhelyén végzett helyszíni eljárás során tudomást szerzett arról, hogy a cég nem található a székhelyén. A 2018. január 1-jén hatályba lépett új szabályo...
Sokszor találkozunk manapság azzal a problémával, hogy a gazdasági társaságokban a tulajdonosok nem mindig értenek egyet egymással, eltérő célok mentén kívánják irányítani a cégüket, és így érdekellentétek alakulnak ki. Mivel a gazdasági társaságok döntéshozatala főszabály szerint többségi elven nyugszik, így gyakran fordul elő az, hogy a tulajdonosok kisebb hányadának érdeke sérül, és akaratuk részlegesen sem tud érvényesülni. Erre az esetre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tö...
Sok korlátolt felelősségű társaság nem tett eleget a kötelező törzstőke felemelési kötelezettségének, ezért a cégbíróságok sorra indítják a mulasztó cégekkel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásokat. Érdemes odafigyelni a határidőkre, mert ha nem lép időben a társaság, az súlyos következményekkel járhat! A korlátolt felelősségű társaságok számára a kötelező törzstőke felemelésére meghatározott határidő már lassan egy éve lejárt, így a cégbíróság felügyeleti jogkörében eljárva sorra ...
Vállalkozók széles körében ismert, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (avagy közismert, rövidített nevén: „kata”) rendkívül kedvező adózási módot biztosít számukra. Összehasonlítva ugyanis a szokásos adózási formákkal, bátran állítható, hogy a kisadózók ezzel az adózási móddal számos közteher megfizetésétől mentesülnek, a rájuk vonatkozó enyhébb adminisztrációs terhekről nem is beszélve. Sokan éppen emiatt vissza is élnek ezzel az adózási formával: abból a célból, hogy csökkentsék...