Kategória: Cégjog

Korábbi cikkünkben ismertettük az Európai Versenyhatóságok Hálózata (ECN) közös nyilatkozatát a versenyjog alkalmazásáról a koronavírus miatti válság idején. Ezt követően jelent meg az Európai Bizottság „Ideiglenes keret az üzleti együttműködéssel kapcsolatos antitröszt kérdések vizsgálatára a jelenlegi COVID-19-járvány miatt kialakuló sürgős helyzetekre válaszul” tárgyú közleménye az Európai Unió Hivatalos Lapja 2020. április 8-i C 116I számában. A közlemény a vállalkozások közötti együttműk...

A COVID-19 vírus okozta vészhelyzetben a beszámoló elfogadása a kijárási korlátozások miatt az eddig jól megszokott módon nem történhet meg. A tulajdonosok, a tagok, a részvényesek alapesetben személyesen nem találkozhatnak, a taggyűlések, közgyűlések összehívása a normál eljárásban nem valósítható meg. Bár a 140/2020. (IV. 21.) Korm. rendelet az éves beszámoló benyújtására irányadó május 31-i határidőt kivételesen 2020. szeptember 30. napjára hosszabbította meg, ez a hosszabb határidő még...

A koronavírus-válság alatt, mivel alapesetben a tagok személyesen nem találkozhatnak, a mérleg elfogadása és más taggyűlési határozatok születhetnek elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével (videókonferencia) tartott ülésen is. De melyek is a legfontosabb előírások a koronavírus vészhelyzet idején megtartandó videókonferenciás taggyűlés kapcsán? A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) számos részletszabályt is rögzít. A taggyűlés videókonferencia formájában akk...

A vállalkozások döntő többségének működésére a koronavírus regionális és magyarországi megjelenése szinte azonnali és nagymértékű hatással van. Az alábbiakban olyan kulcsfontosságú területeket gyűjtöttünk össze az operatív működését érintően, amelyeket minden cégvezetésnek érdemes átgondolnia, és szükség esetén stratégiát alkotnia. Munkavállalók Az első és talán legfontosabb kérdéskör a munkavállalókat érinti: egyrészt a munkáltatónak biztosítania kell az egészséges és biztonságos mun...

A tőkepiac alapvető pénzügyi eszközének tekinthető értékpapírok jogi szabályozása biztosítja az értékpapír-forgalom biztonságát és egyúttal az értékpapírok likviditását, egyrészt az értékpapírokat érintő alaki legitimációs hatással, másrészt a kifogáskorlátozás jogintézményével, harmadrészt pedig az értékpapírok átruházására irányuló szabályozással. Az alaki legitimációs hatás alapvető lényege, hogy aki az adott értékpapírral rendelkezik, az az értékpapír által megtestesített jogot gyakoro...