Folytatjuk a korábbi cikkünkkel elindított témakört és ezúttal az új polgári anyagi kódex által bevezetett jogintézményt, a fedezeti szerződést mint kárszámítási módot vesszük górcső alá. Az első kérdés: miről is van szó? Milyen szerződés minősül fedezeti szerződésnek? Idézzük is fel rögtön a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) vonatkozó szakaszát! A jogosult – elállása vagy felmondása esetén – a szerződéssel elérni kívánt cél megvalósítására alkalmas szerződést köthet, és – a kártérítés sza...
Mindennapos rutinfeladatnak tűnik egy új gazdasági társaság megalapítása, és az új tulajdonosok jellemzően nem is fordítanak nagy figyelmet arra a rövid időszakra, amely a cég alapításáról szóló dokumentumok aláírása és a társaság jogerős cégnyilvántartásba történő bejegyzése, vagyis a cégbíróság végzésének kibocsátása között telik el. Erről a rövid időszakról a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szólnak. A gazdasági társaság a létesítő ...
Korábbi cikkünkben már írtunk arról, hogy Magyarországon alapítványokat akár végrendelet útján is tudunk létesíteni, jelen cikkünkben pedig a nemrég benyújtott törvényjavaslatot kívánjuk röviden elemezni, amely a nagyobb tőkével rendelkező vagyonkezelő alapítványokról, illetve azok speciális szabályairól rendelkezik. A magyar Kormány 2019. február 12. napján terjesztette az Országgyűlés elé a vagyonkezelői alapítványról, mint új jogintézményről szóló törvényjavaslatot. A javaslat általános...
A mindennapi életben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a házastársak a házasságukat felbontják, amely döntés egy sor jogi feladat elé állítja a házastársakat. A házasság felbontásának egyik legalapvetőbb jogkövetkezménye a házastársi vagyonközösség megosztása. A vagyon megosztása főszabály szerint a házastársaknak az életközösségük alatt szerzett vagyonelemek (ingó, ingatlan stb.) megosztását jelenti. De mi van abban az esetben, ha a házastársi vagyonközösség részét képezi – akár közös ...
A globális és folyton változó piacgazdaságból eredő kihívásokra gyakran hatékony megoldás az Európai Unió tagállamaiban működő piaci szereplők határokon átnyúló együttműködése. Az Európai Parlament és Tanács által meghozott számos irányelv célozza a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának hatékony érvényesülését és az uniós vállalkozások határokon átnyúló mobilitásának elősegítését. A közös piacon való együttműködést segíti elő többek között a tőkegyesítő társaságok határokon átnyúló e...
Az alapítványokat jellemzően – de nem szükségszerűen – közérdekű célok megvalósítására hozzák létre. Ez a cél lehet például az alapító tudományos, irodalmi vagy művészeti alkotásainak a gondozása. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §-a alapján az alapítvány nyilvántartásba vételére irányuló eljárás illetékmentes, amely jelentős kedvezményt jelent a létesítés során. Az alapítványok létrejötte a  bírósági nyilvántartásba vétellel történik. Jelen cikkünkben...
A korlátolt felelősségű társaságokat a jogirodalom tőke- és személyegyesítő funkcióval bíró gazdasági társaságoknak tekinti, figyelemmel arra, hogy bár a társasági formában hangsúlyosan jelenik meg a tőkeegyesítő funkció, de a tagoknak számos lehetősége van arra, hogy a társaság tagjainak változását korlátozzák. A tagokat megillető „elővásárlási jog”, a jog gyakorlása vételi jog kikötése esetén A Ptk. 3:167. § (2) bekezdése alapján a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész...
Gyakori eset, hogy az ünnepek és az év vége közeledtével realizálódik az a szándék bennünk, hogy ingatlant, egyéb vagyontárgyat, vagy akár üzletrészt ajándékozzunk kiskorú gyermekünknek ilyen-olyan indokból. Könnyű a gyermekre átruházni a vagyont, de mi történik, ha azt egyszer mégis el szeretnénk idegeníteni? Milyen szabályok irányadóak családi vállalkozások esetén, ha úgy döntünk, a gyermekre üzletrészt ruházunk át? Fontos leszögezni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör...