A személyi jövedelemadóról szóló törvény két lépcsőben történt módosítása – reagálva a korábban kialakult helytelen gyakorlatra és a társadalmi igényekre – személyi jövedelemadó mentessé tette az erdőbirtokossági társulatok által a tagok (erdőtulajdonosok) részére juttatott jövedelmeket. Sok erdőbirtokossági társulat esetében az elmúlt években az a helytelen gyakorlat alakult ki, hogy a birtokosság haszonbérleti szerződéseket kötött a társulati tagokkal és az Szja tv. haszonbérleti szerző...
Az épületkárok megtévesztő elnevezése ellenére jelen bejegyzésben nem az épületekben keletkezett károkért való helytállást vesszük górcső alá, hanem életszerű problémán keresztül bemutatva egy olyan esetet vizsgálunk meg több irányból is, amikor az épületről lehulló tárgy miatt szenved valaki kárt. Az épület egyes részeinek lehullása körében iskolapéldaként lehet említeni a vakolatomlást (vagy a vakolattal azonos megítélés alá eső tetőről lehulló havat), és az azáltal bekövetkezett károkat...
Bizonyára sokan hallottak már olyan horror sztorit, melyben a bérleti szerződés megszűnésekor, a lakás tulajdonosa ilyen-olyan, valós, vagy mondvacsinált indokokra hivatkozással nem akarta visszaadni az albérletért fizetett kauciót. Annak érdekében, hogy mindez Önnel ne történhessen meg, érdemes legalább nagy vonalakban tisztában lenni a kaucióra vonatkozó szabályokkal. Jelen bejegyzésben ezért röviden vázolom, hogy mi is az a kaució, illetve kaució fizetése esetén mire kell odafigyelnie. ...
Lakás – helyiség? Önkormányzati – magántulajdonú? A bérelt ingatlanokat két nagy csoportba sorolhatjuk; a lakások, vagy a nem lakás céljára szolgáló helyiségek (röviden helyiségek) csoportjába. Lakás az olyan összefüggő helyiségcsoport, amely legalább 12 négyzetmétert meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, WC használatának lehetőségével, egyedi fűtési móddal, valamint vízvételi lehetőséggel rendelkezik. Ezzel szemben a helyiség olyan ingatlan, ami kizárólag ipari, ép...
A telekadó alanyával kapcsolatos bejegyzésem középpontjába a telki szolgalom került, ám a terjedelmi korlátok miatt adós maradtam ezen jogintézmény alaposabb ismertetésével. Nem feledvén a használati jogok bemutatása során tett ígéretem sem, elérkezettnek látom az időt a két elvarratlan szál összefonására, hogy megtudjuk, miként kerülnek a modern polgári jogviszonyokba uralkodók és szolgálók! A telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa valamilyen számára előnyős cél érdekébe...
Személyesen is többször tapasztaltam már azt a szituációt, amikor egy eladásra kínált, de haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan tulajdonosa a potenciális vevők erre irányuló aggályait azzal a kijelentéssel igyekezett elhárítani, miszerint ”a haszonélvező lemond erről a jogáról, majd az okiratszerkesztő ügyvéd elintézi azt is”. Gyakran figyelmen kívül marad ugyanakkor, hogy a haszonélvezeti jog ilyen jellegű, jogügylettel történő megszüntetéskor a példámban szereplő eladónak (akit az egyszerű...
Korábbi blogbejegyzésemben egy megtörtént esetet feldolgozva mutattam be, hogy gyönyörű látványtervek ide, elvi építési engedély oda, nem minden építési beruházás felel meg a CSOK igénybevételére vonatkozó feltételeknek. Több megkeresést is kaptam a bejegyzésemet követően az „új lakás” fogalmának értelmezése vonatkozásában, ugyanis a szóban forgó rendelkezés jelentős fejtörést tud okozni. A CSOK igénybevételét a kormány az új és a használt lakások vonatkozásában külön rendeletben rendezte....
A haszonélvező önkényesen lecserélte a lakásom zárját! Volt hozzá joga? Nem is gondolnánk, hogy egy ingatlanon alapított haszonélvezet milyen kellemetlen helyzetet tud teremteni. Amikor egyre inkább elmérgesedik a lakástulajdonos-haszonélvező közötti viszony, gyakran előfordul, hogy a haszonélvező egyszerűen lecseréli az ajtózárat, amire válaszul a felpaprikázott tulajdonos kilakoltatással vagy a haszonélvezet megszüntetésével fenyegetőzik. De vajon a haszonélvezőnek joga van-e ahhoz, h...