A jogalkotó a 2019. október 24-én hatályba léptetett változtatásokkal átalakította a lakóépületek építésének egyszerű bejelentésével kapcsolatban eddig ismert szabályokat. A változások az egyszerű bejelentéshez kötött építési tevékenységek folyamatával és az elektronikus építési naplóval kapcsolatban keletkeztek. Jelen cikkünkben a legfontosabb módosításokat mutatjuk be röviden. Az általános szabályokat az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a tov...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 8. részt.   Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok (folytatása...) Az előző heti cikkünkben az ingatlannyilvántartási bejegyzésre vonatkozó jogszabályi háttér feltérképezésébe kezdtünk bele, ezen a héten ezt a fejezetet egészítjük ki az alábbi két témakörrel: a változás...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 7. részt. Az ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre irányadó szabályok Az eddigi bejegyzéseink során már több ízben is rögzítettük, hogy mit sem ér a sok papírgyártás, ha a végtermékek nem alkalmasak arra, hogy azok az ingatlan-nyilvántartási eljárásban felhasználásra kerüljenek, méghozzá e...
A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, vagyis a jelenleg hatályos földforgalmi törvény pontosan meghatározza az előhaszonbérletre jogosultak sorrendjét és részletesen szabályozza az előhaszonbérleti jog gyakorlásának feltételeit. Témánk szempontjából a földforgalmi törvény 46. § (1) bekezdésében és a 47. § (1) bekezdésében megjelölt „volt haszonbérlő” kifejezésnek van jelentősége, ezért jelen bejegyzésünkben ezt a fogalmat vizsgáljuk még és értelmezzük ...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 6. részt.   A tulajdonjog-átruházó szerződésekkel kapcsolatos követelmények A társasházak relatív jogképessége kapcsán már rögzítettük, hogy bár a Tht.[1] biztosítja a közgyűlés, illetve pontosabban a társasházközösség számára, hogy „csak” minősített többséggel rendelkezzen a közös tu...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal az 5. részt. A társasházi alapító okirat módosítása Az előző fejezetekben áttekintettük, hogy a társasházi alapító okirat módosítására milyen körülmények között lehet sort keríteni, azaz, hogy ki és milyen döntési mechanizmusok mentén határozhat a változásról. A következőkben annak járunk ...
Egy ingatlan vásárlásakor számtalan részletre kell odafigyelni. S talán köztudomású ténynek tekinthető, hogy mindenki elsősorban egy mindenféle tehertől és tartozástól mentes ingatlant szeretne venni. Az adott ingatlant terhelő jogok és követelések egy jelentős része viszonylag egyértelműen megismerhető a tulajdoni lap lekérésével és vizsgálatával. Na, igen ám, de mi a helyzet azokkal a követelésekkel és terhekkel, melyeket a tulajdoni lap nem tartalmaz? Ilyen tipikusan egy társasházi lakás e...
Pár hete egy 8-10 részből álló közérthető összefoglalót kezdtünk el publikálni a társasházi tetőterek elidegenítésének, beépítésének jogi környezetéről és buktatóiról. Örömmel osztjuk meg olvasóinkkal a 4. részt. A társasházi közgyűlésre vonatkozó szabályok Joggal merülhet fel a kérdés az eddig olvasottak alapján, hogy ha a társasház létrehozása során az alapító okirat elfogadására az alapító tulajdonosok jogosultak, ami értelemszerűen az alapító okirat tulajdonosok általi aláírásával t...