A korlátolt felelősségű társaságokat a jogirodalom tőke- és személyegyesítő funkcióval bíró gazdasági társaságoknak tekinti, figyelemmel arra, hogy bár a társasági formában hangsúlyosan jelenik meg a tőkeegyesítő funkció, de a tagoknak számos lehetősége van arra, hogy a társaság tagjainak változását korlátozzák. A tagokat megillető „elővásárlási jog”, a jog gyakorlása vételi jog kikötése esetén A Ptk. 3:167. § (2) bekezdése alapján a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész...
Gyakori eset, hogy az ünnepek és az év vége közeledtével realizálódik az a szándék bennünk, hogy ingatlant, egyéb vagyontárgyat, vagy akár üzletrészt ajándékozzunk kiskorú gyermekünknek ilyen-olyan indokból. Könnyű a gyermekre átruházni a vagyont, de mi történik, ha azt egyszer mégis el szeretnénk idegeníteni? Milyen szabályok irányadóak családi vállalkozások esetén, ha úgy döntünk, a gyermekre üzletrészt ruházunk át? Fontos leszögezni, hogy a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tör...
A megszűnt társaság tagjának és vezető tisztségviselőjének felelősségi alakzatai eltérnek egymástól, kritériumaik nem moshatók össze, a tag és a vezető tisztségviselő más-más magatartásáért felel A kényszertörlési eljárásban törölt korlátolt felelősségű társaság tagjának, vezető tisztségviselőjének felelősségéről a Ctv. rendelkezik. A Ctv. 118/A. § (1) bekezdése szerint, amennyiben a korlátozott tagi felelősséggel működő céget a cégbíróság kényszertörlési eljárásban törölte a cégjegyzékből...
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 28. § (14) bekezdése alapján értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelemnek minősül az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve, ha adókötelezettségének az Szja. tv. szerinti jogcíme egyébként megállapítható. Az Szja tv. 67. § (1) bekezdése alapján árfolyamnyereségből sz...
Gyakori eset, hogy egy gazdasági társaság tulajdonosai a kedvező pénzügyi eredmények láttán osztalékelőleg felvételét határozzák el. Mind az osztalékelőlegről, mint pedig az osztalékról a legfőbb szerv jogosult dönteni. Előfordulhat azonban, hogy az osztalékelőlegről és az éves osztalékról szóló döntések között több hónap is eltelik, így érdemes megvizsgálni azt az esetet, hogy visszakövetelhető-e az osztalékelőleg attól a tagtól, akinek az éves beszámoló elfogadásáról szóló döntés megh...
Gyakran felmerül ügyfeleink körében az a probléma, hogy olyan cégekkel vagy vállalkozókkal folytattak közös jogügyleteket, amelyek pénzügyi nehézségekbe ütköztek, vagy csak egyszerűen nem tudták visszafizetni tartozásukat az ügyletekből eredően. A velük szemben keletkezett követelés behajtását ilyen helyzetben nehezíti, ha a hitelező és az adós társaság székhelye, telephelye az Európai Unión belül különböző tagállamban található. Ezekben az esetekben különleges fizetésképtelenségi eljárások á...
Az életünket átszövik az adásvételi, megbízási, vállalkozási, avagy szolgáltatási szerződések, és a hétköznapok során általában vajmi keveset gondolkodunk azon, hogy éppen milyen megállapodást kötöttünk. Jelen cikk nem is vállalkozik a különféle szerződéstípusok bemutatására, elhatárolására, tekintve, hogy ez utóbbival sokszor még a bíróságoknak is meggyűlik a baja. Általánosságban azonban elmondható, hogy megbízási szerződést kötünk minden olyan esetben, amikor a felek megállapodása va...
Klasszikusnak mondható szabály, hogy a vezető tisztségviselő – mint bizalmi tisztséget betöltő személy – ezen tisztségéből a tulajdonosok által bármikor, indokolás nélkül visszahívható. A visszahíváshoz még az sem szükséges, hogy a vezető tisztségviselő valamilyen kötelességszegést kövessen el. Általános szabály ugyanakkor az is, hogy a jogi személy legfőbb szerve összehívásának a joga ugyancsak a vezető tisztségviselőt illeti meg főszabály szerint. Nem ritka eset, hogy egy korlátolt...