Aki az elmúlt években akár ingatlanadásvételi, akár más, ingatlannal kapcsolatos eljárás során találkozott tulajdoni lappal, bizonyosan feltűnt, hogy a tulajdoni lap III. része, vagyis a teherlap vezetékjoggal kapcsolatos bejegyzést tartalmaz. Sok esetben a tulajdonosok csak az ingatlanügyi hatóságok határozatából, az ingatlan tulajdoni lapjáról ismerhetik meg az ingatlanukat terhelő bejegyzést, holott valójában az már csak a bejegyzési eljárás legutolsó fázisát jelenti, azaz a vezetékjogo...
A földhivatali okiratok benyújtására vonatkozóan alapvető követelmény, miszerint az ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítása iránti kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül kell az ingatlanügyi hatósághoz benyújtani. Végeredményben ez nem egy teljesíthetetlen követelmény, valamint ez a jogszabályi elvárás találkozik az érdekeinkkel is. Hiszen ki ne szeretné minél hamarabb biztonságban tudni a jogi helyzetét? A földhivatali szélj...
Ingatlanalap, szabályozott ingatlanbefektetési társaság, belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság, ingatlanforgalmazó, ingatlanközvetítő – olyan fogalmak, amelyek az ingatlanügyletekkel kapcsolatos híradásokban rendszeresen előfordulnak; így érdemes tisztázni, hogy valójában milyen intézményeket is jelentenek ezek. Az ingatlanalap, más típusú alapokhoz (értékpapír-, kockázati tőke- vagy magántőkealap) hasonlóan, egy önálló jogi személyiségű kollektív befektetési forma, amelynek törvé...
Önkormányzati ingatlan megvásárlásakor széles körben ismert tény – vagy mondhatnám azt is, hogy nehézség –, hogy a Magyar Államot és – amennyiben az eladó fővárosi kerületi önkormányzat – a fővárosi önkormányzatot nyilatkoztatni kell az őket megillető, jogszabályon alapuló elővásárlási jogról. Az önkormányzatokat egymással szemben megillető elővásárlási jog az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. törvényen alapul. A proc...
A társasházak életére és a közös képviselők működésére közvetlen hatással lesz 2019. január 1. napja után a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény új, IV/A. fejezetében meghatározott új jogintézmény, a Társasházi Tisztségviselők Nyilvántartása. Ennek a nyilvántartásnak az lesz a célja, hogy a társasházi közösségek ügyintézését ellátó tisztségviselők (a közös képviselők vagy az intézőbizottságok elnökei) adatai országos, nyilvános, elektronikus nyilvántartásban kerüljenek rögzítésr...
A birtokkal mint jogintézménnyel a hétköznapok során nagyon gyakran találkozhatunk, hiszen például minden adásvételnél – akár ingó, akár ingatlan dologról van szó – szóba kerül, mivel egy autó vagy egy lakás tulajdonjogának átruházása nem valósulhat meg a birtok átruházása nélkül. Mielőtt közelebbről megvizsgáljuk a főbirtokos és az albirtokos viszonyát, fontos, hogy bizonyos alapfogalmakat tisztába tegyünk. Mi is az a birtok? Ki minősül birtokosnak? A birtok fogalmát nem definiálja a h...
Ha a hirdetésben társasházi lakásként feltüntetett ingatlan tulajdoni lapján sehol sem találjuk a társasház megjelölést, helyette azonban a szövetkezeti ház besorolást olvassuk, még nem szabad pánikba esnünk. Bár a társasházak és lakásszövetkezetek működése sok hasonlóságot mutat, érdemes kiemelni néhány fontos különbséget, mely alapvetően befolyásolja új tulajdonosként jogainkat és kötelezettségeinket. A lakásszövetkezet fogalmát a lakásszövetkezetekről szóló 2004. évi CXV. törvény hat...
Mi a főszabály alapító okirat módosítása esetében? Egyhangú közgyűlési határozat szükséges hozzá. De már ezen rendelkezésre vonatkozó jogszabályhely is tartalmazza – mint ahogy általában az ilyen szabályok tartalmazni szokták – a „kivéve, ha e törvény eltérően nem rendelkezik” kitételt. És abban biztosak lehetünk, hogy ha van ilyen beékelés egy mondatban, akkor rendelkezik róla „e törvény”. Az egyik ilyen kivétel a közös tulajdonban lévő helyiségek értékesítése, amelyet lehet négyötödös tö...