Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 4. részt. A társasházi közgyűlésre vonatkozó szabályok Joggal merülhet fel a kérdés az eddig olvasottak alapján, hogy ha a társasház létrehozása során az alapító okirat elfogadására az alapító tulajdonosok jogosultak, ami értelemszerűen az alapító okirat tulajdonosok általi aláírásával t...
Sokan hajlamosak megfeledkezni arról, hogy a haszonélvezet alapítása után is keletkezik illetékfizetési kötelezettség. Jelen cikk a legtipikusabb eseteket hivatott feldolgozni, példákkal tarkítva. Korábbi blogbejegyzésünkben foglalkoztunk már azzal, hogy amennyiben valaki haszonélvezettel terhelt ingatlant kíván megvásárolni, a tulajdonjog megszerzésén kívül a haszonélvezetről történő lemondás után szintén illetéket kell fizetnie. A fizetendő illeték a lemondás jogcímétől függ, ugyanis ell...
Az ingatlanjog területéről már számos cikkel találkozhattak blogunkon. Ezen alkalommal folytatnánk korábbi cikkünket, mely inkább gyakorlati szemmel világít rá az ingatlan-adásvételek kérdéseire – csipetnyi joggal megfűszerezve. 1. Mi a tulajdoni lap szerepe az adásvétel folyamán? Ingatlan vásárlása esetén az ingatlan tulajdoni lapja kulcsszerepet játszik, hiszen az ingatlannal kapcsolatos összes fontos információ megtalálható rajta. A tulajdoni lap lekérése nem csak az adásvételkor, ha...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 3. részt. A közös tulajdonba tartozó ingatlanrészek elidegenítése A társasházakra vonatkozó alapvető szabályok bemutatása során már rögzítettük, hogy az egyes helyiségek külön vagy közös tulajdoni minőségének meghatározása az alapítók, illetve már bejegyzett társasházak esetén a mindenko...
Az ingatlanárak dinamikus emelkedésének és az ingatlanpiaci helyzet fellendülésének köszönhetően újra sok vállalkozó számára vált vonzóvá az ingatlanközvetítői tevékenység. Ennek a szakmának a folytatásához is megvannak a jogszabályokban rögzített előírások, így az ingatlanközvetítői tevékenység a szükséges előfeltételek nélkül nem végezhető. Cikkünkben arra keressük a választ, hogy vajon az ügyvédek is végezhetnek-e ingatlanközvetítői tevékenységet vagy számukra ez a lehetőség nem megengedet...
A múlt héten egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 2. részt. A közös tulajdon és a külön tulajdon megkülönböztetése Ahogy arra már több ízben is utaltunk, a társasházakban egyszerre van jelen a külön és a közös tulajdonlás formája, és ahhoz, hogy egy épületen társasházat lehessen alapítani, a Tht.[1] értelmében legalább két, külön tulajdonként bejegye...
Olvasóink közül bizonyára már sokan adtak el vagy vettek ingatlant, kötöttek adásvételi szerződést. Míg az eladásnak személyi jövedelemadó, addig a vásárlásnak vagyonszerzési illetékfizetési kötelezettsége lehet. Főszabály szerint – az illetéktörvény szabályrendszere alapján – az ingatlannak a visszterhes megszerzése visszterhes vagyonátruházási illeték alá esik. Azonban az illetéktörvény számos olyan lehetőséget biztosít, mely esetben kedvezményesebb összegű illetéket kell megfizetnie a l...
Az ingatlanjog területéről már számos cikkel találkozhattak blogunkon. A jelen cikk inkább gyakorlati szemmel világít rá az ingatlan-adásvételek kérdéseire – csipetnyi joggal megfűszerezve. 1. Mik a vételár meghatározásakor figyelembe veendő szempontok? Elsősorban és értelemszerűen a felek kereskedelmi megállapodása az éppen aktuális ingatlanpiaci helyzet és egyéb tényezők figyelembe vételével, ez evidens. Figyelembe kell azonban venni, hogy az adóhatóságnak megvan arra a jogköre, hogy ...