Elhunyt nagybácsim jó néhány évvel ezelőtt végrendeletében úgy rendelkezett, hogy halála esetén a balatoni nyaralóját én öröklöm. Nem volt tudomásom a végrendelet ezen rendelkezéséről, de a hagyatéki eljárás során megkaptam ezen információt. Mint ahogy azt is, hogy a végrendelet aláírását követően a nagybácsi a nyaralót végül eladta. A végrendelet alapján igényt tarthatok-e a nyaralóra vagy az abból befolyt vételárra? Nem ritka eset, hogy az örökhagyó a végrendeletében felsorolt néhány vag...
A termőföld más célú hasznosítását feldolgozó cikksorozatunk első részében a termőföld hasznosítása és az ún. más célú hasznosítása került tárgyalásra általánosságban. Cikksorozatunk második részében a más célú hasznosítás engedélyezése esetén kötelezően fizetendő földvédelmi járulék szabályait tekintjük át. A termőföld védelméről szólót törvény értelmében a termőföld más célú hasznosítása esetén – főszabály szerint – egyszeri földvédelmi járulékot kell fizetni. Talán mindenkiben az ...
Ahogy az Alaptörvény fogalmaz, „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet a nemzet közös örökségét képezik, melynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”. Fenti alkotmányos megállapítás értelmében a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény hivatott a termőföld állomány minőségi és mennyiségi védelmét elősegíteni, azzal, hogy szabályokat állapít meg a termőföld hasznosítását illetően. ...
Több írásunkban is taglaltuk már, hogy az ingatlantulajdonhoz kapcsolódó ügyletek (adásvétel, ajándék, bérlet stb.) alapdokumentumaként az ingatlan tulajdoni lapjáról ismerhetők meg az ahhoz kapcsolódó legjelentősebb műszaki és jogi ismérvek. Bár az ingatlanátruházásra vonatkozó okiratok ellenjegyzésekor az okiratszerkesztő ügyvéd köteles elvégezni az aktuális ingatlan-nyilvántartási adatok ellenőrzését egy aznapi állapotot tanúsító tulajdoni lap révén, akár a szerződéskötést megelőzően, m...
Pár hete egy több részből álló összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek beépítésének jogi hátteréről. Íme, a befejező rész. Az előző részben ismertettük a „tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok” részeként (1) az építésügyi szabályok rendszerét és (2) a tetőterekkel kapcsolatos szabályozási kollízió lényegét. Ezen a héten – a sorozatot záró cikkünkben – a fentebb megkezdett fejezetet folytatva körbejárjuk (3) a tetőtér-beépítés lehetőségeit és (4) a s...
Talán az nem szorul külön magyarázatra, hogy egy ingatlan-adásvételnél mindenképpen szükséges rendezni többek között a közüzemi díjak kérdését is. A díjak eladó és a vevő közötti elszámolásán túl mindenképpen intézkedni kell a közszolgáltatási szerződések „átírásáról” is az egyes közműszolgáltatóknál. Na, igen ám, de kinek is a feladata bejelenteni a felhasználóváltozást a szolgáltató felé? A gyakorlat azt mutatja, hogy a felek általában a vevő feladatának tekintik a „közműátírást”, mel...
Nem első és vélhetően nem utolsó alkalommal döntött bíróság az ingatlanközvetítést végző társaságok ellen azok tisztességtelen szerződési feltételei miatt. Személyes és régi vesszőparipám – minden kedves ezzel foglalkozó kollégát ismeretlenül is megtisztelve – hogy az ingatlanközvetítők egyre jobban túlterjeszkednek a megbízásukon és egyre lehetetlenebb szerződési feltételekkel bombázzák ügyfeleiket. Az ingatlanközvetítők számomra vélt platóni ideájában a szolgáltatás az, hogy megteremt...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 9. részt. A tetőterekre (padlásterekre) vonatkozó különös szabályok Az előző fejezetekben részletesen bemutattuk azokat a szabályokat, melyek a társasházak közös tulajdonába tartozó ingatlanrészeinek külön tulajdonná alakítására és elidegenítésére vonatkoznak. Ezek az előírások általános...