Pár hete egy több részből álló összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek beépítésének jogi hátteréről. Íme, a befejező rész. Az előző részben ismertettük a „tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok” részeként (1) az építésügyi szabályok rendszerét és (2) a tetőterekkel kapcsolatos szabályozási kollízió lényegét. Ezen a héten – a sorozatot záró cikkünkben – a fentebb megkezdett fejezetet folytatva körbejárjuk (3) a tetőtér-beépítés lehetőségeit és (4) a s...
Talán az nem szorul külön magyarázatra, hogy egy ingatlan-adásvételnél mindenképpen szükséges rendezni többek között a közüzemi díjak kérdését is. A díjak eladó és a vevő közötti elszámolásán túl mindenképpen intézkedni kell a közszolgáltatási szerződések „átírásáról” is az egyes közműszolgáltatóknál. Na, igen ám, de kinek is a feladata bejelenteni a felhasználóváltozást a szolgáltató felé? A gyakorlat azt mutatja, hogy a felek általában a vevő feladatának tekintik a „közműátírást”, mel...
Nem első és vélhetően nem utolsó alkalommal döntött bíróság az ingatlanközvetítést végző társaságok ellen azok tisztességtelen szerződési feltételei miatt. Személyes és régi vesszőparipám – minden kedves ezzel foglalkozó kollégát ismeretlenül is megtisztelve – hogy az ingatlanközvetítők egyre jobban túlterjeszkednek a megbízásukon és egyre lehetetlenebb szerződési feltételekkel bombázzák ügyfeleiket. Az ingatlanközvetítők számomra vélt platóni ideájában a szolgáltatás az, hogy megteremt...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 9. részt. A tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok Az előző fejezetekben részletesen bemutattuk azokat a szabályokat, melyek a társasházak közös tulajdonába tartozó ingatlanrészeinek külön tulajdonná alakítására és elidegenítésére vonatkoznak. Ezek az előírások általános...
A jogalkotó a 2019. október 24-én hatályba léptetett változtatásokkal átalakította a lakóépületek építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatban eddig ismert szabályokat. A változások az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek folyamatával és az elektronikus építési naplóval kapcsolatban keletkeztek. Jelen cikkünkben a legfontosabb módosításokat mutatjuk be röviden. Az általános szabályokat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a tov...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 8. részt.   Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok (folytatása...) Az előző heti cikkünkben az ingatlannyilvántartási bejegyzésre vonatkozó jogszabályi háttér feltérképezésébe kezdtünk bele, ezen a héten ezt a fejezetet egészítjük ki az alábbi két témakörrel: a változás...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 7. részt. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok Az eddigi bejegyzéseink során már több ízben is rögzítettük, hogy mit sem ér a sok papírgyártás, ha a végtermékek nem alkalmasak arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználásra kerüljenek, méghozzá e...
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit. Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük ...