A Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) kibocsátásával az állampapírok hangsúlyos szerepet kapnak manapság a médiában, de gyakran felröppenek különféle vállalati részvényekkel, befektetési jegyekkel, kötvénykibocsátásokkal kapcsolatos hírek is. Mindezeket gyűjtőnéven értékpapírnak nevezzük, amely fogalmat jelen cikkünkben közérthető formában ismertetünk. Az értékpapír fogalmát a Ptk. 6:565. § (1) bekezdése határozza meg: az értékpapír olyan egyoldalú jognyilatkozat, amely papíralapú okiratként va...
Ha egy részvénytársaság a saját részvényeit kívánja megvásárolni, számos cégjogi szabályozásra, korlátozásra kell figyelemmel lennie. Cikkünkben ezeket a szabályokat mutatjuk be közérthetően. A társaság által megszerezhető saját részvény mértéke A Polgári Törvénykönyv kötelező szabálya szerint a részvénytársaság az alaptőke huszonöt százalékát meg nem haladó mértékben megszerezheti az általa kibocsátott részvényeket (lényeges különbség a korlátolt felelősségű társaság saját üzletrészéne...
A jogban számos olyan fogalommal lehet találkozni, amely a hétköznapi jelentéstől merőben eltér, de nem ritka a meglepő vagy éppen értelmetlennek tűnő kifejezés használata sem. Jelen cikkünkben az egyik ilyen, látszólag ellentmondó fogalommal meghatározott jogintézményre vonatkozó speciális szabályokat vesszük górcső alá. Főszabály szerint a gazdasági társaságok társas vállalkozások, azonban a törvény lehetőséget biztosít korlátolt felelősségű társaság és részvénytársaság esetében az egyed...
Az előző cikkünkben a cégnevek felépítését ismertettük, most pedig sorra vesszük a Ctv. legfontosabb szabályait a cégkizárólagosság, a cégvalódiság és a cégszabatosság elve mentén. A cégvalódiság követelményének akkor felel meg az elnevezés, ha nem megtévesztő vagy félrevezető. Így például csak olyan tevékenység szerepelhet a cég nevében, amelyet ténylegesen végez is; pl. a bank szót csak az a cég szerepeltetheti a nevében, amelyik a Hpt. szerinti feltételeket teljesíti, és felügyeleti eng...
Számos alkalommal merül fel ügyfeleink körében az a kérdés, hogy melyek azok az esetek, amelyek során eltiltásra kerülhetnek a cégvezetéstől, illetve a gazdasági társaságban betöltött tagi minőségüktől. A kérdés megválaszolása érdekében a jelen cikkünkben foglaljuk össze röviden az eltiltásra vonatkozó legfontosabb rendelkezéseket. Az eltiltás jogintézményével a cégbíróság és az adóhatóság is élhet, de itt csak a cégbíróság által lebonyolított eljárásokra fókuszálunk. A gazdasági társaságo...
A vállalatfelvásárlásokat számos esetben pénzügyi és jogi átvilágítás (due diligence) előzi meg. Az adatvédelem elvárásainak megerősödésével, elsősorban az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) alkalmazása következtében az átvilágítások lebonyolításának módszerei, szabályai maguk is szükségszerűen változtak. A gazdasági társaságok adatvédelmi tevékenységének fókusza a GDPR kötelező alkalmazásának kezdő időpontját, azaz a 2018. május 25. napját követő érában is főként arra irán...
A cégalapítás során az egyik legelső kérdés, hogyan nevezzük el az induló vállalkozásunkat. A cégnév megválasztása során nemcsak azért kell körültekintően eljárni, hogy jól hangzó, marketing szempontból is előnyös cégnevet válasszunk, hanem azért is, hogy a választott elnevezés megfeleljen a jogszabályok által támasztott követelményeknek is. A névviseléshez való jog, illetve az ezt védő személyiségi jogvédelmi eszközök a jogi személyeket is ugyanúgy megilletik, mint a természetes személyek...
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) konkrét keretek között biztosít lehetőséget a cégeknek a törvényes működést illetően, amelyet – a jogszabálynak való megfelelés céljából – többféle eljárási szempontból felmerülő bírói kontroll kísér. Mi történik akkor, ha tagként nem értünk egyet a cég döntéseivel? Van-e lehetőségünk egy, már elfogadott határozatot megtámadni? Jelen cikkünkben a gazdasági társaságok határozatainak bírósági felülvizsgálati eljárásá...