A jogi képviselőkön kívül nem árt, ha eladóként is tisztában vagyunk a rangsorcsere intézményével, mikor el kívánunk passzolni egy ingatlant. A kérelmek rangsorának cseréje nem minden adásvételnél fordul elő. Azoknál az ügyleteknél merül fel jellemzően, amelyeknél az ingatlanon valamilyen teher van bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba. (jelzálogjog, elidegenítési és terhelési tilalom stb.) Az adásvételt megelőző tehermentesítésről ebben a cikkünkben írtunk. A kiindulópont, hogy a vevők alap...
Az elbirtoklással - mint a tulajdonjog megszerzésének egyik módjával - általában ingók és ingatlanok vonatkozásában szoktunk találkozni, jogszabály azonban lehetővé teszi a telki szolgalmi jog elbirtoklását is. A telki szolgalom egy olyan (dologi) jog, amelynek alapján valamely ingatlan mindenkori birtokosa a más tulajdonában levő és a szolgalommal terhelt ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja, vagy birtokosát más módon valaminek az eltűrésére késztetheti. Leggyakrabban átjárá...
Ahogyan a korábbi bejegyzésemben ígértem, közelebbről megvizsgáljuk az ingatlan-nyilvántartási jogszabályokat az előző két bejegyzésben megkezdett ösvény mentén haladva. Kezdjük az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.), illetve az Inytv. végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII.29.) FVM rendelet (Inytv. vhr.) társasházakra, ezen belül is a társasház nyilvántartására és a külön albetétek feltüntetésére vonatkozó rendelkezéseivel. Az Inytv. szerint önálló ingatlanké...
Biztosan minden kutya tulajdonos fejében lejátszódott már az a baljós forgatókönyv, hogy mi történik, ha egyedül hagyott kutyája napközben hallatja a hangját és a kutya ugatás emiatt megzavarja a szomszédok nyugalmát. Kell aggódnunk a következmények miatt? Egyáltalán lehet-e bármilyen jogi következménye a dolognak? Természetesen, mint a legtöbb esemény az életünkben ez is könnyen jogi útra terelhető. Elöljáróban fontos megvizsgálni, hogy milyen körülmények között él kutya és gazdája. Egész...
Nem lenne rossz, igaz? Ráadásul, ahogy egyes cégek űrkutatási projektjeit tekintjük, nem is tűnik olyan távolinak és futurisztikusnak ez a kérdés. Sajnos van egy rossz hírem: a Hold mindenkié. Magyarországon az 1967. évi 41. törvényerejű rendelet hirdette ki a „Szerződés az államok tevékenységét szabályozó elvekről a világűr kutatása és felhasználása terén, beleértve a Holdat és más égitesteket” című, Moszkvában, Londonban és Washingtonban 1967. január 27-én aláírt szerződést. Ezen nemzetk...
Sok budapesti (vagy akár vidéki) társasház rendelkezik nagy, kihasználatlan padlástérrel, így sok lakóközösséget érinthet a lent kifejtett probléma, ezért fontosnak tartom, hogy kicsit közelebbről megvizsgáljuk a többnyire csak lomok tárolására használt padlástér jogi jellegét, illetve az azt körüllengő összetett, viszont néhol ellentmondásos szabályozást. Kezdjük egy kis fogalommagyarázattal! Mi is pontosan a padlás? A padlás egy köznyelvben elterjedt elnevezés, jogilag nincs egzakt de...
Már szinte mantraként terjedt el a budapesti lakóközösségek körében, hogy az alapító okirat módosításához a lakók 100%-os egyetértése kell. Az általános szabály alapján ez igaz is, azonban a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (Tht.) néhány kivételről is említést tesz. Az egyik (talán a legfontosabb) ilyen kivétel lesz ezen bevezető bejegyzés témája, de a sorozatot a társasházi tetőterek beépíthetősége és elidegenítése körüli jogi helyzet boncolgatásának szánjuk. A Tht. megenge...
Aki már adott el, vagy vett lakást, biztos találkozott ehhez kapcsolódóan felmerülő különböző illetékkedvezményekkel, amelyekről már számos cikk született a jogado.hu-n. Az egyik ilyen legismertebb szabály, hogy lakástulajdon vásárlásakor, ha a vevő a másik lakástulajdonát a vásárlást megelőző három éven belül vagy a vásárlást követő egy éven belül eladja, a vásárolt és az eladott lakástulajdon – terhekkel nem csökkentett – forgalmi értékének különbözete lesz az illeték alapja. Bár az ille...