Tényleg.  A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) 3:156. §-ban foglalt hatályos rendelekezés ellenére is, mely úgy szól, hogy „A kültag nem lehet a társaság vezető tisztségviselője.” Ez a normaszabály egybecseng a jelenleg hatályos Ptk. előtti időben a gazdasági társaságokról szóló törvény valóban tiltó szabályával, mely így megtévesztő. Csakhogy a normakörnyezet ma már merőben más és így a tartalom is. Nézzünk együtt utána! Bizonyára jártak már úgy, hogy a mindennapjaik során felmerült problémáj...
Az üzletág fogalmát az áfatörvény határozza meg: „vállalkozásnak olyan működő egysége, amely szervezeti szempontból függetlenül, a hozzá tartozó vagyonnal alkalmas az önálló gazdasági tevékenység tartós folytatására”. Üzletág-átruházás esetén a termék értékesítéséhez, szolgáltatás nyújtásához fűződő, áfatörvényben megállapított joghatások nem állnak be; azaz az ügylet mentes az általános forgalmi adó alól. Az üzletág-átruházás áfatörvényben meghatározott feltételeinek ismertetését mellőzve, a...
Nemrégiben kellett a cégeknek a 2018-as év beszámolóját összeállítani, majd közzétenni, amelynek során sok tulajdonos szembesülhetett azzal, hogy az 2018-as év veszteséges gazdálkodásának következtében a cég saját tőkéjének értéke a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) által előírt szint alá csökkent. Rövid ideig ezzel nincs probléma, de a hatályos jogszabály előírásai alapján huzamosabb ideig a saját tőke értéke nem maradhat így. Sokakban felvetődhet a ké...
A Magyarországra cégalapítási szándékkal érkező külföldiek – nem meglepő módon – leginkább korlátolt felelősségű társaságot vagy részvénytársaságot alapítanak, de igen nagy népszerűségnek örvend a fióktelep és a közvetlen kereskedelmi képviselet is. Bármelyik fent felsorolt jogi személy típusról is legyen szó, a cégalapítás során minden bizonnyal gondoskodni kell kézbesítési megbízottról. Amennyiben ugyanis a cégbejegyzési kérelemben – akár vezető tisztségviselőként, akár tagként – külföld...
Korábbi cikkünkben már felhívtuk a figyelmet arra, hogy érdemes odafigyelni, ha a cégünk ellen törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményeznek. Az eljárás kimenetele végződhet akár jelentős bírság kiszabásával vagy a cégünk megszüntetésével is, amely önmagában kockázatot jelenthet gazdasági tevékenységünkre és üzleti kapcsolatainkra egyaránt. A törvényességi felügyeleti eljárás célja ugyanis az, hogy a bíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse. A törvényességi felü...
A gazdasági társaságok valamennyi formájánál, így a korlátolt felelősségű társaságok esetében is a tagok egyik legfontosabb jogosultságának az osztalékhoz való jog tekinthető. Jelen cikkünkben ismertetjük a korlátolt felelősségű társaságokon belüli osztalékfizetés legfontosabb szabályait, nevezetesen, hogy osztalékfizetésre hogyan, mikor, kinek a részére és milyen egyéb feltételekkel kerülhet sor. Osztalékról a kft. legfőbb döntéshozó szerve, azaz a taggyűlése dönthet, szigorúan az éves be...
A gazdasági társaságok életében és működésében az egyik legjelentősebb szereplő a társaság vezető tisztségviselője. Ő látja el, hajtja végre a társaság irányításával és működtetésével kapcsolatos olyan feladatokat, döntéseket, amelyek nem tartoznak az alapítók, illetve a tulajdonosok hatáskörébe. Többek között irányítja a cég tevékenységét, szerződéseket köt, képviseli a társaságot harmadik személyekkel szemben. Gyakran kerülnek azonban a cégtulajdonosok olyan helyzetbe, hogy a nagyobb tár...
Mai cikkünkben arra az érdekes kérdésre keressük a választ, hogyha egy működő társaság egy új székhelyen szeretné folytatni a működését, akkor meg kell-e várnia a szabályszerű működéshez az új székhely cégbírósági bejegyzését is. Ahogyan azt korábbi cikkünkben már jeleztük, a változásbejegyzési kérelmekkel kapcsolatban fontos kiegészítés került bele 2018 nyarán a cégtörvénybe, így már az adott változás hatályosulásának időpontját 30 nappal megelőzően be lehet nyújtani a változásbejegyzési ...