Nem ritka, hogy a jóérzésű, gondoskodó (és persze anyagilag biztos lábakon álló) szülők oly módon szeretnék egyengetni gyermekük jövőjét, hogy a javára ingatlant vásárolnak vagy ajándékoznak. Joggal merül fel a kérdés, hogy kiskorút érintő ingatlanügyleteknél a gyámhatóságot mikor lehet kihagyni a buliból, és mely esetekben kötelező a gyámhatósági hozzájárulás beszerzése. Elsőként fontos röviden tisztázni, hogy a törvény értelmében kiskorúnak azt a személyt kell tekinteni, aki a 18. éle...
Kevesen tudják, hogy az ingatlanra vezetett végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérőnek lehetősége van arra, hogy a második sikertelen árverést követően „átvegye” az ingatlant az ingatlan becsértéke 50%-nak, lakóingatlan esetében a becsérték 70%-nak, illetve fogyasztóval kötött szerződésen alapuló követelés esetében pedig a becsértéknek megfelelő átvételi ár ellenében. A második árverés sikertelenségének tényéről a végrehajtó 15 napon belül értesíti a végrehajtást kérőt és 15 napos hatá...
Többek között az Európai Unió által nyújtott előnyöknek köszönhetően ma már könnyen előfordulhat, hogy Magyarországon külföldi állampolgár szeretne ingatlantulajdont vásárolni – de mi van akkor, ha a vevő nem EU-s állampolgár, eladóként mivel kell számolni? Blogbejegyzésünkben a külföldi állampolgár magyarországi ingatlanszerzésének kérdéseit járjuk körbe. Először is fontos tisztázni, hogy a mező- és erdőgazdasági földek külföldiek általi megszerzésére egész más szabályok vonatkoznak, ezér...
Nem szükséges különösebb jártasság az ingatlanügyletek körében annak érzékeléséhez, hogy a gyakorlatban a címben felvázolthoz képest komolyabb vételi szándék esetén kerül sor vételi jog alapítására, mégis ezzel a példával érzékeltethető legjobban ezen jogintézmény lényege: egyelőre állapodjunk meg a vétel feltételeiről, és ha elérkezettnek látom az időt, egy egyszerű nyilatkozattal megszerzem az ingatlanodat. Figyelemmel arra, hogy a vételi megállapodás ingatlan tulajdonjogi viszonyait éri...
Sok, még a múlt század derekán épített társasház rendelkezik az alapítással egyidős alapító okirattal, amely azóta egyszer sem került módosításra. Mai szemmel nézve talán még mulatságos is olvasgatni a kissé régiesnek tetsző nyelvezettel bíró dokumentumokat, viszont amikor egy ilyen régi okiratban a társasházi lakások eladása esetére a többi lakástulajdonos javára kikötött elővásárlási joggal találkozunk, sok kérdés merülhet fel annak, mint szerződéssel alapított elővásárlási jognak az alkalm...
Fontos, mezőgazdasági célú haszonbérleti szerződéseket érintő kérdésben született döntés a napokban. Sokan vártak a döntésre, hiszen a bíróságok az Alkotmánybíróság döntéséig több esetben is felfüggesztették azokat a pereket, amelyek a hosszú távú haszonbérleti szerződések haszonbérleti díjának módosítására irányultak. A kérdéses döntésben az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy nem ütközik-e az Alaptörvénybe az a jogszabályi rendelkezés, ami 2016. január 6. napja óta lehetővé teszi a haszonb...
Gyakran találkozunk a foglaló fogalmával, ha ingatlant kívánunk megvásárolni, de tulajdonképpen mire is szolgál és milyen buktatói vannak a gyakorlatban? A foglaló kikötése a felek vételi és eladási szándékának megerősítését szolgáló eszköz. Az adásvételi szerződés megkötésekor a vevő fizeti meg az eladónak. Csak akkor lehet ezt az összeget foglalónak nevezni, ha ennek jellege a szerződésből egyértelműen kiderül és a szerződés aláírásakor átadásra is kerül. Amennyiben a felek által megkötö...
Maga a „tulajdoni lap” kifejezés széles körben ismert, kérdés ugyanakkor, hogy ha valóban kézbe veszünk egy ilyen okiratot, azt értően tudjuk-e áttekinteni? A tulajdoni lap bal felső sarkában annak a földhivatalnak a hivatalos megnevezését találjuk, amely az adott ingatlant helyi szinten nyilvántartja. Ez alatt, főcímszerűen két adatot találunk: az egyik azt mutatja meg, hogy a tulajdoni lap nem hiteles vagy hiteles, a másik pedig azt, hogy szemle, vagy teljes másolat. Ha a tulajdoni la...