A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) konkrét keretek között biztosít lehetőséget a cégeknek a törvényes működést illetően, amelyet – a jogszabálynak való megfelelés céljából – többféle eljárási szempontból felmerülő bírói kontroll kísér. Mi történik akkor, ha tagként nem értünk egyet a cég döntéseivel? Van-e lehetőségünk egy, már elfogadott határozatot megtámadni? Jelen cikkünkben a gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálati eljárásá...
Egyéni vállalkozást könnyen, minimális induló tőkével, egyszerű elektronikus ügyintézéssel lehet indítani. Korábban, ha a vállalkozó már kinőtte az egyéni vállalkozását, és szeretett volna gazdasági társaságként továbbműködni, úgy két lépcsőben, előbb egyéni céget, majd korlátolt felelősségű társaságot alapíthatott. Arra nem volt lehetősége, hogy egyéni vállalkozását rögtön gazdasági társasággá alakítsa át. Ezt a hosszadalmas folyamatot egyszerűsítette le a jogalkotó egy nemrég elfogadott tör...
Tényleg.  A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:156. §-ban foglalt hatályos rendelekezés ellenére is, mely úgy szól, hogy „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.” Ez a normaszabály egybecseng a jelenleg hatályos Ptk. előtti időben a gazdasági társaságokról szóló törvény valóban tiltó szabályával, mely így megtévesztő. Csakhogy a normakörnyezet ma már merőben más és így a tartalom is. Nézzünk együtt utána! Bizonyára jártak már úgy, hogy a mindennapjaik során felmerült problémáj...
Az üzletág fogalmát az áfatörvény határozza meg: „vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására”. Üzletág-átruházás esetén a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő, áfatörvényben megállapított joghatások nem állnak be; azaz az ügylet mentes az általános forgalmi adó alól. Az üzletág-átruházás áfatörvényben meghatározott feltételeinek ismertetését mellőzve, a...
Nemrégiben kellett a cégeknek a 2018-as év beszámolóját összeállítani, majd közzétenni, amelynek során sok tulajdonos szembesülhetett azzal, hogy az 2018-as év veszteséges gazdálkodásának következtében a cég saját tőkéjének értéke a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által előírt szint alá csökkent. Rövid ideig ezzel nincs probléma, de a hatályos jogszabály előírásai alapján huzamosabb ideig a saját tőke értéke nem maradhat így. Sokakban felvetődhet a ké...
A Magyarországra cégalapítási szándékkal érkező külföldiek – nem meglepő módon – leginkább korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapítanak, de igen nagy népszerűségnek örvend a fióktelep és a közvetlen kereskedelmi képviselet is. Bármelyik fent felsorolt jogi személy típusról is legyen szó, a cégalapítás során minden bizonnyal gondoskodni kell kézbesítési megbízottról. Amennyiben ugyanis a cégbejegyzési kérelemben – akár vezető tisztségviselőként, akár tagként – külföld...
Korábbi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet arra, hogy érdemes odafigyelni, ha a cégünk ellen törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek. Az eljárás kimenetele végződhet akár jelentős bírság kiszabásával vagy a cégünk megszüntetésével is, amely önmagában kockázatot jelenthet gazdasági tevékenységünkre és üzleti kapcsolatainkra egyaránt. A törvényességi felügyeleti eljárás célja ugyanis az, hogy a bíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. A törvényességi felü...
A gazdasági társaságok valamennyi formájánál, így a korlátolt felelősségű társaságok esetében is a tagok egyik legfontosabb jogosultságának az osztalékhoz való jog tekinthető. Jelen cikkünkben ismertetjük a korlátolt felelősségű társaságokon belüli osztalékfizetés legfontosabb szabályait, nevezetesen, hogy osztalékfizetésre hogyan, mikor, kinek a részére és milyen egyéb feltételekkel kerülhet sor. Osztalékról a kft. legfőbb döntéshozó szerve, azaz a taggyűlése dönthet, szigorúan az éves be...