Sokszor találkozunk manapság azzal a problémával, hogy a gazdasági társaságokban a tulajdonosok nem mindig értenek egyet egymással, eltérő célok mentén kívánják irányítani a cégüket, és így érdekellentétek alakulnak ki. Mivel a gazdasági társaságok döntéshozatala főszabály szerint többségi elven nyugszik, így gyakran fordul elő az, hogy a tulajdonosok kisebb hányadának érdeke sérül, és akaratuk részlegesen sem tud érvényesülni. Erre az esetre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tö...
Sok korlátolt felelősségű társaság nem tett eleget a kötelező törzstőke felemelési kötelezettségének, ezért a cégbíróságok sorra indítják a mulasztó cégekkel szemben a törvényességi felügyeleti eljárásokat. Érdemes odafigyelni a határidőkre, mert ha nem lép időben a társaság, az súlyos következményekkel járhat! A korlátolt felelősségű társaságok számára a kötelező törzstőke felemelésére meghatározott határidő már lassan egy éve lejárt, így a cégbíróság felügyeleti jogkörében eljárva sorra ...
Vállalkozók széles körében ismert, hogy a kisadózó vállalkozások tételes adója (avagy közismert, rövidített nevén: „kata”) rendkívül kedvező adózási módot biztosít számukra. Összehasonlítva ugyanis a szokásos adózási formákkal, bátran állítható, hogy a kisadózók ezzel az adózási móddal számos közteher megfizetésétől mentesülnek, a rájuk vonatkozó enyhébb adminisztrációs terhekről nem is beszélve. Sokan éppen emiatt vissza is élnek ezzel az adózási formával: abból a célból, hogy csökkentsék...
A 2018-as év eddig rengeteg új jogszabályt és kötelezettséget hozott el számunkra, és jelen cikkünkben is szeretnénk egy új, adott esetben bírságolható kötelezettségre felhívni a figyelmet, amelynek ismerete elengedhetetlen a gazdasági társaságok számára. A 2017. évi CL. törvény, vagyis az új adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: „Art.”) 1. sz. melléklet 1.24. rendelkezése értelmében 2018. január 1-jétől a cégbírósági bejegyzésre kötelezett személyeknek írásban kell bejelenteniük a ...
Korábbi cikkünkben is hivatkoztunk már rá, de a jelen írásunk alkalmával is kiemelnénk, hogy a dinamikusan növekedő tendenciát mutató piacok miatt, a nagyobb vállalatok nem elégszenek meg egyetlen társaság (meg)alapításával, működtetésével, továbbá felfut(tat)ásával. A tényleges tőkével rendelkező befektetők nagyobb területek lefedése érdekében – gyakran a saját országuk határait is átlépve – társaságok egész globális hálózatát, azaz vállalatcsoportokat hoznak létre a magasabb profit érdekébe...
Egyre elterjedtebb, hogy a cégtulajdonosok a korábban már rendesen leadózott jövedelmükből ún. ázsiós tőkeemelést hajtanak végre a cégben. Az ázsiós tőkeemelés úgy megy végbe, hogy a cégtulajdonosok által a cég részére teljesített vagyoni hozzájárulás egyik része a jegyzett tőkébe, a másik része pedig a tőketartalékba kerül. Az esetleges kétszeres szja-fizetés elkerülése érdekében a cégtulajdonosoknak erősen ajánlott, hogy az ily módon végrehajtott tőkeemelés során kiemelt figyelmet for...
Jelen cikkünkkel kívánjuk felhívni a figyelmet a Cégkapu szolgáltatással kapcsolatban felmerült halasztásra, illetve egy átmeneti időszak bevezetésére. A jogalkotó az Ügyfélkapuról való elektronikus átállást egy átmeneti időszak bevezetésével kívánja egyszerűbbé, gördülékenyebbé tenni a cégek számára. Az újdonság részletezése előtt azonban tisztázzuk, hogy tulajdonképpen mi is az a Cégkapu. A Cégkapu egy közös elektronikus postafiók a gazdálkodó szervezetek számára, ahol minden érintett és...
Az Európai Unió tagállamaiban alapított és működő cégek előszeretettel keresnek új befektetési, gazdasági lehetőségeket, illetve olyan elegendő potenciállal rendelkező együttműködő partnert, amellyel szövetkezve új befektetési területet, megvalósítható projekteteket hozhatnak létre a hatékonyság és a (várható) profit jegyében. A gyakorlat azt mutatja, hogy a cégek igen nagyszámban leginkább külföldön, saját államhatáraikon kívül találják meg új üzlettársaikat. Az együttműködéshez és az egység...