A témakört feldolgozó első cikkben a vezető tisztségviselők társasággal szembeni felelőssége került taglalásra azzal az ígérettel, hogy a cikksorozat második részének témája a vezető tisztségviselők harmadik személyekkel szemben fennálló felelőssége lesz. Ezen esetkör bemutatása során el kell különíteni a jogi személyek mindennapi működése során okozott károkért való felelősség kérdését, valamint az esetleges fizetésképtelen helyzetben a jogi személy tartozásiért való felelősség kérdését. ...
A bürokráciacsökkentés, mint kormányzati célkitűzés megvalósításának folytatása érdekében az Országgyűlés – a kormány javaslata alapján – tavaly elfogadta a közigazgatási bürokráciacsökkentéssel és az egyes hatósági eljárások egyszerűsítésével összefüggő törvények módosításáról szóló salátatörvényt. A cégtörvényt érintő módosítások 2018. július 1. napjától lépnek hatályba. Okiratszerkesztő ügyvéd új tájékoztatási kötelezettsége A személyes adatok cégiratokban való szükségtelen feltüntet...
Magyarországon nincsenek könnyű helyzetben a vezető tisztségviselők, vagy közismertebb elnevezéssel az ügyvezetők. Amellett, hogy ők felelnek a cég operatív irányításáért, és képviselik a céget, a Polgári Törvénykönyv (Ptk.) előírásai alapján egyszerre két irányban is kártérítési felelősséggel tartoznak. Egyrészről, az ügyvezető felelős az általa vezetett gazdasági társaság irányában az ügyvezetői tevékenységgel a társaságnak okozott károkért. Másrészről, felel a társaságon kívüli harmadik...
A felügyelőbizottság létrehozásán túl a vállalkozások tulajdonosi-ellenőrzési feladatainak támogatására kiváló lehetőséget nyújt az állandó könyvvizsgálat, amelynek célja annak megállapítása, hogy a vállalkozás által az üzleti évről készített éves beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült-e, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozás vagyoni és pénzügyi helyzetéről, a működés eredményéről. A könyvvizsgálat általánosságban nem kötelező, de egyes társasági jo...
Ahogyan elhunyt magánszemélyek esetén póthagyatéki eljárást indíthatunk a hagyatéki eljárás befejezése után előkerült vagyontárgyak sorsának rendezése érdekében, úgy cégek esetében vagyonrendezési eljárás folytatható le a jogutód nélkül megszűnt és a cégnyilvántartásból törölt cég később előkerülő vagyonának rendezése ügyében. A vagyonrendezési eljárás egy polgári nemperes eljárás, melyet a törölt cég utolsó bejegyzett székhelye szerint illetékes törvényszék folytathat le. Az eljárás indul...
Korábbi cikkünkben az M&A tranzakciókat, illetve annak két megvalósulási formáját a „share deal” és az „asset deal” jellegű ügyleteket ismertettük általánosságban. Jelen bejegyzésben a share deal jellegű ügyletek körében a társasági jogutódlással megvalósuló felvásárlásokat mutatjuk be, ahol a felvásárló cég tulajdonosai a céltársaságot valamelyik cégjogi jogutódlási forma útján szerzik meg. A Ptk. a társasági jogutódlásnak három típusát határozza meg: átalakulás, szétválás és egyesülé...
Tekintettel arra, hogy a Magyarországon hatályos jog szerint a kft. tagjának a társasággal szembeni kötelezettsége csak a törzsbetétjének szolgáltatására és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulás szolgáltatására terjed ki, ezért kialakult az az általános tévhit, hogy a kft. tagja akármit megtehet, hiszen a hitelezők követelésének kielégítéséért minden esetben kizárólag a társaság felel. A magyar polgári jog azonban a tagi felelősséget a hitelezővédelmi érde...
2018. július 1. napján lép hatályba a cégtörvény módosítása, amely számos ponton módosítja, egyszerűsíti a végelszámolásra vonatkozó szabályokat, csökkenti a cégeket terhelő kötelezettségek körét. A módosítások jelentős része az egyszerűsített végelszámolás szabályaihoz kapcsolódik. A módosítás egyik jelentős újdonsága, hogy kiszélesíti az egyszerűsített végelszámolás igénybevételének lehetőségét. Az eddigi szabályok szerint egyszerűsített végelszámolást kizárólag a közkereseti társaság...